Sem a diákoknak, sem a tanároknak nem könnyű valóban átérezniük, hogy milyen lehet valamilyen fogyatékossággal, sérüléssel együtt élni. sokat segít ebben az Ability Park vagy a Láthatatlan kiállítás, ahol kipróbálhatjuk, milyen is kerekesszékkel közlekedni, vagy éppen a látásunk nélkül tájékozódni a világban. Ez utóbbihoz hasonló élményt adnak azok a játékok, amikben nincs kép, csak hang.

Több ilyet is találhatunk, most gyorsan csak kettőt mutatunk be. A March Massacre (ITT TALÁLHATÓ) egyszerű lövöldözős játék az Invaders mintájára. Jobbra és balra kell elmozdulnunk az ellenség elől, de közben ki is kell lőnünk. Az egyetlen nehezítés, hogy csak a fülünkre hagyatkozhatunk. A BlindAudioGames oldalon (ITT) két játékot is találunk, az egyik egy stratégiai- a másik pedig egy kalandjáték. Mindkettőhöz több modult is letölthetünk és kipróbálhatunk. Érdemes a diákjainkat (főleg a sokat számítógépező fiúkat) leültetni ezek elé a játékok elé és utána elbeszélgetni velük arról, hogy milyen tapasztalat volt. Mivel a játékok nyelve az angol, még hallott szöveg értésnek sem utolsó.

Sokat lelkendeztünk már itt a TanárBlogon a Koduról, erről a gyerekeknek készített programozási környezetről. Bemutattuk a használatát (ITT), azt, hogy miként lehet feladatokat készíteni vele (ITT), mesélni Koduval (ITT) és még egy projektet is a pécsi Partners in Learning Forumról, ami a Kodura épült (ITT). nagyszerű eszköz ez akár a programozás alapjainak megtanítására, akár bármiféle játékos feladat elkészítésére.

Most azonban teljesen véletlenül ráakadtam az ELTE Informatikai Karának Kodu laboratóriumára (IDE KATTINTVA). Ugyan az oldal egy ideje (2012 júniusa óta) nem frissült, így is bőségesen találhatunk rajta izgalmas dolgokat. Letölthető innen a program és hozzá a magyar nyelvű csomag, ami a menüpontokat magyarítja. Az oktatóanyagok hat fejezetben ismertetik meg az informatikatanárokat a Koduval, összehasonlítva azt a ma még jóval elterjedtebb Logo programnyelvvel. Megtudhatjuk, miként léphetünk tovább a Logóról a Kodura, hogyan taníthatjuk meg ugyanazt ezzel, a modernebb eszközzel.

Kiselőadásokat márpedig nehéz tartani - hangzik a közhely. És nem is minden alap nélkül, hiszen a prezentáció elkészítése is gyakran nem kevés gondot okoz. Ha szeretnénk időtakarékosan dolgozni, főleg kisebbekkel, fontos, hogy jó eszközt válasszunk. Nem szeretnénk sem regisztrációval foglalkozni, vagy várni a visszaigazoló emailre, hanem egyetlen kattintással online szerkesztenénk prezentációkat, akkor érdekes lehet a Tackk (ITT TALÁLHATÓ), ahol villágyorsan készíthetünk egy oldalas digitális (multimédiás) szórólapokat, üzeneteket, vagyis diákat. Nincs szükség regisztrációra, a szórólapunkhoz azonnal kapunk egy linket (jobb felső sarokban), amit megoszthatunk másokkal. Ennyi az egész, érdemes kipróbálni.

A képernyőfelvételeknek nagyon sokféleképpen vehetjük hasznát a tanításban. Ha jobban belegondolunk, a Khan Akadémia is tulajdonképpen ilyen képernyőfelvételek gyűjteménye. Valaki írogat a képernyőre és közben magyaráz, mindezt felveszi videóra. A gyerekek által készített Jonhathan Akadémiában pedig a gyerekek Powerpoint bemutatókat készítenek majd azok lejátszása közben mondják el a szöveget és mindezt felveszik. Prievara Tibor képernyőfelvételeket használt arra, hogy a diákok dolgozatait javítsa, Toró Csilla pedig a bonyolultabb anyagrészeket mutatja be ezen a módon, egyszóval számtalan alkalmazása lehet a képernyőfelvételeknek a tanításban.

Nem könnyű azonban olyan programot találni, ami valóban ingyenes (nincs korlátozva valahány percre vagy valamilyen felbontásra), nem helyez el hatalmas logót valamelyik sarokban és megbízhatóan, jól működik. Pedig van ilyen, méghozzá a Microsofttól. A neve Community Clips és IDE KATTINTVA tölthető le. Felvehetjük vele ami egy programban, a teljes asztalon vagy akár egy általunk kijelölt részleten látható. Az elkészült wmv állományt azután a Movie Maker programmal is megvághatjuk. A PIL Network oldalán jónéhány óravázlatot is találunk a program használatához (IDE KATTINTVA).

Történetmesélést tanítottam (volna) egyszerű képregények alapján, de kiderült, hogy nem is olyan könnyű olyan képregéyneket találni, amelyek elég egyszerűek, van történetük és lehet róluk B1 szinten beszélni. Addig keresgéltem, mígnem összegyűlt 15-20 olyan oldal, ahol vagy képregényeket lehet olvasgatni, letölteni, vagy éppen saját magunk készíteni. A lapozás után szólunk az összes érdekesnek és/vagy hasznosnak talált oldalról. Sok van, érdemes lapozni :)

Érdekes írást szemléz a Metazin (ITT OLVASHATÓ), E. D. Hirsch írása a konzervatívnak tartott City Journal című folyóiratban jelent meg (ITT), címe A Wealth of Words (A szavak kincse). A neveléstudós Hirsch a cikkben azonosítja, hogy mi az amerikai oktatási rendszer legnagyobb problémája: a szókincsfejlesztés elhanyagolása. Ebből azután levezeti, hogy általánosságban a kompetencia-alapú tanítás, a tantervi szabadság, a gyakorlat-orientált tanítás a felelős az Egyesült Államok intellektuális hanyatlásáért, az egyre növekvő társadalmi különbségekért, az oktatás csődjéért. Érdemes végigkövetni Hirsch gondolatmenetét, hiszen sokban hasonlít mindarra, amit itthon is hallhatunk egyes oktatáspolitikusoktól.

Hirsch kezdőpontja, hogy évek óta romlik a diákok teljesítménye az amerikai felvételi teszteken (SAT), legalábbis a verbális részén. Megállapítja, hogy nagyon erős az összefüggés a felvételi eredmény és a diplomaszerzés között, majd kijelenti, hogy a verbális felvételi tulajdonképpen egy szókincs-teszt. A gond tehát, hogy nem fejlesztjük eléggé a szókincset, hiszen akkor javulnának a felvételi eredmények is és jobbak lennének a diákok is. Talán felesleges is rámutatni, hogy a felvételi és a diplomaszerzés közti kapcsolat nem feltétlenül jelent olyan oksági viszonyt, mint amilyet a szerző feltételez. Jelen pillanatban is erős az USA-ban a felvételi, a SAT kritikája. Sokan figyelmeztetnek rá, hogy miután ez a teszt kezdett egyeduralkodóvá válni, egyre specializáltabban készítettek fel a középiskolák csak erre a tesztre, aminek következménye lehet, hogy a valós tudás egyre csökken. Ezt a folyamatot történelmi példákból is ismerhetjük, a kínai császárság hivatalnokvizsga-rendszere már végigjárta azt az utat, ami a kezdetben hasznos teszteléstől a teljesen öncélúvá válásig vezet.

Megjelent, bizony. Mégpedig az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, Veszelszki Ágnes szerkesztésében. Természetesen rögtön megvásároltuk és alaposan átlapoztuk, sőt belehallgattunk egy konferencián elhangzott előadásba is. Összességében azt kell mondanunk, hogy egy nagyon alaposan, aprólékos munkával összeállított műről van szó. Én nagyon örülök, hogy a polcomon van, fontos lenyomata egy helyzetnek, állapotnak, amely az internetes kommunikáció hatását jelzi a mindennapokra. A lapozás után alaposabban is belenézünk a kiadványba, tanár- szülő- és IKTista szemmel is. Érdekes utazás lesz, tarts velem kedves olvasó!

Meleg szívvel ajánljuk kollégánk Barta Géza blogját minden földrajzot tanítónak és minden a világ dolgai iránt érdeklődőnek (IDE KATTINTVA). A szerző igazi világutazó és mint ilyen gyakran első kézből tud beszámolni a világ érdekes helyeiről. A blog önnön meghatározása szerint: "Látható és láthatatlan, érzékelhető és kevésbé érzékelhető, földrajzi, kulturális vagy akár a fejekben lévő határhelyzetekről, határesetekről, átmeneti állapotokról szóló blog, mely reflektál a lokális és globális eseményekkel kapcsolatos hírekre is."

38 térkép, amiről nem is gondoltad volna, hogy kell neked, ez a most ajánlott oldal címe (ITT TALÁLHATÓ). Valóban, nem gondoltam volna soha, hogy kellene egy olyan térkép, amin fordított a víz és a szárazföld aránya, vagy olyan, amin látható, hogy mekkora lenne az a váras, ahol a világ teljes népessége él. Mégis a 38 között van pár szórakoztató és elgondolkodtató, amit még a tanításban is fel lehet használni.

Izgalmas weboldala van a Dallasi Szimfonikusoknak (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok olyan anyagot találhatunk, amit felhasználhatunk az órán, akár a nyelvtudástól függetlenül is. Ilyen például az a rész, ahol az egyes hangszereket mutatják be és meg is hallgathatjuk őket (ITT). Találunk instrukciókat ahhoz is, hogy miként építhetünk magunknak hangszereket (ITT).

A játékok között (IDE KATTINTVA) megtaláljuk az időgépet, ahol zeneszerzőket kell a megfelelő időszakokba elhelyezni, párosítós játékot, színezőt és egy vicces kvízt is, ahol zenetörténeti kérdésekre kell válaszolnunk, az ellenfelünk pedig Beethoven. Érdemes körülnézegetni még ezen túl is az oldalon, sok kincset találhatunk, a tanároknak például kész óravázlatok tölthetők le, amivel előkészíthetnek és feldolgozhatnak egy koncertlátogatást.