A UPC oldalán találtuk az Online Biztonsági Tippek nevű aloldalt, ahol jelenleg egy 3 perces animációt nézhetünk meg és összesen 8 letölthető információs csomagot tölthetünk le. Nos, én megnéztem és letöltöttem. Mindeközben pedig eszembe jutott egy és más. Például az, hogy alapvetően jó, hogy itt nem a tiltáson van a hangsúly (ami mondjuk érthető, hiszen a UPC elemi érdeke, hogy minél többen netezzenek), hanem azt emeli többször is az anyag, hogy tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan is van ez a dolog az internettel. A lapozás után egy-két további érdekességet próbálunk feltárni, illetve megnéztük, mint is tanulhatunk mindebből szülőként és pedagógusként.

Lehet-e tanítani az etikus viselkedést? A kérdés jogos és aktuális is, de nem kívánjuk itt eldönteni, ehelyett inkább bemutatunk egy próbálkozást rá. Az Ethics Unwrapped oldal (ITT TALÁLHATÓ) a Texasi Egyetem próbálkozása arra, hogy az alapvető etikai fogalmakat és jelenségeket megtanítsák az üzlti életbe készülő diákoknak. Az elmúlt évek gazdasági válságai rámutattak arra, hogy milyen fontos lenne az etikai normák betartása az üzleti világban, a teljes amerikai hitelválság elkerülhető lett volna, ha betartják az alapvető etikai normákat.

13 kis videó mutatja be azokat az etikai alapfogalmakat, helyzeteket és dilemmákat, amikkel a munka világában mindenki találkozik. Konkrét eseteken keresztül ismerhetjük meg az alapkoncepciókat és azt is, hogy milyen következményei lehetnek a megsértésüknek. A 13 fejezet mellett egy esettanulmányt is találhatunk. Jack Abramoff az egyik legsikeresebb lobbiista volt Washingtonban, míg 2006-ban el nem ítélték csalásért és vesztegetésért. Az ő története világosan mutatja, miért van szükség az etikus viselkedésre.

„Könnyű vagy nehéz dolga van a tanító néninek, amikor feladatokat állít össze a gyerekeknek?” A másodikosok mindezt kipróbálhatták a százas számkör utolsó gyakorló óráin. Maguk készíthettek feladatokat társaiknak és mindezt CMPC-n, ami fokozta a lelkesedést.  „Nem is volt ez olyan könnyű, de rettenetesen tetszett nekem!”- hangzott a válasz az óra végén. Sajnos még nem tudtuk átküldeni egymásnak, a kiválasztott párnak, mert kicsik lévén sokáig tartott a feladatok kigondolása, megtervezése, kivitelezése, szövegek begépelése, de a következő órán mindegyik feladatsort megoldjuk. A tanulói laptopokat egyre ügyesebben használó gyerekeknek már egy SMART Notebook fájl kezelése nem jelent nagy kihívást. A dupla matematika órán a szerkesztést is megtanulhatták, gyakorolhatták azáltal, hogy mindenki legalább egy feladatot létrehozott. Az újonnan szerzett tudásukat a többi órán is kamatoztathatják. (Rövid videóban is bemutatjuk, hogy dolgoztak a gyerekek!)

A napokban sok szó esik az erkölcstan oktatásáról és bár a tankönyv még nem jelent meg hozzá, mégis bemutatnánk egy olyan oldalt, ami kifejezetten hasznos lehet a tárgy tanításában. A Virginia Egyetem oldalán található (IDE KATTINTVA) az az online ultimátum-játék, amivel könnyen bemutathatjuk a diákoknak az erkölcsös viselkedés hasznát és értelmét. Az ultimátum-játék nagyon egyszerű, ketten játszák, az egyik játékos kap 10 dollárt (vagy 10 csokit)és szabadon eldöntheti, hogyan osztja el kettejük között. A másik játékos dönthet, elfogadja a felosztást vagy sem. Ha beleegyezik, megkapja az adott összeget, ha nem, akkor senki nem kap semmit.

Hogy jön ez az erkölcshöz? Úgy, hogy erkölcsi megfontolásaink teljesen irracionális viselkedésekbe hajszolnak bele. A racionális ugyanis az volna, ha a fogadó elfogadna minden ajánlatot, ami nullánál nagyobb. Ha nem fogadja el, úgysem kap semmit, tehát még mindig jobban jár a legkisebb összeggel is. Az ajánlattevő számára a racionális lépés pedig a lehetős legkisebbet (egy dollárt) ajánlani, mivel így maximalizálhatja a nyereségét. Mégsem így működünk, az ajánlattevők többsége a 6-4 osztozkodást ajánlja fel, a fogadók pedig a leggyakrabban visszautasítják a nagyon aránytalan ajánlatokat. Valamiféle beépített erkölcsi érzék tol minket a fair viselkedés felé.

Mindig nagy öröm, ha kollégák által beküldött oldalakról számolhatunk be. A mai alkalmazást Farkar Krisztinának köszönjük! Szóval sokszor jelent gondot az, hogy bármennyire szívesen használnánk autentikus (és aktuális) híranyagot az órán, viszont ha kezdőbbek a diákok, vagy éppen nagyon heterogén a csoport, akkor ez nehézkes, vagy nagyon sok munka. A News in levels oldala ebben segít, mivel három különböző szinten dolgozza fel ugyanazt az aktuális hírt, magyarázatokkal, hanganyaggal, videóvel segítve a megértést. Ha gépteremben vagyunk, megtehetjük azt is, hogy ugyanazt a hírt más szinten dolgozzák fel a csoport különböző tagjai, mégis meg tudjuk közösen beszélni, hiszen a tények ugyanazok. Ha önálló tanulásra szeretnénk használni az oldalt, hasznos lehet a szintfelmérő is.

Újabb bejegyzésekkel gazdagodott a Termtudos ötletek rovat (IDE KATTINTVA). Az ötletek rovatokban egyes tantárgyakhoz (angol, magyar, természettudományok) köthető rövid ajánlatokat, kis ötleteket közlünk. Olyanokat, amik egy teljes cikkhez kevesek, de mégis jól használhatók az órán.

A legutóbbi négy ötlet arról szól, hogyan használhatjuk a cseljabinszki meteort matematikai számításokhoz, hol vannak a Föld legnagyobb szeméttelepei, hány kávéba halunk bele valamint hogyan néz ki a nátrium és a víz reakciója lassított felvételen. Az ötletgyűjtemény napról-napra növekszik.

Régi nagy kedvencünk a Nottinghami Egyetem videó-periódusos rendszere. Nagyszerű filmekben mutatnak be sok olyan kísérletet, amiket nem lehetne iskolai körülmények között elvégezni. Most vettek egy nagysebességű kamerát és azzal készítettek felvételeket (ITT VANNAK). Megnézhetjük lassítba alkáli fémek és a víz reakcióját vagy akár azt, mi is történik, amikor elsütnek egy muskétát.

Jópofa kalkulátort találunk IDE KATTINTVA, válasszunk ki egy italt (kávé, tea, Red Bull stb.), adjuk meg a testsúlyunkat és már láthatjuk is, hogy mennyi belőle a halálos adag számunkra.

A Zöld Bazár blog sokkoló bejegyzésben gyűjtötte egybe a világ legnagyobb szeméttelepeit (IDE KATTINTVA). Ha órán szóba kerül a hulladékgazdálkodás, a szemét, mint globális probléma, érdemes megmutatni a diákoknak az itt található képeket. Érdemes talán még kiegészítésként hozzátenni a kínai elektronikus szemét telepekről készült fotókat is (ITT), vagy az erről szóló (angol nyelvű) tudósítást (ITT).

Az Európai filmkincsek oldalán (IDE KATTINTVA) több mint 200 korai filmet találhatunk meg. A 20. század első évtizedeitől a hetvenes évekig készült filmek között vannak egész estés történetek, hirdetések, pár perces jelenetek egyaránt. A filmek között kereshetünk kulcsszavak alapján, de egyszerűen böngészhetünk közöttük. A filmeket 31 ország filmarchívuma adta össze, megtalálhatunk itt két magyar filmet is, például az 1918-ban készült Aranyembert (ITT).

Felhasználhatjuk ezeket a filmeket történelemórán, hiszen olyan pillanatokat is megörökítettek, mint II. Miklós cár látogatása Helsingörben, vagy a hogyan készül az amerikai polgár 1912-ből., esetleg a tengeralattjárók legyőzhetetlenségéről szóló német propagandafilm. Irodalomból természetesen érdekesek lehetnek a különféle adaptációk (ITT). Idegen nyelvből pedig használhatjuk az események leírásához. A diákok megnéznek egy pár perces jelenetet, majd megpróbálják leírni az eseményeket, ehhez kifejezetten alkalmasak a némafilmek, hiszen sokkal látványosabbak bennük az érzelmek, mint a későbbi hangosfilmeken.