Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

A TanárBlog Akadémia újabb digitális tananyaggal jelentkezik. Ezúttal arra próbálunk választ keresni, hogy milyen szempontok alapján érdemes digitális platformot választani. Általában elmondható, hogy ha olyan platformot keresünk, amelyik PONTOSAN olyan, mint amit mi szeretnénk, akkor nem jó úton járunk. Nézzük meg a lehetőségeket, keressük meg a számunkra leginkább megfelelő keretet és töltsük ki érdekes tartalommal. Mindezt most a szokásos 1380 Ft-os áron, a megszokott helyről, IDE KATTINTVA vásárolhatjátok meg. Természetesen az októberben útjára induló webinárium-sorozatunkra minden TanárBlog Akadémia tag számára ingyenes részvételi lehetőséget biztosítunk! Csatlakozz még ma, a multimédiás digitális tananyag részletes bemutatásához pedig kattints alant!

Kedves Olvasóink! Eljött hát ez a pillanat is. Hosszas töprengés után úgy döntöttünk, hogy a TanárBlog továbbra is ingyenes, regisztráció nélkül elérhető tartalmakkal kívánja szolgálni a közoktatás ügyét. Ugyanakkor arra szeretnénk kérni mindenkit, aki rendszeresen olvas minket, hogy segítsen most abban, hogy ez így maradhasson! A TanárBlog Akadémia első tananyagának témája: Digitális Tananyagfejlesztés (IDE KATTINTVA). Az ára 1380 Ft, amiért egy 90 perces, videó alapú interaktív digitális tanártovábbképző tananyaggal gazdagodhat minden olvasónk. A részletek:

Börleszk filmekben fordul elő, hogy amikor a szereplő már elbotlott, arccal belesett a sárba és átment rajta egy autó, akkor még az autó platójáról a téglák is a ráömlenek. Remek komikus hatás, mindenki a térdét csapkodja nevettében. Ami most az iskolákban történik, az sokban hasonló, de mégsem tűnik igazán viccesnek. Éppen hogy összeszedte magát az iskola a digitális munkarend után, ami csak a minisztériumból nézve volt diadalmenet, amikor nyakunkba szakadt egy újabb probléma: a hibrid oktatás. Hibrid oktatás alatt azt értem, amikor vannak, akik jelen vannak a tanteremben és vannak, akik csak online. Ez a helyzet olyankor állhat elő, ha egy diák karanténba kerül (például azért mert nem fertőzött, de elsődleges kontakt) vagy amikor a tanár van csak online jelen (például azért mert egészségügyileg veszélyeztetett). Ez a szituáció újabb kihívásokat teremt, amikkel bizonyos tekintetben még nehezebb megbirkózni, mint a tisztán online tanítással.

Kedves Barátaink!

Az elmúlt években többször is felmerült bennünk a gondolat, hogy jó lenne visszatekinteni egy kicsit a TanárBlog történetére. Legutóbb két évvel ezelőtt, amikor tíz éves lett ez az oldal, amit ketten írunk. Azután mindig érdekesebbé vált a számunkra, hogy inkább valami újat csináljunk, valami olyat, ami a mának és nem a tegnapról szól. Inkább írtunk egy könyvet, amit a karantén idején ingyen elérhetővé is tettünk mindenki számára, vagy csak újabb cikkeket ide az oldalra.

A zeneelmélet nem tartozik a legkönnyebben és a legnagyobb lelkesedéssel elsajátított anyagok közé. Talán ezen is segíthet egy kicsit a Chrome Music Lab (IDE KATTINTVA) ahol mindenféle látványos és izgalmas eszközt találunk, amik segítenek egy kicsit közelebb hozni, hogy mitől is zene a zene. A programocskák bármelyikét pár perc alatt bárki könnyen használni, még olvasni sem kell a többségükhöz.

Akár lesz még karanténoktatás akár nem (bár nem tűnik úgy, hogy teljesen megúszhatjuk), a 2020-ban kezdődő tanév a legnehezebb lesz, sok évre visszamenőleg. Olyan apróságokról ne is beszéljünk, mint az új NAT rapid bevezetése vagy az egyre égetőbb tanárhiány, az elmúlt félév sokkal komolyabb próbatételek elé állított minket. Damoklész kardjaként függ az iskolák felett a lehetőség, hogy bármikor újrakezdődhet a digitális munkarendnek nevezett dolog, ami gyakran nem volt digitális (pl. amikor e-mailben elküldték a munkafüzet melyik feladatait kell megcsinálni) és ritkán volt igazán munkarend (amikor egyes pedagógusok koordinálatlan próbálkozása volt arra, hogy valami legyen). De még ha meg is ússzuk az újabb karantént, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vonjuk le az elmúlt fél év tanulságait és ne próbáljuk meg megtalálni azokat a feladatokat, amiket ezek ránk rónak. Már nem takaródzhatunk azzal, hogy csak két napunk volt a felkészülésre, öt hónapunk volt rá, arra sem számíthatunk, hogy a diákjainkat az újdonság varázsa fogja motiválni. Most jön a neheze.

A jövő szempontjából mindenképpen izgalmas dolog zajlik éppen az angliai év végi osztályzatok körül. Hogy ennek milyen következményei lesznek más országokra nézve az persze még kérdéses, de az jól látszik, hogy a sokak által várt adatokon és adatelemzésen alapuló oktatásirányítás nem feltétlenül vezet jóra. Annyit bizonnyal láthatunk, hogy diákok tüntetnek a vizsgaeredmények miatt és kormánypárti képviselők kérik számon az oktatási minisztert, hogy mit is képzel. Nem könnyű innen kibogozni, hogy mi is történik, hiszen az angol rendszer kifejezetten bonyolult. A lényeg, hogy az érettséginek megfelelő jegyeket (GCSE és A-level) a középiskolai tanárok adták eddig a központi vizsgák és a tanulmányi eredmény alapján. Az idei évtől ez megváltozott és a vizsgaközpont (Ofqual) már nem veszi figyelembe a tanárok által adott jegyeket. Vagyis figyelembe veszi, de másképp, nem könnyű eligazodni a közel 400 oldalas dokumentáción, ami csak a jegyosztás technikai részleteit vázolja.

Várhatóan a tavalyi 'karanténoktatás' után a 2020-2021-es tanévben is készülhetünk hibrid, vagy teljesen otthontanulós időszakokra. Ilyenkor a diákokkal az egyetlen kapcsolat a 'live', online tanórán történik, ezért nem mindegy, hogyan telik ez az idő - vajon hasznosan, vagy sok bekapcsolt gép mellett a teéefonon játszva (a diákok részéről)? Az alábbiakban megpróbáltunk néhány talán hasznos tippet összegyűjteni, saját tapasztalatok, illetve mások ötletei alapján.

A genetika jellemzően az a része a biológiának, ahol a legkevesebb lehetőség adódik a kísérletezésre. vagy a felszerelés nehezen beszerezhető, vagy csak idő nincsen arra, hogy több generáción átívelő keresztezéseket hajtsanak végre a diákok. Ilyenkor kiemelten fontosak lehetnek a virtuális kísérletek és ilyet kínál a számunkra a Virtuális légylabor is (IDE KATTINTVA). A genetika címerállatával, az ecetmuslicával végezhetünk keresztezéseket, amikből szép kísérleti jegyzőkönyvek is születnek. A vizsgálható tulajdonságok között vannak autoszomások és ivari kromoszómához kötöttek is.