Négy éve már írtunk a Chemix nevű alkalmazásról (IDE KATTINTVA, amivel kísérleti összeállítások, laborfelszerelések rajzait lehet könnyen elkészíteni. Azóta sok bit lefolyt már az interneten és a Flash technika is kiment a divatból. Nagy szerencsére az oldal készítője meghallotta az idők szavát és az egész oldalt átalakította html5 alapúra. Az átalakítással újabb eszközök is belekerültek, nagyon pontosan lehet most már a feladatokat is kiadni. Valódi segítség lehet akár a feladatok kiadásához, akár a diákoknak a jegyzőkönyvek elkészítéséhez.

Egyre több a fizetős oldal - és ez sokaknak nagy bánata. Nekem igazából nem, én sokkal szívesebben fizetek pár ezer forintot havonta azért, hogy bármikor, garantáltan jó minőségben meg tudjak nézni sok százezer film és sorozat közül válogatva bármit, mint hogy rossz minőségű, illegális online stream-eket vadásszak, és lefagyjon az ad block mire a filmhez érek. Mindenestre érezhető, hogy talán ez elkezdett változni, és ma már kevesebben tartják felháborítónak a felvetést, hogy online szolgáltatásért is fizessenek. Üdítő azonban néha az ingyenes adatbázisok párakapujában felfrissülni néha, ezért ma a Public Domain Pictures oldalt ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ ), ahol rengeteg képet találunk, kategorizálva, és ezeket iskolai projekekhez (de még üzleti céllal is) felhasználhatjuk, elvihetjük. Annyi megkötés van, hogy nagy felbontásban már fizetni kell értük (0.5 dollár körüli árat), de ha online szeretnénk használni őket, tökéletesen elég a kisebb felbontás is. Kellemes böngészést :)

Szerzői rendszereknek hívják azokat az eszközöket, amik segítenek valamilyen webes tartalom előállításában, ilyen akár egy blogmotor is, hiszen senki nem a html kódokat írogatja be, amikor valamit publikálni akar, hanem valami kellemes felületet használ ehhez. Szerzői rendszer a Tankocka is, ahol feladatokat rakhatunk össze anélkül, hogy egy sor kódot le kellene írnunk. Szerzői rendszer a Genial.ly is (IDE KATTINTVA), ahol sokféle előre elkészített anyagot alakíthatunk a magunk igényei szerint. Lehet ez egy tananyag, feladat, jegyzőkönyv, portfolio, szinte bármi. A lényeg, hogy nagyon tetszetős grafikai megoldásokat kapunk hozzá, tényleg látványos lesz a végeredmény. Például ilyen:

A Guardian is gyakran áll elő érdekes, oktatásban is remekül használható anyagokkal. Ma is egy ilyet cikket ajánlunk minden kedves olvasónk figyelmébe (mégpedig IDE KATTINTVA ). Az ötlet egyszerű, mégis nagyszerű: összegyűjtötte egy fényképész, hogy egyes országokban mit esznek egy héten a gyerekek. Dubai, Mumbai, Nizza, Kalifornia, és még sok hely (Malajzia erősen túlreprezentált :) szerepel a sorozaton, és ami még érdekesebbé (és angolórán különösen jól használhatóvá) teszi a képeket az nem más, mint a minden egyes kép mellé illesztett rövid történet, ahol megismerkedhetünk a gyerekek életével, azzal, hogy milyen körülmények között, hogyan élnek. Remek vitaindító, vagy akár olvasás, netán kommunikatív feladat.

Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Amikor bármilyen helyzetben csoportokat alakítunk, akár táborokban, akár az osztályteremben, ha kooperatív módszerrel dolgozunk, az egyik első dolog, amit érdemes megcsinálni, az identitás játék. Egészen másképpen viselkedik egy csoport, ha van neve, zászlója, indulója, plakátja, mintha csak egymás mellé ültetett gyerekek halmaza. Nincsen ez másképpen a virtuális terekben sem. Ha virtuális osztályteremben dolgozunk, érdemes ott is egy kicsit a saját közeg testre szabásával foglalkozni. ha úgy tetszik a virtuális identitással törődni. Ebben jöhet jól az Avatar maker (IDE KATTINTVA), ahol pár kattintással csinos avatart készíthetünk magunknak, vagy akár véletlenszerűen generálhatunk is. A képet aztán leölthetjük és bárhol alkalmazhatjuk, ahol kedvünk van rá.

Mindenkit megnyugtatott az illetékes államtitkár a Magyar Nemzet hasábjain, a magyar oktatási rendszer nagyszerű és csak politikai okokból támadják tuddjukkik. Az alapos riporter nem engedi, hogy a politikus könnyedén csak elmondja, amit szeretne, kemény kérdésekkel szorongatja meg. Hiába nyugtat meg az államtitkár hogy 2018-ben nőtt az érettségizők száma (1 százalékponttal, de még így is 78 százaléka a 2011-esnek), az újságíró rákérdez, hogy mi a helyzet a minőségi mutatókkal. Kiderül, hogy itt sincs gond aggodalomra, mivel az utóbbi években a Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt és a diákjaink sorra aratnak a technikai, robotikai és informatikai megméretéseken is. És ez az, amiről érdemes lenne egy kicsit beszélni, vajon az oktatás minőségét mennyiben jellemzik a kiemelkedő eredmények, a bajnoki címek és a díjak.

Nyelvtanulóként vagy nyelvtanárként makacsul visszatérő probléma, hogy honnan találhatunk bizonyos szavakhoz sok, jó, de nem feltétlenül nehéz példamondatot. Erre egy remek megoldást kínáló oldal a Your Dictionary (ITT TALÁLHATÓ), amely többet ad, mint egy egyszerű szótár, hiszen szinonima szótárt, cikkgyűjteményt minden egyes szóhoz, kifejezéshez. Villámgyorsan lehet keresni, tanulni, akár tanárként órára készülni.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.