A különféle technikai kütyük között, amik az oktatást hivatottak megújítani az interaktív táblák mellett a klikkerekről hallhatunk a legtöbbet. A klikkereket nevezik feleltetőrendszernek, osztálytermi visszajelző rendszernek is, de a legjobb név mégiscsak a klikker. Ez nem utal semmiféle funkcióra, belefér hogy nagyon sokmindenre lehet használni. És valóban, a klikker megdöbbentően sokrétű eszköz, és a feleltetés csak a jéghegy csúcsa.

Korábban már beszámoltunk egy olyan kutatásról, ami új módszerek nagy hatékonyságáról szólt és ebben a klikereknek nagy szerep jutott. Ha valakinek tehát sikerül szert tennie egy készletre, érdemes használnia. Ebben segíthet az alábbi két videó is, ami a SMART Response használatát mutatja be:

A Pastebin nevű alkalmazást eredetileg programozók hozták létre (ITT VAN), azért hogy nagyon gyorsan és egyszerűen tudjanak kódrészleteket megosztani egymással. semi nagyot ne várjunk: bemásolhatunk egy szöveget, és kapunk egy linket, amin megosztható másokkal. A legnagyobb előny, hogy még regisztrációra sincsen szükség, másol beilleszt, aztán már mehet is.

Hasznos lehet, ha a diákok gyűjtenek anyagokat,és fontos, hogy minél gyorsabban tudják azt megosztani egymással. Ha regsiztrálunk az oldalon, akkor a felmásolt szövegeket később is módosíthatjuk. Hogy mindez miként néz ki, arra ITT VAN egy példa.

Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.

Egy kollégám jött oda hozzám minap a tanáriban, és egy gyerek írását tartotta elém kérdően. 'A mit szeretnél elérni az életben?' kérdésre ez volt a gyerek válasza: 'Szeretnék internetes mém lenni.' Mi ez? - kérdezte kissé ijedten a kolléga? Örülni kell ennek, esetleg lebeszélni a gyereket? Veszélyes ez rá? És ránk? Megnyugtattam, hogy annyira nagy baj nincs a gyerekkel, és igazából talán nem is szeretne mém lenni :) No de lássuk, mi is az a mém, és mi közünk nekünk, tanároknak, hozzá? A mémek rendkívül elterjedtek - ami nem csupán érdekes, hanem a mémek lényegéből fakadó szükségszerűség. Hiszen a mém pont ez: emberről emberre (szájról szájra) terjedő kulturális elem. Vagyis az internetes folklór egy része. Ilyen például egy manipulált kép, amely több változatban hihetetlen gyorsasággal terjed az interneten. A lapozás után következnek példák, illetve néhány ötlet az órai felhasználásra is.

Gyakran fellángol a vita arról, hogy az informatikán belül mit kell tanítani és mit nem. Vannak vélemények, hogy igazából csak a felhasználói szintű ismeretekre van szükség, az informatika egy gyakorlati tárgy, amiben a cél a számítógéphasználat megtanítása. Eszerint az elképzelés szerint nincs szükség hardver ismeretekre és fájlstruktúrák tanítására, a cél, hogy egy irodai szoftvercsomagban és a böngészőben jól eltájékozódjon a gyerek.

Mások szerint viszont az informatika is egyfajta gondolkodásmód, készség, amit tanítani lehet és kell. A legújabb NAT tervezetbe be is került az algoritmikus gondolkodás tanítása, mint cél. Ebben lehet segítségünkre a SiMPLE programnyelv (IDE KATTINTVA). Az Apple BASIC nyelvére épülő programnyelv legfontosabb tulajdonsága az egyszerűség (ahogyan a név is mutatja), mindössze 23 utasítást ismer.

Konferenciafelhívás: A KRE BTK Német Nyelv és Irodalmi Tanszéke, valamint a Magyar Nyelvtudományi Tanszéke a Tanárképzési Szakbizottság támogatásával meghirdeti a „Digitális tananyagok - Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben” konferenciáját. A konferencia időpontja: 2012. május 4. (péntek), 10–18 h. Részvételi díj: nincs! Részletek a lapozás után, jelentkezési lap mellékelve!

Nem egyszer esett már szó itt a TanárBlogon is a TED-ről, erről az izgalmas előadássorozatról, ahol pár percben nagyszerű előadók beszélnek remek témákról. A TED előadói igazi sztárok, a konferenciák igazi komoly események. Szerencsére, minden előadás megtalálható és újra megnézhető az interneten keresztül is.

Az évek során sok olyan előadás volt, amit a tanításban is fel lehet használni, adódott az ötlet, hogy készüljön el a TED oktatási változata, ahol kifejezetten az oktatásban használható videók, előadások találhatók meg. Maga a TED-Ed oldal (EZ ITT) április 16-án indul majd el és azt ígérik, hogy különleges eszközöket is tartalmaz majd. Működik viszont már a TED-Ed  YouTube csatornája, ahol némi ízelítőt kaphatunk abból, mire is számíthatunk (ITT VAN). Érdemes körülnézegetni, nagy durranás lesz. Szerencsére a videók feliratozva vannak és remélhetőleg hamarosan nem csak angolul.

Nagy örömmel mutatunk be egy nem túl új, ámde annál hatásosabb programot, ami elsősorban a tanítók és a gyógypedagógusok számára lehet érdekes. A Szegedi Egyetem munkatársai készítették el a Beszédmester programot (IDE KATTINTVA). Az ingyenesen letölthető program olvasásfejlesztésre és hangképzés gyakorlására is egyaránt alkalmazható. Sikeresen használták már hallássérült gyerekek fejlesztésére. A program különlegesége, hogy gépi beszédfelismerésen keresztül segíti a helyes hangképzés elsajátítását.

A hangképzésen túl a szoftver járékos feladatokkal az olvasásfejlesztést is szolgálja, így diszlexiásokkal is jól használható.

Hogy hány tantárgyat integrálhat magába egy egyszerű szilvásgombóc projekt, látványosan mutathatja meg az a gondolattérkép, amelyet a Mindmeister alkalmazással készítünk el.  Ha valaki még ezt a programot nem fedezte volna fel, ím itt a helye. Azok a gyermekek, akik számára nehezített az ismeretelsajátítás, szinte észrevétlenül, informálisan, cselekvésbe ágyazottan kaphatják azt meg. Igen hasznos ilyenkor, hogy a gondolattérkép segítségével, szemléletesen magunk előtt lássuk azokat a tantárgyakat, amelyek tananyagát magába foglalja  adott projektünk. Kételkedő lekiismeretünk nyugszik meg ilyenkor a látvány által. S nem fogunk többé tartani attól, hogy hány "fontosnak tűnő" tanórát hagytunk kárbaveszni holmi játékos, időt pazarló projekt által.  A mi  "Szilvásgombóc" projektünk gondolattérképe ITT LÁTHATÓ. E kedves időszakban kis diákjaim talán többet tanultak, mintha mindebből a tantárgyból dupla órát tartottam volna számukra.

A Cowbird oldalán (IDE KATTINTVA) rengeteg rövidebb-hosszabb történetet találhatunk. Angolul. Az ötlet egyszerű, a kivitelezés igényes. Rengeteg kis sztori, személyes élmény, illetve irodalmi(nak szánt) anyag között lapozgathatunk. Külön érdekesség hogy mindegyikhez van kép is, azaz lehet azt is játszani, hogy a képről beszéltetjük a diákokat, majd összehasonlítjuk azzal a történettel, amit a szerző .... szerzett. Kedves gesztus még a tematikus kereső, ahol a témában előadott történetek mellett azokat is megkapjuk,a melyekben szerepel az adott szó. Természetesen egyenetlen az írások minősége, hiszen bárki publikálhat, mégis viszonylag rövid idő alatt találtam olyan történetet, amellyel az órán 15-20 percig ügyködtek a gyerekek - képleírástól a történetmesélésig (írásig) nagyon jól használható angolórán.