Czékmán Balázs kutatását ajánljuk ma minden kedves TanárBlog olvasó figyelmébe. Ahhoz, hogy megtaláljuk a digitalizáció pontos helyét a közoktatásban, fontos, hogy minél több gyakorlat, tapasztalat és tudás halmozódjon fel. Ezen az úton - véleményem szerint - a lokális, és nem a globális tudás lehet a legizgalmasabb. Ahhoz, hogy valódi változás legyen, először a változás igényének kell megfogalmazódnia, és ahhoz lehet kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást. Érdekes lenne kipróbálni, hogy mi történne, ha az iskolákra és a tanári közösségekre bíznánk, hogy saját digitalizációs programot dolgozzanak ki, és ehhez csak segítséget, képzéseket és ajánlásokat fogalmaznánk meg állami szinten (tudom, álnaiv a feltevés, de mégis le kellett írnom). Czékmán Balázs írása (amelynek címe: Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások) egy hasznos mérföldkő és jelentés lehet ezen az úton, (IDE KATTINTVA ) érhető el.

Ma egy teljesen komolytalan képsorozatot ajánlunk - angolul a Bored Pande oldaláról. Történt, hogy életvezetési tanácsokat kellett a könyvben olvasni, és keresni további fontos tippeket (ez ugye a life hacks). Ennek hatalmas online irodalma van, hiszen mindenki minden témában folyamatosan osztja meg a jó, és kevésbé érdekes, hasznos tippjeit. A Bored Panda gyűjteménye (ITT TALÁLHATÓ ebből csinál viccet, helyenként kifejezetten érdekesen. Ilyen a riasztó esete, amely tűzeseteknél segít: ha kifogyott az elem, egyszerűen zacskós popcorn-t javasol a falra akasztani. Ha hangos, pattogó hangot hallunk, az azt jelenti, hogy tűz van. Szintén ilyen a bagel (kerek, középen lyukas péksütemény) kettévágása, ami nehézkes - hacsak nem dugjuk át az ujjunkat a lyukon középen, így tökéletesen kiegyensúlyozva a bagelt vágás közben (lásd a cikk elején illusztrációnk). rengeteget beszéltek róla a diákok, és utána hoztunk valódi life hack-eket, amiket megtanítottak egymásnak. (Ja, itt van egy másik gyűjtemény, ha tetszett esetleg).

A DIP honlapjára látogatva (ezt ITT TEHETJÜK MEG) egyértelmű, hogy az Új Nemzedék nem spórolt a nagyágyúkkal! Itt van mindenki, aki internetbiztonság terén számíthat - EMMI, Digitális Jólét program, telekommunikációs óriások, Új Nemzedék Központ, pszichológusok, vloggerek, és még Majka is. Szóval itt van mindenki, aki számít(hat). És még többen. A teljesen rendben lévő weboldalon a leírás mellett tartalmakat is találunk. Először is itt van rögtön egy videó, ahol megtudhatjuk a veszély mértékét (nagy) - ha valakit csak ez érdekel, a YouTube-on megtekintheti, és egy tesztet is kitölthetünk arról, hogy mennyire is vagyunk biztonságban. Vannak még munkacsoportok, akik 2017. júliusában álltak fel, ilyen pl. a Tudatosság Munkacsoport (15 fő, válogatott szakemberek), akik éppen dolgoznak a javaslataikon. Érdeklődve várjuk az eredményt. Érdekes lehet ránézni az oldal egyes elemeire diákjainkkal, vagy akár csak a tesztet kiajánlani nekik. És várhatunk tovább, amíg egyszer valaki arról is beszél, hogy nem az illegális tevékenység a legveszélyesebb, vagy a legtöbb kárt okozó eleme az online létnek, hanem a teljesen legális megosztás, lájkolás, kommentelés, csetelés stb. Ez kétségtelenül nem olyan látványos viszont mindenkit érint, és mindenkinek befolyásolja az életét - így, vagy úgy. Lehet, hogy lassan a 'tudatos közösségi médiahasználat' nevű dolgot el kellene felejteni, és fel kellene adni.

A Google Arts and Culture ITT TALÁLHATÓ szinte kimeríthetetlen forrása tartalmaknak, amelyek kiválóan használhatóak a tanórán. Itt van rögtön a Történelem almenü (ide úgy jutunk el, hogy a felső menüsorban az Explore-ra kattintunk), ahol nem kevesebb, mint 6250 történelmi személyről tanulhatunk, de feldolgozhatunk történelmi eseményeket is. Intelligens az oldal elrendezése, ezért rendkívül átlátható a tartalom - lehet neveket adni, és meg kell keresni, hogy ki volt, de feladhatunk életrajzokat is, esetleg emberek azonosítását, stb. Emellett híres épületeket, helyszíneket, művészeket (pl. 304 Gauguin képet), vagy akár gyönyörű helyeket is felkereshetünk. További aktuális tartalom a heti top történet, mindig megújuló tartalommal. És ami még érdekes: külön kiemelik, hogy nem robotok, hanem emberek, szakértők által összeválogatott tartalomról van szó! Meg is látszik.

'Elkészültek a Digitális Mintaiskola Projekt ajánlásai' - adja hírül a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) főoldala. A dokumentum abban hivatott segíteni, hogy iskolák miként szervezhetik, irányíthatják az intézmény digitális iskolává válásának nem mindig egyszerű folyamatát. A DPMK összesen két fontos írást tett közzé, az egyik címe Ajánlások a digitális pedagógia szakmai és technológiai feltételrendszeréhez, míg a másik a Mintaiskola technológiai ajánlás. Mindez ITT LETÖLTHETŐ, elolvasható, adott esetben elfogadható, és bevezethető. Az látszik, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, és az is igaz, hogy első olvasásra talán nyomasztó, hogy mennyi mindenre kell(ene) figyelni, de ha többször, figyelmesen végigböngésszük, talán az első lépéseket is meg tudjuk tenni - intézményi szinten. Személyes véleményem szerint, a sikeres digitális transzformációhoz előbb egy nulladik lépés is szükséges, ami nem más, mint a változás igénye az egyes tanárokban. És ez nem elsősorban technológiai, hanem pedagógiai kérdés.

Sokaknak volt nagy bánata, hogy a népszerű Movie Maker program eltűnt a Windowsból, az ígéret az volt, hogy valami sokkal jobb érkezik helyette. Most itt is van a Story Remix, ami a legutóbbi nagy frissítéssel érkezett meg és a Fényképek program részeként érhető el. Hogy milyen lett? Több is és kevesebb is, mint a Movie Maker volt, de egyértelműen nem az oktatási felhasználás volt az előtérben az elkészítésekor. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy egyes projektekhez ne lehetne nagyon jól felhasználni.

Ma egy letisztult és egyszerű játékot ajánlunk, a ROT13 (azaz 'rotate by 13 places) egy egyszerű titkosírás, amelynek az alapja az, hogy minden egyes betűt behelyettesítünk az őt 13-mal követő betűvel. Természetesen létezik ROT14 is, itt értelemszerűen 14 betűnyi a távolság a kód és a megfejtés között. Akár alsóban, napköziben, de tanórán is kiváló játék lehet, hiszen ugyanolyan könnyen lehet bármilyen nyelven írott szöveget átírni. Rengeteg generátor van, dekódolni is lehet a rejtjelezett szöveget, én EZT HASZNÁLTAM Ezen az oldalon kiválaszthatjuk, hogy mennyivel tolja el a betűket (1 és 25 között).

Minden évben vannak jól tapintható trendek a londoni BETT Show-n . Pár éve az interaktív táblák voltak divatosak, aztán a tartalomfejlesztés, vagy a VR tört előre látványosan. Idén a kódolás, a maker szemlélet volt kétségtelenül az előtérben. A közel 850 kiállító standját végigböngészve azonban egy dolog teljesen világos volt: szinte senki, semmilyen szinten nem számol az mLearning-gel, azaz a mobiltelefonos tanulással. Magyarországon valamiért még mindig sokakban erősen tartja magát az a hit, hogy a mobiltelefonok órai alkalmazása lesz a jövő útja (ami persze nem kizárt), de ezt az IKT eszközök és rendszerek tervezői, gyártói jelenleg egyáltalán nem jelzik vissza. Egyetlen olyan 'appokat' készítő céggel sem találkoztam, aki azt mondta volna, hogy erre lenne érdemes tovább haladni. Szinte kizárólag nagyobb rendszerek (pl. e-napló, vagy szülő/tanár/diák kommunikációs szoftverek) értesítéseit küldik csak mobilra, illetve az egyre kevesebb kiállító tartalomfejlesztő cég fejleszt ún. reszponzív weboldalakat, amelyek alkalmazkodnak a képernyő méretéhez, így akár telefonon is használhatóak.

Az iskolák digitális transzformációja - úgy tűnik - egy idő után elkerülhetetlen lesz, és erre mintha kormányzati szintű elköteleződés is lenne. A 2018 januárjában tartott londoni BETT Show-n, a magyar pavilonban erről az oktatás és a digitális jólét program prominens képviselői erről tettek hitet és tanúbizonyságot. Az is elég jól látszik, azonban, hogy arról, hogy ennek melyek is lehetnének a pontos lépései, még keveseknek van fogalma. Az mindenesetre biztos, hogy az iskolák eszközparkját fel kell készíteni erre. Szintén a BETT Show-n akadtam rá arra a számítógépre, amelynek a képe a cikkben is szerepel. Ez a régi jó Classmate PC új köntösben. Érintőképernyős, elég erős az iskolai használathoz, van hozzá aktív toll, és hibrid, azaz tabletként is használható. A csúcskategóriás példány pedig összesen 250 dollár, azaz a mai árfolyamon 62 000 Ft! Ez több, mint kedvező ajánlat, és ezzel már érdemes lehet érdemben is számolni. Ha egy osztály felszerelése 10-15 géppel 2-3 millió forint, az eleve elvetendő, de ugyanez 700 000 forintért már jó üzlet lehet. Szintén elképzelhető, hogy erre az áldozatra akár egyre több család is hajlandó lehet, hogy a gyereke saját géppel tudjon dolgozni. Látszik tehát, hogy bár rengeteg az akadály és a nehézség, a világ egyre inkább arrafelé halad, hogy biztosítsa a feltételeit a digitális transzformációnak.

A BETT kiállításon futottam bele egy izgalmas oldalba, ami leginkább az iskolai rendszergazdák önsegítő csoportjának nevezhetünk. Az EduGeek (IDE KATTINTVA) egy klasszikus fórum, amilyenekből már egyre kevesebb van. Különféle témákban lehet kérdéseket indítani, ötleteket felvetni, segítséget kérni, aztán a többi felhasználó válaszol rá. A dolog erőssége, hogy több tízezer az oktatási informatikában érintett van az oldalon, így bármilyen (angolul megfogalmazott) kérdésre pár órán belül érkezik szakértőválasz, vagy legalább egy sorstárs együttérző hozzászólása. Akinek iskolai informatikával van dolga, érdemes megjegyeznie a címet.