Már lassan egy hónapos a Teams, amely a Microsoft Classroom méltó utódja. Vagyis igazából már augusztusban elérhető volt, de csak a tanév kezdetétől használom a csoportjaimmal napi rendszerességgel (ha valaki még nem ismeri ezt a - magyar közoktatás számára - ingyenes eszközt, ajánlom egy régebbi cikkünket, ahol mindenről tájékozódhat). Hétről hétre igyekszem új ötletekkel segíteni mindenkit, aki szintén használja a Teams-et. Ma a Beszélgetések egy új funkcióját, a személyre szabható mémeket ajánlom. A cikket illusztráló képen látszik, hogy a Beszélgetések föl alatt, ha válaszolnánk bárkinek (Válasz-ra kattintunk), megjelenik egy 'Matrica' ikon az Emoji mellett. Mivela matrica és a mém pl. a Messenger-ben külön érhető el, ez eltántoríthat minket. Ne hagyjuk! A Matrica opció után sok lehetőség kínálkozik, itt válasszuk a mémeket. Ezek közül válasszuk ki, amelyet küldeni szeretnénk, majd a szöveget személyre szabhatjuk, és már mehet is.

Rendkívül érdekes oldalra bukkantam, , amit IDE KATTINTVA lehet utánam csinálni - mondjuk sajnos angolul, de azért nem csak angolosoknak lehet hasznos. Igazából egy interaktív infografikáról van szó, amely azt mutatja meg nekünk, hogy egyes munkákat milyen eséllyel és milyen mértékben tudja egy robot elvégezni. Elég nagy az adatbázis ahhoz, hogy mindenki találjon egy számára érdekes Egészen pontos, százalékos eredményt kapunk, amit a többi munkával is össze lehet vetni ... és - ahogy a mondás tartja - aki, összevet, az vihart arat :). Én a tanár szakmát választottam ki, nem szeretnék spoilerezni, akit érdekel, lapozzon. Akit még jobban érdekel, látogassa meg az oldalt.

Érdekes dolog a statisztika, és a korrelációk világa. Bár két dolog együttállása nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, érdekes néha megvizsgálni azért, hogy mi mivel állhat együtt. Az, hogy ez a két jelenség valóban összefügg-e, a nyájas olvasó döntése, mindenesetre (IDE KATTINTVA ) érdekes együttállásokat leplez le számunkra szemfüles statisztikus. Gondolta volna bárki, hogy az öngyilkosságok és az USA-ban tudományos kutatásokra szánt összeg kéz a kézben jár? Nem? Pedig de. Szintén túlságosan együtt mozog a úszómedencébe fulladt emberek száma a Nicholas Cage filme megjelenésével. Nem is beszélve Maine államban a válások számának alakulásáról, ami láthatóan a margarinfogyasztással mozog együtt. Mivel valódi statisztikákról van szó, érdekes lehet a diákokkal végigbeszélni, hogy mi pontosan mit is jelent-het. Ráadásul saját korrelációkat is gyárthatunk (MÉGPEDIG ITT )

Bevallom, régi, és eleddig be nem teljesült vágyam, hogy egy igazi, demokratikus, diákok által írt online diákportált hívjak életre. Többször is megpróbálkoztam pl. a DiákBlog felélesztésével, és nagyon sikeres is volt, de egész egyszerűen nem bírtam energiával, mert azért egy szerkesztőség életének a menedzselése nem kis feladat, akármennyire is alulról szerveződik. Nos, lehet, hogy nem kell tovább keseregnem, mert elindult a megtévesztően angol nyelvű Kidsnews nevű oldal ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely teret ad a diáktehetség kibontakoztatásának. Az érdekes kezdeményezés azért kérdéseket is felvet, pl. ha valaki Julius Caesar-ról ír egy cikket, akkor saját kutatások alapján dolgozott, vagy esetleg fordított, vagy több forrást használt-e? És ha igen, akkor fontos-e a források jelölése. Hasonló kérdések merülnek fel a képekkel kapcsolatban is, én egyetlen forrásmegjelölést sem láttam, pedig ezt hasznos lenne elsajátítani a helyenként akár 121 éves örök fiatal szerzőknek :) A legizgalmasabb számomra a valóban saját gyártásúnak tűnő tartalom, mint pl. egy interjú egy YouTuber-rel. Az oldal tehát adott, szerintem akár média szakkörök remek publikációs terepe is lehet, biztosan szívesen vesznek bármilyen érdekes, jó minőségű tartalmat.

Havassy András írása

A hasonló (általam ismert és kipróbált) tesztfelületek közül a Socrative-ot választottam rendszeres használatra. (A többi program, amelyekkel különböző mélységben megismerkedtem: Kahoot, Quizizz, wizer.me, Spiral, Quizalize, illetve még néhány, amelyek vagy egyből fizetősek vagy nem voltak elég érdekesek ahhoz, hogy mélyebben beléjük ássam magam.)
A Socrative választását az is motiválta, hogy ezt ismertem meg először (egy tanítványomtól hallottam róla!). Ha az ember elkezd nagy mennyiségben teszteket gyártani, akkor elég nehéz átköltözni egy másik felületre és ott újra gyártani (átmásolni) az anyagokat. Persze megtettem volna, ha találok jobbat, de nem találtam.

Szeptemberben indítja szakköreit az Edu&Fun Digitális Élményközpont.
Találkoztunk már máshol is robotika, 3D tárgyalkotás, online játék- és alkalmazásfejlesztő tanfolyamokkal, de ezúttal ez egy kicsit más. Itt a hangsúly nem az eszközhasználaton van, hanem valós problémák megoldásán, a kompetenciafejlesztésen, a csapatmunkán.
A foglalkozásokon a gyerekek a kreativitásukat használva együtt dolgoznak a feladatokon, a különböző elektronikai és informatikai eszközök használatának elsajátítása pedig ennek a munkának szerencsés velejárója. Úgy tanulnak meg robotokat építeni és vezérelni, 3D-ben tervezni és nyomtatni, vagy akár alkalmazásokat fejleszteni, hogy közben nem érzik a tanulás súlyát. A lényeg itt az élményalapú oktatás, és ehhez a technológiai felszereltség is példátlan. A foglalkozások egymásra épülnek, egy szakkör résztvevői pedig több projektben vesznek részt a 3 hónap alatt. A foglalkozásokat olyan lelkes szaktanárok tartják, akik a terület specialistái. Az ő munkájukat pedig főiskolás diákok segítik.
Ha van olyan diákotok, aki nyitott a digitalizációra, ajánljátok neki ezt a foglalkozás-sorozatot!
A szervezők szeptember 22-én ingyenes nyílt napot tartanak, a szakkörök helyszínén az Új Hidegkuti Nándor Stadionban. Érdemes megnézni őket!

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

A Biography online egy nem túl bonyolult gyűjtemény, ugyanakkor egy szerintem érdekes projektet sikerült az egyszerű adatbázisból keríteni. A recept: az oldalon keressük meg a 100 legbefolyásosabb 20. századi embert (ITT TALÁLHATÓ ), majd válasszunk ki öt párt (pl. Hillary Clinton és Diana hercegnő; Dali vagy Madonna). Ezeket én kivetítettem és párban el kellett dönteniük, hogy melyik személyiség a befolyásosabb és miért. ... További részletek a lapozás után!!

Nem szoktunk ún. listicle-t ajánlani, de ez a mai lista kivétel, mivel zseniálisan működött az órán, és tökéletes anyag képleírás gyakoroltatására. Nem másról van szó, mint a helyenként elég vicces Bored Panda egy gyűjteményéről (ITT TALÁLHATÓ), ahol rajzfilmek logikájját kérdőjelezik meg - jogosan. Olyan képeket gyűjtöttek össze, ahol pl. Minnie egér megijed egy egértől, vagy Donald kacsa családja éppen egy sült csirkét eszik, netán azon gondolkodhatunk el, hogy Tarzan a dzsungelben hogyan és miért ilyen szépen frissen borotvált, vagy éppen Hamupipőke esetében hogyan lehet az, hogy aza méretű cipő csak pont rá jó az egész országban, és egyébként is, elég furcsa, hogy a herceg szerelmes lesz, de elfelejti az arcát annak akiért rajong. Rengeteg kép van, én tízet használtam fel közülük az órán, tökéletesen bevált. Bár a feliratok angolul vannak, a képeket bármilyen nyelvórán fel lehet használni, sőt, érdekes lehet médiaismeret órákon is talán gondoltébresztőnek.

Amikor arról van szó, hogy miként változtatja meg a világot a technika, két dolgot szinte mindig felemlegetnek: a szöveg szerepe visszaszorul a képhez, különösen a mozgóképhez képest egyfelől, a mesterséges intelligencia egyre több feladatot átvesz tőlünk másfelől. Ez a kettő találkozik a lumen5 nevű alkalmazásban (ITT TALÁLHATÓ). Fogunk egy szöveget, ami lehet egy blogbejegyzés akár vagy bármilyen tartalom a weben és a rendszer készít belőle egy videót nekünk. A filmeket és a képeket a szöveg elemzése alapján gyűjti be hozzá szabadon használható forrásokból. A végeredményt persze testre szabhatjuk magunknak és azután le is menthetjük. Jól használható arra, hogy a diákok érdeklődését felkeltő videókat készítsünk egy-egy téma bevezetésére. De ők is készíthetnek gy összefoglaló videókat. Itt is egy példa: