Ahogy egyre több és több digitális eszközt, alkalmazást használunk, könnyen elveszhetünk a rengetegben. Nagyon sok forrásból jöhet infomrávió és nagyon sok dolgot kell egyszerre figyelni. Milyen jó lenne, ha bizonyos dolgokat automatizálni lehetne.! ezt tudja a Microsoft Flow (IDE KATTINTVA), az iskolai Office365 rendszert használóknak ingyenes), amivel nagyon sokféle programot, alkalmazást kapcsolahtunk egybe. Az egész rendszer a ha itt ez történt, akkor ott az történjen elven alapul, az itt és az ott pedig tényleg szinte bármilyen digitális eszköz lehet. Nagyon sok ötletet, sablont már előre találhatunk az oldalon, de magunk is készíthetünk.

... legalábbis a program készítői szerint. Na jó, a 'talán'-t én tettem hozzá, ők kerek-perec a legjobbnak tartják alkalmazásukat. Jelenleg (még) sajnos magyarul nem tud, cserébe angolul, franciául, németül, spanyolul vagy éppen olaszul igen. Mesterséges intelligencia van a dolgok hátterében, rengeteg kifejezést képes tárolni, feldolgozni és összehasonlítani a rendszer. Érdemes lehet tanórán akár egy Bing vagy Google fordító ellen kihívni, és első VS második idegen nyelv fordítóbajnokságot rendezni. Vajon ugyanazokat a mondatokat ki hogyan fordítja? Én ehhez szoktam egy külön nyelvtan fókuszt adni, és akkor a gépi fordítást lehet egészen konkrét, nyelvtani alapon kritizálni. És végül, a Deepl oldala IDE KATTINTVA látogatható meg.

Több nemzedéknek alapélménye a Helga című NDK felvilágosító film vagy éppen a Nem a gólya hozza... című könyvecske. A maguk idejében ezek még progresszíveknek is számíthattak, de azóta elég sokat változott a világ. Hogyan lehet a diákoknak, a diákokkal a szexualitásról beszélni, amikor minden reklám erre utal, nincs olyan film, amiben ne lenne ágyjelenet és egy kattintással mindenki annyi pornót nézhet, amennyit csak kedve van. A HVG Beszélni a szexről című videósorozata (IDE KATTINTVA) nagyon nyíltan beszél mindarról, ami egy tizenévest érdekelhet és arról is, amit fontos lenne tudnia. Dr. Csermely Gyula nőgyógyász beszélget az 5 perces filmekben (a sorozat 15 részt ígér) a nemi betegségektől és a védekezéstől kezdve az anális szexig szinte minden fontos témáról.

Te inkább ennél, vagy innál? Te inkább a kutyákat, vagy a macskákat szereted? Sokszor kell ilyen, vagy ezekhez hasonló példamondatokat végighallgatnunk nyelvórákon. Sőt, ha tanítani próbáljuk a nyelvet, magunkat is azon kapjuk gyakran, hogy éppen mi gyártjuk ezeket a mondatokat. Mert muszáj ezt tennünk, hogy megtanulják a szerkezetet a diákok. Pedig dehogy muszáj, erre van az internet. A RRATHER oldalán (ITT TALÁLHATÓ) mintegy 400 oldalon keresztül találhatunk, akár tematikusan (pl. Sport vagy Politika) is szűrhető dilemmákat, amelyek teljesen jól működnek a nyelvtan tanítására, és nem kell készülnünk sem, megteszi az oldal helyettünk. Órai használatára tippek a lapozás után!

A NASA oldalán találhatunk egy izgalmas alkalmazást, amivel kiterjesztett valóságban csodálhatunk különféle űreszközöket. IDE KATTINTVA Androidra, IDE KATTINTVA Apple eszközökre. Használatához ki kell nyomtanunk EZT a jelet, amit azután az asztalra vagy éppen a kezünkre kell leraknunk. Ha ezután erre irányítjuk a telefont, a képen megjelenik a választott eszköz, a műhold, marsjáró vagy éppen hordozórakéta. A képet forgathatjuk, nagyíthatjuk, körbe is járhatjuk.

A Molview nevű programmal (IDE KATTINTVA) egyszerűen a böngészőből rajzolhatunk molekulákat, amiket azután három dimenzióban ábrázolhatunk is. A megszokott módon váltogathatunk a nézetek között, választhatjuk meg a molekula színezését. Akár bonyolult szerves vegyületeket is elkészíthetünk és megtekinthetünk. Kereshetünk is a nagy adatbázisokban, így akár fehérjék térszerkezetét is vizsgálhatjuk.

A molekulák képét megoszthatjuk és be is ágyazhatjuk akár egy Sway bemutatóba és azon keresztül akár egy OneNote tanyagba is. A program használatát egy kis videóban mutatjuk be:

A fiam már régóta játszik egy, szerintem, elég bugyuta ugrálós játékkal a számítógépen. Az elég régóta hetekben mérhető, persze nem arról van szó, hogy semmi mást nem csinál, e ha a géphez ül játszani, akkor ez kerül elő. Kérdeztem tőle, hogy a végére ért-e már, kissé sértve mondta, hogy természetesen. Akkor minek játszol még vele? - kérdeztem, amire a válasz az volt: Ki akarom vinni mindegyik pályát 100%-osra.

Történik-e ilyen az iskolában? Van-e olyan, hogy egy diák azt mondja: Ez a dolgozat törtek osztásából (Arany János epikájából, a félgerinchúrosokból, a present perfectből, a vegyes házi királyokból stb. - a nem kívánt törlendő) most 86% lett, de én szeretném megírni 100%-osra. Miért nincs?

Most már lassan két hónapja használom a Microsoft Teams rendszerét a csoportjaimban, és most már az első sokkból felocsúdva arra is van energiám, hogy felfedezzem rejtettebb kincseit az alkalmazásnak. Ilyen például a Tervező (angolul Planner), ami nem más, mint egy feladatkiosztó kis app, amit a Teams-ben hozzáadhatunk az osztálytermeinkhez. Tudom, hogy a Feladatok is létezik, ahol egy naptárba tudom kitenni az elvégzendő feladatokat, e az rendkívül nehézkes, és bonyolult a diákoknak, hiszen például lapozni kell a hetek között, és nem láthatják gyakran egyetlen lapon az összes, előttük álló feladatot. Ez komolyan gond, de nekem is kicsit kényelmetlen volt ott az elrendezés. A Planner azonban csodálatos; egyetlen kattintással létrehozom az új feladatokat, majd írhatok hozzá megjegyzést (pl. egy weboldal linkjét, vagy csak annyit, hogy szótár használható a dolgozathoz), majd hozzárendelek egy időpontot, amikor mindez meg fog történni.

A Kódolás hete keretében Szabó Imre tartott izgalmas webináriumot arról, hogyan lehet programozni a Minecraft játékban. Szerencsére az előadás megnézhető, a Bővebben után itt nálunk is:

Nem Csoda, hogy egyre többet hallunk az álhírekről, illetve a klikkvadász, vagy lájkvadász újságcikkekről, blogposztokról. A klikkvadász címeknek saját, jól felismerhető jelei vannak, amelyeket érdemes talán megosztani diákjaikkal. Ennek viszonylag izgalmas terepe lehet a Link bait title generator (ITT TALÁLHATÓ), amely bármilyen szót, kifejezést megadva, elég sok klikkvadász címet generál nekünk. Ezeket aztán lehet elemezni. Mindez azért lehet érdekes, mert a tanár szerepe nem az, hogy elmondja 5 percben, hogy melyek a klikkvadász címek jellemzői, hanem a diákok maguk tudnak ilyen címeket generálni, majd a megkapott címeket elemezve saját maguk állíthatják fel a klikkvadászat alapszabályait. Sokkal érdekesebb így, és jobban rögzül is!