Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.

Most, hogy véget ért a Trónok harca, talán fel elhet egy kicsit kelteni az informatika iránt is érdeklődő diákok kedvét egy saját Trónok harca térképpel. A Florish nevű vizualizációs oldalon található meg egy teljesen szemályre szabaható térkép (IDE KATTINTVA), amit felhasználva mindenki elkészítheti a saját változatát. Ugyanitt még egyéb adatsorok vannak, amikkel izgalmas vizualizációkat csinálhatunk, vagy éppen a csinálhatnak a diákok a sorozatról. Hátha ezzel sikerül felpiszkálni az érdeklődésüket az adattudomány iránt!

Jó ideje már, hogy szinte minden attól hangos, milyen fontosak is a természettudományos tárgyak, egy ország fejlődése, versenyelőnyének megtartása szempontjából mennyire elengedhetetlen, hogy ezekre a pályákra (is) menjenek a gyerekek. Egybefoglalóan STEM (vagyis természettudomány, technika, mérnőki tudomány, matematika) ezeknek a tárgyaknak a neve. Az oktatáspolitikában a STEM stratégia kapott elég nagy hangsúlyt az elmúlt évtizedben. Noha ennek a sok erőfeszítésnek nem sok eredménye látszik (még most is inkább celeb, influencer vagy közgazdász szeretne lenni mindenki, esetleg a három egyben), oda már a eljutottunk, hogy kezd a STEM közhelyszerű kifejezéssé válni. Kicsit erre is reagálva hozta létre a European Schoolnet a STEM Iskola Tanúsítványt, amivel egy iskola meghatározhatja, hogy mennyire hangsúlyos a számára ez a megközelítés. A tanúsítvány oldala IDE KATTINTVA érhető el, de nagyon nagy meglepetésekre ne számítson senki. Egy iskola nagyjából attól lesz STEM iskola, amitől 21. századi iskola vagy éppen innovatív iskola is lesz. A kritériumok olyan tágak, hogy abba majdnem minden belefér.

A mai poszt egy - sajnos csak angol nyelven elérhető - rendkívül érdekes kísérletről szól! Az ötletet ezúton is köszönjük Novák Károlynak :) . A Thinkalong.org oldala (ITT TALÁLHATÓ) a fenti 3 elvet követi. Először nyomozni ('investigate', ) kell a diákoknak, ahol gondosan válogatott tartalmak segítségével tanulhatnak érdekes dolgokról. Ezután jön a Gondolkodj elem ('Contemplate'), ahol kártyákon kapnak további kérdéseket a diákok, amiről gondolkodniuk kell. Végül jön a Vita ('Debate'), ahol online, vagy akár offline is vitázhatnak a felmerült kérdésekről. Letisztult, világos, egyszerű struktúra. És nem is kell hozzá weboldal, bármikor lehet ebben a rendszerben projekteket szervezni.

Sokat gondolkodom arról, hogy vajon milyen oktatási tartalmakat lehetne készíteni, amely a videót, mint formátumot jól használja. Felső tagozatban, és középiskolában lett is egy ötletem, amelyről később még több szó lesz, viszont nekem nagyon tetszik a Tökéletlen történelem nevű YouTube csatorna (ITT TALÁLHATÓ), amelyben nagyon kreatívan használják fel a szövegek kreatív illusztálására használható ún. doodle videók koncepcióját, ráadásul úgy, hogy az végig érdekes tud akár maradni. Azt érzi a néző, mintha valóban egy rajzfilmet nézne, a szöveg (szerintem) jól megírt, érthető, és a célcsoporthoz igazodik. Érdekes tartalmak, és olyan koncepció, amivel akár lehetne kezdeni valamit szélesebb körben is.

A Bűvösvölgy jóvoltából és gondozásában érdekes E-könyv érhető el ingyenesen IDE KATTINTVA , a címe: Hogyan használjuk a közössségi médiát a oktatásban?. A válasz szerintem egyébként roppant egyszerű és nem kell hozzá egy hosszú e-könyv: SEHOGY! Számolatlanul alakulnak Facebook csoportok minden egyes iskola miden egyes órájához. Természetesen én is sokat használtam ezeket egészen addig, amíg azt nem éreztem, hogy a hátrányokat, és azt, amit adnom kell ezért, már nem képesek az előnyök kompenzálni. Hogy mire is gondolok? Nos, nem szeretnék 0-24-ben elérhető lenni, nem szeretném, hogy a Messengeren lehessen nekem írni, és azt sem gondolom korrektnek, hogy akinek nincs Facebook-ja, azt vagy ezzel gyakorlatilag kötelezem, vagy alternatív útvonalakat kell kitalálnom, hogy őt is mindenről tájékoztassam. És akkor még arról nem is beszéltem, hogy a csoportban közzétett posztok kommentek nyomán segítek a Facebook-nak profilozni a diákjaimat, akiknek ezáltal még jobban targetált hirdetéseket tud küldeni, netán pár év múlva sikeresen menioullája őket egy választáson. Azt gondolom, hogy lassan eljön az a pont, amikor annyira torzítanak a világunkon a közösségi oldalak, hogy az iskolában már nem lesznek használhatóak.

Több van a gépén, mint gondolná - szoktam én is mondogatni, amikor egyszerű hangfelvevőt, képmetszőt (képernyőkép készítőt), vagy jegyzettömböt keresnek a kollégák. Ezek ugyanis mind-mind olyan funkciók, amelyek a Windows-ban beépítetten megtalálhatóak - pont úgy, ahogy például a számológép, amin senki nem csodálkozik. Én valamiért a Paint-et kevéssé használtam, és csak most vettem észre, hogy elég profi 3D-s grafikákat lehet készíteni vele. De ez mind semmi, mert egy sima képre is lehet olyan menő 3D-s skin-t húzni, hogy csak na. És ezt ráadásul akár rövid mp4 formátumú videók formájában is letölthetjük. Ha valakit ez érdekel, érdemes ezt a kb. 20 perces videót átpörgetni, és megnyitni a Paint-et a gépünkön - több van benne, mint gondolná :)

Amikor valami újba kezd az ember, mindig fél tőle, hogy vajon hosszútávon mennyire lesz képes fenntarthatóvá tenni. Ilyenkor mindig egy egyetemi professzorom jut eszembe, aki egy szakdolgozatról mondta egyszer: 'Kisasszony, nagy fába vágta a fejszéjét, és bizonyos szempontból fel is aprította". Így vagyunk most, hogy elindítjuk a TanárBlog kistestvérét, a TanárVlog nevű videócsatornát. A videósorozat alcíme: 'Történetek a tanulásról'. Terveink szerint itt pedagógiai esettanulmányokat teszünk közzé, egy-egy tanulással kapcsolatos, szerintünk fontos, vagy érdekes témában. De nem is szaporítjuk tovább szót, a YouTube csatorna IDE KATTINTVA látogatható meg, míg az első Vlog Epizód - avagy S01E01 írhatnánk stílszerűen - pedig ITT TALÁLHATÓ.

A vita nagyon hasznos pedagógiai eszköz lehet, megmozgatja a diákokat, rákényszerítheti őket az alapos gondolkodásra valamilyen témáról. Sajnos azonban könnyen válhat unalmassá, felületessé, ha nem adunk neki valamilyen jó formát. Léteznek olyan rendszerek, amik elsődlegesen a vitázást magát próbálják tanítani (a legismertebb talán a Disputa). Ezeknél előfordulhat, hogy téma maga nem is lesz olyan hangsúlyos, az számít inkább, hogy ki miként vitázik. Én olyan rendszert akartam, amiben egyfelől nagyon hangsúlyosan van jelen maga téma (a vita ahhoz eszköz, hog egy adott témában maguk a diákok kutassanak információk után), másfelől pedig a vita nézőit folyamatosan aktívan tartja a rendszer. Ehhez dolgoztam ki az itt következőt: