A Bűvösvölgy jóvoltából és gondozásában érdekes E-könyv érhető el ingyenesen IDE KATTINTVA , a címe: Hogyan használjuk a közössségi médiát a oktatásban?. A válasz szerintem egyébként roppant egyszerű és nem kell hozzá egy hosszú e-könyv: SEHOGY! Számolatlanul alakulnak Facebook csoportok minden egyes iskola miden egyes órájához. Természetesen én is sokat használtam ezeket egészen addig, amíg azt nem éreztem, hogy a hátrányokat, és azt, amit adnom kell ezért, már nem képesek az előnyök kompenzálni. Hogy mire is gondolok? Nos, nem szeretnék 0-24-ben elérhető lenni, nem szeretném, hogy a Messengeren lehessen nekem írni, és azt sem gondolom korrektnek, hogy akinek nincs Facebook-ja, azt vagy ezzel gyakorlatilag kötelezem, vagy alternatív útvonalakat kell kitalálnom, hogy őt is mindenről tájékoztassam. És akkor még arról nem is beszéltem, hogy a csoportban közzétett posztok kommentek nyomán segítek a Facebook-nak profilozni a diákjaimat, akiknek ezáltal még jobban targetált hirdetéseket tud küldeni, netán pár év múlva sikeresen menioullája őket egy választáson. Azt gondolom, hogy lassan eljön az a pont, amikor annyira torzítanak a világunkon a közösségi oldalak, hogy az iskolában már nem lesznek használhatóak.

Több van a gépén, mint gondolná - szoktam én is mondogatni, amikor egyszerű hangfelvevőt, képmetszőt (képernyőkép készítőt), vagy jegyzettömböt keresnek a kollégák. Ezek ugyanis mind-mind olyan funkciók, amelyek a Windows-ban beépítetten megtalálhatóak - pont úgy, ahogy például a számológép, amin senki nem csodálkozik. Én valamiért a Paint-et kevéssé használtam, és csak most vettem észre, hogy elég profi 3D-s grafikákat lehet készíteni vele. De ez mind semmi, mert egy sima képre is lehet olyan menő 3D-s skin-t húzni, hogy csak na. És ezt ráadásul akár rövid mp4 formátumú videók formájában is letölthetjük. Ha valakit ez érdekel, érdemes ezt a kb. 20 perces videót átpörgetni, és megnyitni a Paint-et a gépünkön - több van benne, mint gondolná :)

Amikor valami újba kezd az ember, mindig fél tőle, hogy vajon hosszútávon mennyire lesz képes fenntarthatóvá tenni. Ilyenkor mindig egy egyetemi professzorom jut eszembe, aki egy szakdolgozatról mondta egyszer: 'Kisasszony, nagy fába vágta a fejszéjét, és bizonyos szempontból fel is aprította". Így vagyunk most, hogy elindítjuk a TanárBlog kistestvérét, a TanárVlog nevű videócsatornát. A videósorozat alcíme: 'Történetek a tanulásról'. Terveink szerint itt pedagógiai esettanulmányokat teszünk közzé, egy-egy tanulással kapcsolatos, szerintünk fontos, vagy érdekes témában. De nem is szaporítjuk tovább szót, a YouTube csatorna IDE KATTINTVA látogatható meg, míg az első Vlog Epizód - avagy S01E01 írhatnánk stílszerűen - pedig ITT TALÁLHATÓ.

A vita nagyon hasznos pedagógiai eszköz lehet, megmozgatja a diákokat, rákényszerítheti őket az alapos gondolkodásra valamilyen témáról. Sajnos azonban könnyen válhat unalmassá, felületessé, ha nem adunk neki valamilyen jó formát. Léteznek olyan rendszerek, amik elsődlegesen a vitázást magát próbálják tanítani (a legismertebb talán a Disputa). Ezeknél előfordulhat, hogy téma maga nem is lesz olyan hangsúlyos, az számít inkább, hogy ki miként vitázik. Én olyan rendszert akartam, amiben egyfelől nagyon hangsúlyosan van jelen maga téma (a vita ahhoz eszköz, hog egy adott témában maguk a diákok kutassanak információk után), másfelől pedig a vita nézőit folyamatosan aktívan tartja a rendszer. Ehhez dolgoztam ki az itt következőt:

A Kisspng nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) egy ingyenes képgyűjtemény, ahol (személyes, iskolai használatra) rengeteg PNG kiterjesztésű képet tölthetünk le. A PNG azért nagyon jó formátum, mert a háttere ezeknek a képeknek átlátszó, azaz nagyon szépen néznek ki, ha bárhová beillesztjük őket, és egyszerű animációkat teszünk hozzájuk, kifejezetten profi kis rajzfilmeket, vagy illusztrált történeteket lehet készíteni. Érdemes ránézni az oldalra, és ha iskolai projekteket szeretnénk - szerzői jogok megsértése nélkül - készíteni, megoldás lehet.

Fantasztikus ez a kép (IDE KATTINTVA nagyobb változatban). 1890-ben készült Stockholmban és a telefontornyot ábrázolja. Nekem erről a tanterveink jutottak eszembe. Kifejtem, hogy miért: a telefon megjelenésekor a technika nem volt túl bonyolult, minden egyes lakást vezeték kötött össze a központtal, ahol a telefonos kisasszonyok kapcsolták össze a beszélni kívánó feleket. Kezdetben légvezetékek voltak, miért is lett volna szükség bármi másra? Ahogy viszont nőtt az előfizetések száma, nőttek a vezetékek is. 1890-ben már több mint 5000 előfizető volt a svéd fővárosban, tehát több mint 5000 vezetéknek kellett befutnia a központba. A vezetékekkel folyamatosan gond volt, nem bírták az időjárást, leszakadtak, balesetet okoztak. 1913-ban már meg is szűntek a légvezetékek, feltalálták a törzskábelek használatát, a telefonközpontot és a föld alatt vezették a kábeleket.

Egyre több, és egyre fejlettebb plágiumkeresőket hoznak ki a technológiai cégek, főleg, hogy hatalmas adatbázisokból dolgozhatnak. Nemsokára jó eséllyel nagyon nehéz lesz plagizált tudományos cikkeket kiadni bárkinek. Sajnos, ha jól láttam, jelenleg csak angolul működik, de érdemes felhívni a diákjaink figyelmét, hogy bármilyen beadott esszét pillanatok alatt le lehet buktatni. Sok ilyen oldal létezik, mi ma a Quetext (ITT TALÁLHATÓ) alkalmazását ajánljuk, amely elvileg csak egy oldalt enged ellenőrizni, de mi végigfuttatunk rajta egy egész dolgozatot, és elemezte. A jó hír az, hogy ez fizetős alkalmazás, ha teljes dolgozatokat szeretnénk elemezni, az pénzbe kerül. Ez szerintem jó hír, mert garancia arra, hogy a cég fejleszt és viszonylag megbízható lesz az eredmény.

Közhely, hogy az ember akkor tanul meg igazán valamit, a tanítja. Közhely talán az is, hogy aki nem tud valamit egyszerűen elmondani, az nem is érti igazán. Ebből a két meglátásból született meg a Magyarázd el óvodásnak! feladat. A diákok csoportjai azt kapták feladatul, hogy valamilyen éppen tanult jelenséget, fogalmat (éppen molekuláris biológia volt terítéken, de talán bármilyen tantárgynál működhet ez a feladat) magyarázzanak el egy óvodásnak (úgy, hogy az meg is értse). Ehhez használhattak bármilyen demonstrációs eszközt is az interaktív táblától a gyurmán át a LEGOig, az egyetlen megkötés az volt, hogy a magyarázat nem lehet hosszabb 5 percnél (figyelembe véve az óvodások figyelmi terjedelmét).

A Mixamo oldala (IDE KATTINTVA látogatható meg) egy rendkívül érdekes kísérlet, az Adobe csapatához tartozik, és összesen két dolgot tud: egyrészt tudunk benne elég sok karakter között válogatni, amelyekből kiválaszthatunk egyet. Ez egy elég impresszív oldalon jelenik meg. Miután a karaktert kiválasztottuk, rengeteg mozgást tehetünk rá - pl. ütés, ugrás, vagy szomorúan, magunkba zuhanva ülés), és ezt a két szintet egymásra húzva iszonyú érdekes, ahogy a karakter életre kel. Ezután van pár beállítás (pl. ilyen a karakter két karának a távolsága), és már el is készült a 3D-s karakterünk, akit letölthetünk. A gond itt az, hogy olyan környezet kell hozzá (pl. Unity), ahol ezekből a karakterekből akár videójátékokat lehet programozni. Ez még lehet túlságosan nagy kihívás, ezért meg lehet egyszerűen hekkelni a rendszert, és egy képernyővideót készíthetünk az elkészült 3D-s karakterről. Ezeket egymás mellé rendelve, akár MoviMaker-ben is remek kisfilmeket lehet készíteni :)

Megrendelhető a 21. századi iskola című könyvünk, melyben részletes útmutatót adunk ahhoz, hogyan lehet a tanítást, a kor kihívásainak megfelelően fejleszteni. A könyv tartalmáról ITT ÍRTUNK.

A könyv ára 2415 forint (+postázási költség), A könyvet megrendelni IDE KATTINTVA lehet.