Én gondolattérkép készítésénél a Bubbl.us (ITT TALÁLHATÓ) oldalon található nagyon egyszerű „buborék” formát találtam és már három éve használják tanítványaim. A végtelenségig újra és újra előcsalható buborékok az egyszerűség mellett nagyon sok új lehetőséget kínálnak. A meglepő egyszerűsége mellett elég sok érdekes dolgot lehet készíteni. A  kicsik(5-6.) is nagyon szeretik, de a 7-8. osztályosok egész jó dolgokat képesek produkálni!Nagyon lényeges, hogy figyelmet, koncentrálást igényel. Én kipróbáltam új anyag feldolgozásánál, összefoglalásnál is, illetve rendszeresen használom házi feladat elkészítésekor is. Azzal, hogy kreatív munkát lehet vele elvégezni, népszerű tanulóim körében. Érdemes kipróbálni, mert a gondolkodás kifejezésének egyik olyan lehetősége, ami ráadásul „eladható”. Ugyanis a kézzel készített gondolattérképek egyik nagy gondja, hogy az írás esetleg olvashatatlan és így értékelhetetlenné válik a feladat megoldása. Ebben az esetben viszont ez nem merülhet fel.

Az már látszik, és talán nem is kell nagyom magyarázni, hogy a 21. században az információ közelsége megváltoztatta azt, ahogy a tudáshoz viszonyulunk. De hogy miként, azt gőzerővel kutatják. A múlt heti Time magazinban találtam egy érdekes cikket Annie Murphy Paul tollából, aki jelentős kutatásokra hivatkozva a tanulás, tudás nagy kérdéseire keresi a választ. A lapozás után azt is elmondjuk, hogy mi mindent találtak. Érdemes kattintani!

A Pil Akadémia soron következő tananyaga az IKT és a vizualizáció adta lehetőségeket járja körbe. Nem kell megijedni, a képek használatáról van szó. Az eddigi legyakorlat-centrikusabb anyagban számos lehetőséget mutatunk be, ahogyan a képeket a tanórákon használhatjuk.

Április 5-ről szóljon az ének! Legalábbis a tanárok esetében, hiszen április 5-én 14 órától tartjuk újabb tanár-találkozónkat, a Teachmeet-et. Ide várunk minden tanárt, akinek van kedve a szakmáról, tanításról, izgalmas tapasztalatokról, új ötletekről beszélgetnie. Ezen az alklamon rövid, három perces kis prezentációkban, gondolatébresztőkben mutatnak be a résztvevők valamilyen a tanítással, a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos izgalmas ötletet.

Az alkalom elsősorban is kötetlen találkozás, közös gondolkodás, beszélgetés. A helyszín ezúttal az Anker Klub (RÉSZLETEK ITT). Korábbi Teachmeetünkről beszámoló olvasható IDE KATTINTVA, akinek pedig előadni is van kedve, vagy csak szeretne előre bejelentkezni, az IDE KATTINSON. Szóljatok mindenkinek, akit érdekelhet (és azoknak is, akit nem), nagyon jó lesz! A lényeg tehát április 5-én 14 órakor az Anker Klubban (Bp. Anker köz 1-3.) találkoznak az igazán innovatív tanárok!

Mivel a PIL Akadémia szerencsés résztvevője lehetek, így mostanság sűrűn látogatom a TanárBlog oldalát. Mint ismeretes, mentoraink, N. Gergely és P. Tibor működtetik a blogot, ennélfogva a „Kétszázak” szíves unszolást kaptak tőlük bejegyzések írására. Bár fő „telephelyünk” a PILnetwork-ön van, ám a TanárBlogon is gyakran visszaköszönünk egymásnak.  A minap, amikor kinyitottam a lapot, felkaptam fejemet egy ismerős bohóc arcát látva. Pillanatok alatt részese lettem egy kellemes időutazásnak, amelynek eredménye egy 3 perces kis videó lett.

Be kell vallanom, nem számítottam annyira nagyon komoly szakmai munkára a Microsoft PIL Fórum európai döntőjének bírájaként, hiszen ez leginkább játék - gondoltam én. És valóban játék volt, de a játékot megelőző tréning első percétől olyan komoly figyelem tükröződött a többi bíró arcán, hogy magával ragadott a hangulat. Jól éreztem magam, pedig komoly 'teszt' volt sok szempontból. Szintén hatalmas élmény volt megtapasztalni, hogyan is dolgozik Európa IKT elitje (elsősorban egyetemi professzorok, minisztériumi szakértők vettek körül - összesen 27-en). Amikor pedig végül a versenyre került a sor, ahol rengeteg európai ország összesen 82 projekttel nevezett ... nos, az igazán különleges két nap volt. A lapozás után megpróbálok saját élmények alapján választ keresni azokra a kérdésekre, amelyek végig foglalkoztattak mindenkit a 4 nap során: kik is azok az innovatív tanárok, mit csinálnak, és mitől hívjuk őket innovatívnak?

Február elején, amikor végre leesett a nagy hó, nagyobbik fiam boldog volt: lehet szánkózni! Mivel már nagy gyerek (10 éves) és kora reggeltől nyaggatott minket, hát kiengedtük, hogy egyedül menjen el a domboldalra. A domboldal a házunk mellett van, az ablakunkból rálátni, egy óra múlva ki is néztem hát. Kisebb csapat gyerek volt ott, felnőtt egy se és rendületlenül szánkóztak. Néztem a fiamat, ahogy maga mögött húzva a műanyag szánkót botorkált fel az addigra már jeges, keményre fagyott, meredek hegyoldalon. Elsett háromszor és kétszer orra bukva visszacsúszott pár métert. Nem zavarta. Öt perc alatt felmászott, aztán három másodperc alatt lecsúszott és indult újra. Néztem, ahogy megint nekivág, volt benne valami a nagy felfedezők, a Hillaryk és Nansenek elszántságából.

Délután azután a kisebbik fiút néztem, ő hét éves, ahogy építkezni kezdett a LEGO-ból. Bonyolult űrhajót készített, aminek valamiért egy magas tornya is volt. Az építkezés közben a torony leglább harmincszor ledőlt, ő mindannyiszor egy kicsit javított rajta és folytatta a munkát. Másfél óra elteltével készen volt egy teljesen szimmetrikus, bonyolult szerkezet, kezdődhetett a nagy csata. Ahogy néztem a fiúkat azon gondolkodtam, hogy mi az az erő, mi az az energia, ami mozgatja őket. Hogyan képesek ilyen elszánt, a kudarctól egy pillanatra sem megriadó munkára, mi az a jutalom, mi az a cél, ami hajtja őket. És hol van ez a hajtóerő az iskolákban?

Fantasztikus siker született Lisszabonban az európai Partners in Learning Fórumon, három magyar tanár mutatta be innovatív munkáját, Klacsákné Tóth Ágota (Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, Budapest), Gergelyi Katalin (Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác) ??????? és Erdei Gyula (Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló). Közülük ketten díjat is nyertek és a világversenyen mérethetik meg magukat. Első helyet szerzett Klacsákné Tóth Ágota „Az a híg, folyó és igen vékony matéria...” projektjével, míg Gergelyi Katalin „Kávéház és irodalom – régen és ma” projektje a második helyen végzett. 82 versenyző közül lettek ők a legjobbak.

Holnap részletes beszámolót olvashatnak az eseményről, hiszen zsüritagként ott volt a TanárBlog szerzője, Prievara Tibor is. Gratulálunk a nyerteseknek és mutatunk egy videót is a fórum utolsó napjáról:

2012 január 28-án startolt el a Microsoft PIL Akadémia, ahol 200 tanár ismerkedik meg az IKT hatékony tanórai használatával. A két hetente megjelenő tananyagokat (rövid, gyakorlat orientált írásokat), itt a TanárBlogon is közzé tesszük. Az egyre bővülő gyűjtemény minden tanár számára érdekes lehet.

Bevezető
Ebben az anyagban tisztázzuk az alapfogalmakat és egy IKT kisenciklopédiával is segítjük a további munkát.

1. Virtuális osztálytermek
Hogyan alakítsunk ki magunknak virtuális osztálytermet és miként tartsuk karban ezután.

2. Együttműködés IKT-val
Milyen lehetőséget kínál fel a diákok együttműködésére az IKT, a web. Melyik eszközt mire érdemes használni.

3. Megosztás
Hogyan tudunk anyagokat könnyen megosztani, beágyazni, milyenek a megosztásra épülő projektek?

4. Vizuaizáció I.
Hogyan, mire és elsősorban is miként használhatjuk a képeket a tanításban.

5. 21. századi tanulás
Megnézzük, hogy pontosan mit is jelent a 21. századi tanulás és miként felelhet meg a követelményeinek egy tanár.

6. Értékelés
Milyen módon használhatjuk fel az IKT eszközöket az értékelésben? Hogyan segíthetik a folyamatos értékelést, az osztálytermi visszajelzést vagy éppen a portfolio készítést a számítógpes eszközök?

7. Gamification
Hogyan használhatjuk a játkok elemeit a tanításban?

8. Vizualizáció II.
Ebben a tananyagban arról van szó, hogyan manipulálhatunk képeket és miként készíthetünk filmeket. Ahhoz is ötleteket adunk, hogy miként használjuk mindenzt a tanórán.

9. Munkaszervezés
Megismerhetjük, miként segíthetik az IKT eszközök a frontális órákat, vagy éppen a projektek szervezését.

Az Innovatív Tanárok Fóruma európai rendezvényén volt szerencsém Bruce Dixon előadását meghallgatni, aki a 21. századi készségekről (mi másról) beszélt. Nagyjából mindenki ugyanazt mondja el egyébként a témában, nagyon nagy változatosság ebben nincs: együttműködés, a tanár szerepének drasztikus átértékelődése, IKT értelmes használata, és személyre szabott tanulási útvonalak. Meg persze a gamification. Ami külön érdekes volt az előadásban az a példa volt, amit Bruce hozott. Egy alsós diáknak szánt házi feladat volt, hogy egy ősi indián tűzcsiholó eszközt készítsen. Nem ment neki igazán, ezért csinált egy videót arról, ahogy nem sikerül, majd feltette a YouTube-ra. A reakciók, kommentek alapján villámgyorsan siekrül t a kívánt célt elérni. A videó ITT TALÁLHATÓ a kommentekkel együtt. Érdemes megnézni, ha nem is biztos, hogy mindenkinek, minden kontextusban működne ez a dolog!