Aki az utóbbi negyven évben tanult pedagógiát, valószínűleg találkozott már a tanulási célok Bloom-féle osztályozásával (részletesebben magyarul ITT). Lényege, hogy a gondolkodási tevékenységeket hat jól elkülöníthető és egymásra épülő részre osztja ezek a következők: felidézés - megértés - alkalmazás - elemzés - értékelés - létrehozás. A legalacsonyabb szintű az ismeretek felidézése, a legmagasabb új dolgok létrehozása. Mindegyikre szükség, a sorrend nem értéket, hanem csak növekvő komplexitást jelez.

Az IKT eszközöket használva is érdemes azon elgondolkodnunk, hogy az egyes alkalmazások a tanulás milyen szintjét, milyen szeletét szolgálják hatékonyan. A Google kereső például a felidézés eszköze, az Excel inkább az elemzésé és az értékelésé. Szerencsére mások is elgondolkodtak már ezen, így készült el például egy 70 oldalas tanulmány is a digitális Bloom taxonómiáról (ITT TALÁLHATÓ). Ha nincs kedvünk hosszan olvasgatni, akkor érdemes megnézni egy prezit (IDE KATTINTVA) a webkettes eszközök Bloom-rendszeréről.

Környezetünk! Vajon mit jelent ez a szó egy negyedikes gyereknek? Természetesen az őt közvetlenül körülvevő világot. Sajnos manapság már csak a falun élő gyerekek mindennapjaiban van jelen a természet, de az ő életükre is egyre kevésbé hat. Ha szeretnénk, hogy védjék, óvják közvetlen környezetüket és a Földet, melyen élnek, az első dolgunk nekünk, felnőtteknek nem lehet más, minthogy megismertetjük velük szépségeit, érdekességeit, összefüggéseit. Ha tudják, látják, hogy mi az, amire vigyázniuk kell, akkor nem ördöngösség velük megértetni, hogyan kell megfelelően, felelősen viselkedni. „ Nem is tudtam tanító néni, hogy a Földünk ilyen gyönyörű!” Hiszem, hogy így kezdődik minden. Iskolánk sok évvel ezelőtt, azért csatlakozott az ökoiskola hálózathoz, mert addig is a mindennapjaink része volt a közvetlen megtapasztalás, a természet. Nagyon sok projektünk, nevezetes napunk, ünnepeinkhez kapcsolódó jeles napok, kirándulásaink, kézműves foglalkozásaink, a környezettudatos gondolkodás kialakulását célozta meg. Egyértelmű volt- a gyerekek választották maguknak-, hogy az egyhónapos projektünk sem szólhatott másról, címe sem lehetett volna más, mint " Zöld bolygó ".(Megj: videón is megtekinthető a projekt egy rövid része, MÉGPEDIG ITT! - a szerk.)

Ha meg szeretnénk mutatni a diákjainknak, hogy a természettudomány lehet menő, akkor érdemes megmutatni nekik ezt a videót. Sztárok beszélnek benne (a LEGO robotverseny kapcsán) arról, hogy miért fontos a tudomány:

{youtube}vYuOKb3gO7E{/youtube}

A szombati Pedagógiai kávéház rapid-randijára egy olyan ötlettel készültem, a Pinterest alkalmazást használta fel linkek ízléses bemutatására. A korábban remekül működő, de azóta már nem elérhető delicious stackek mintájára gondoltam egy Pinterest falra felrakni a diákoknak szánt linkeket. Azután rögtön az első asztalnál Németh Nóra mutatott egy erre sokkal jobban használható oldalt a Pearltrees nevűt (ITT TALÁLHATÓ). (Még azt is hozzátette, hogy diákjai szerint a Pinterest túlságosan Barbie-s, és ebben van is valami.)

A Pearltrees alkalmazásban képeket, megjegyzéseket és weboldalakat menthetünk el, ezekből lesznek a gyöngyök. Ezeket a gyöngyöket azonban fákká rendezhetjük, egy klasszikus gondolattérkép módjára. Az eredmény egyszerre rendezett és látványos. Ahogyan jó webkettes alkalmazáshoz illik, itt is megoszthatjuk a fáinkat, dolgozhatunk együtt másokkal, átvehetjük mások gyöngyeit és kereshetünk mások fái között is, tehát azokkal a képességekkel is rendelkezik az alkalmazás, amivel a közösségi könyvjelző szolgáltatások.

A Comenius tanárasszisztensi program keretében 13 hetet töltöttem Finnországban. Ez idő alatt egy turkui szakközépiskolában angoltanárként ismerkedtem a finn oktatással és ellátogattam egy általános iskolába is. Néhány érdekesség:
• Finnországban az oktatás mindenki számára ingyenes. A diákoknak általános iskolai tanulmányaik befejezéséig az állam ingyen biztosítja a tankönyveket, az iskolai étkezést és a bérletet is. Az ingyenes étkezés a középiskolás évek alatt is biztosított. Az ebéd egészséges és friss alapanyagokból készül, változatos és nem hiányozhat a salátabár, rozskenyér és tej a főétel mellől. (Rengeteg érdekesség a lapozás után - a szerk.)

Hosszú évek óta folyik a C3 Alapítvány <19 szabadfogású számítógépversenye, ahol minden 19 évesnél fiatalabb indulhat bármilyen olyan művel, aminek köze van a számítógéphez. Az idei díjazottak (ITT TALÁLHATÓK) közül nem csak Zsigó Miklóst, Zsigó Zsolt barátunk 10 éves kisfiát említjük meg, aki táncoló robotot készített, hanem Déri Tamást is, aki az Írj helyesen! oldallal nyert.

A 18 éves pályázó oldala (ITT TALÁLHATÓ) egy komplex helyesírás tanító rendszer. Feladatokkal, tollbamondással, szabályokkal. Tökéletesen kihasználja a web lehetőségeit és arra is jó példa, hogy miként lehet izgalmassá tenni egy amúgy gyakran nem szeretett tananyagot.

SzemTanú – Történelem napilapstílusban (Kr.e. 100 – Kr.u. 1500) A SzemTanú a történelmet hitelesen, mégis játékos, szórakoztató formában hozza közelebb az olvasókhoz. A könyv „találmánya”, hogy a mai napilapok nyelvezetét, arculatát alkalmazza régmúlt idők történéseinek bemutatására. Pedagógus kollégák emlékezhetnek a könyv kilencvenes években megjelent folyóirat változatára és a hozzá kapcsolódó kiadványokra, programokra. Mintegy ezer oktatási intézmény és történelemtanár volt olvasója a lapnak, rendeztek a tartalmára építve iskolák közötti vetélkedősorozatot, tankönyvek vettek át belőle fejezeteket. Sok iskolában saját SzemTanú újság készült az órákon a tanagyag kiegészítéseként és alkalmi diákhírügynökségek alakultak tanári „főszerkesztéssel” régi korok történelmi ismereteinek feldolgozására.

Kedves olvasóink!

Technikai okok miatt a TanárBlog új (szebb, jobb, nagyobb) szerverre költözik. Ebből az olvasóknak természetesen semmit nem kell megéreznie, de mégis lehet, hogy lesznek kisebb fennakadások. A következő pár napban előfordulhat, hogy az oldal nem elérhető, de ez az állapot biztosan csak átmeneti. És ha éppen itt nem is lennénk, a Facebookon (IDE KATTINTVA) folyamatosan vagyunk!

A cím mindent elmond:

{youtube}NddZ5ftQb0Q{/youtube}

Mostanában egyre többször hallhatunk arról, hogy egy szakdolgozat, vagy éppen egy doktori nem pontosan az, aminek elsőre látszik. Az erkölcsi (és erkölcsös) nevelés fontos része, hogy megértessük a diákokkal, hogy egy feladat megoldása nem azt jelenti, hogy keresek az interneten valamit. Édes, hogy többen azt mondják, amikor kiderül, hogy 'azért másoltam ki, mert ennél jobban én sem tudtam volna megírni'. És ebben van valami: ha már megírták egyszer jól, miért veselkedne neki egy 15 éves gyerek ugyanannak a témának ... . Éppen ezen gondolkodtam, amikor belebotlottam egy angol nyelvű plágium-kereső oldalba, a neve Plagtracker (ITT TALÁLHATÓ). Nem használható korlátlanul, mert egy idő után fizetős, de azért érdemes kipróbálni. Egyszerűen bemásoljuk az esszét, és más meg is kapjuk az egyezést (magyarul a SZTAKI készített hasonló oldalt KOPI néven - ITT ÍRTUNK róla). És hogy az ellenőrzött esszék milyen százalékban bizonyultak lopottnak? Ezt a lapozás után mondom el :)