Today we are offering you a lesson plan / handout on Gabriel Garcia Marquez - his life, some fun facts and a listening task based on an REM song (Losing my religion), which is connected to one of the writer's short stories. CLICK HERE to access to handout and do not hesitate to download. Credit should go to Katalin Szalay for sharing her material with us! Thank you!

A Reguly Társaság oldalán megjelent, „Madártávlatból” című interaktív szemléltetőanyag a finnugor nyelvrokonság és a rokon népekkel kapcsolatos ismeretek bővítését szolgálja. A szemléletes ábrák és diagramok segítségével megismerkedhetünk az uráli nyelvek rokonsági viszonyaival. Térképek mesélnek az uráli nyelvek térbeli és számbeli arányáról. A szemléltetőanyag további lehetőségeket is kínál az érdeklődés felkeltésére és a témában való elmélyülésre.

A most bemutatott, legalább két órát felölelő foglalkozásban a diákok képzelőerejére és biológiai ismereteire egyaránt szükség van. Saját maguk által kitalált élőlényekből kell egy saját ökoszisztémát összeállítaniuk. Az ökoszisztéma modellezéséhez a korábban bemutatott Econet programot használják (ITT ÍRTUNK róla).

Lentebb letölthető a diákokinak kiadható feladatlap és a pontos óravázlat is. A Bővebben után pedig videón is bemutatjuk, miként zajlott a foglalkozás.

Miközben olvasgatom az interneten megjelenő különböző blogokat (IKT témakörben), meglep, hogy egyes alkalmazások, programok mennyi mindent kibírnak. Egy példa: a Hot Potatoes nevű programról mi is írtunk még (először kb. 7 éve), de most már sem nem használjuk, sem nem ajánljuk. Nincs vele semmi baj igazából - egyszerűen eljárt felette az idő! Az, hogy IKT szakemberek, vagy a témára érzékeny (nem csak fogékony) tanárok használják-e még ... nos, szerintem nem. Hasonlóan a híres bogárhátú autóhoz. Vicces, meg szeretjük, meg értékeljük is, de ha autót kell választani, már nem nagyon gondolunk rá. Néhány bejegyzésben igyekszünk élhetőbb, 21. századi alternatívákat ajánlani a Hot Potatoes-szerű játékokat készíteni kívánóknak. Most egy ingyenes szoftvercsalád egyik termékét mutatjuk be, a neve Sentence game maker (IDE KATTINTVA érhető el), és készítettünk hozzá videó bemutatót is - természetesen a lapozás után!

Sem a diákoknak, sem a tanároknak nem könnyű valóban átérezniük, hogy milyen lehet valamilyen fogyatékossággal, sérüléssel együtt élni. sokat segít ebben az Ability Park vagy a Láthatatlan kiállítás, ahol kipróbálhatjuk, milyen is kerekesszékkel közlekedni, vagy éppen a látásunk nélkül tájékozódni a világban. Ez utóbbihoz hasonló élményt adnak azok a játékok, amikben nincs kép, csak hang.

Több ilyet is találhatunk, most gyorsan csak kettőt mutatunk be. A March Massacre (ITT TALÁLHATÓ) egyszerű lövöldözős játék az Invaders mintájára. Jobbra és balra kell elmozdulnunk az ellenség elől, de közben ki is kell lőnünk. Az egyetlen nehezítés, hogy csak a fülünkre hagyatkozhatunk. A BlindAudioGames oldalon (ITT) két játékot is találunk, az egyik egy stratégiai- a másik pedig egy kalandjáték. Mindkettőhöz több modult is letölthetünk és kipróbálhatunk. Érdemes a diákjainkat (főleg a sokat számítógépező fiúkat) leültetni ezek elé a játékok elé és utána elbeszélgetni velük arról, hogy milyen tapasztalat volt. Mivel a játékok nyelve az angol, még hallott szöveg értésnek sem utolsó.

Sokat lelkendeztünk már itt a TanárBlogon a Koduról, erről a gyerekeknek készített programozási környezetről. Bemutattuk a használatát (ITT), azt, hogy miként lehet feladatokat készíteni vele (ITT), mesélni Koduval (ITT) és még egy projektet is a pécsi Partners in Learning Forumról, ami a Kodura épült (ITT). nagyszerű eszköz ez akár a programozás alapjainak megtanítására, akár bármiféle játékos feladat elkészítésére.

Most azonban teljesen véletlenül ráakadtam az ELTE Informatikai Karának Kodu laboratóriumára (IDE KATTINTVA). Ugyan az oldal egy ideje (2012 júniusa óta) nem frissült, így is bőségesen találhatunk rajta izgalmas dolgokat. Letölthető innen a program és hozzá a magyar nyelvű csomag, ami a menüpontokat magyarítja. Az oktatóanyagok hat fejezetben ismertetik meg az informatikatanárokat a Koduval, összehasonlítva azt a ma még jóval elterjedtebb Logo programnyelvvel. Megtudhatjuk, miként léphetünk tovább a Logóról a Kodura, hogyan taníthatjuk meg ugyanazt ezzel, a modernebb eszközzel.

Kiselőadásokat márpedig nehéz tartani - hangzik a közhely. És nem is minden alap nélkül, hiszen a prezentáció elkészítése is gyakran nem kevés gondot okoz. Ha szeretnénk időtakarékosan dolgozni, főleg kisebbekkel, fontos, hogy jó eszközt válasszunk. Nem szeretnénk sem regisztrációval foglalkozni, vagy várni a visszaigazoló emailre, hanem egyetlen kattintással online szerkesztenénk prezentációkat, akkor érdekes lehet a Tackk (ITT TALÁLHATÓ), ahol villágyorsan készíthetünk egy oldalas digitális (multimédiás) szórólapokat, üzeneteket, vagyis diákat. Nincs szükség regisztrációra, a szórólapunkhoz azonnal kapunk egy linket (jobb felső sarokban), amit megoszthatunk másokkal. Ennyi az egész, érdemes kipróbálni.

A képernyőfelvételeknek nagyon sokféleképpen vehetjük hasznát a tanításban. Ha jobban belegondolunk, a Khan Akadémia is tulajdonképpen ilyen képernyőfelvételek gyűjteménye. Valaki írogat a képernyőre és közben magyaráz, mindezt felveszi videóra. A gyerekek által készített Jonhathan Akadémiában pedig a gyerekek Powerpoint bemutatókat készítenek majd azok lejátszása közben mondják el a szöveget és mindezt felveszik. Prievara Tibor képernyőfelvételeket használt arra, hogy a diákok dolgozatait javítsa, Toró Csilla pedig a bonyolultabb anyagrészeket mutatja be ezen a módon, egyszóval számtalan alkalmazása lehet a képernyőfelvételeknek a tanításban.

Nem könnyű azonban olyan programot találni, ami valóban ingyenes (nincs korlátozva valahány percre vagy valamilyen felbontásra), nem helyez el hatalmas logót valamelyik sarokban és megbízhatóan, jól működik. Pedig van ilyen, méghozzá a Microsofttól. A neve Community Clips és IDE KATTINTVA tölthető le. Felvehetjük vele ami egy programban, a teljes asztalon vagy akár egy általunk kijelölt részleten látható. Az elkészült wmv állományt azután a Movie Maker programmal is megvághatjuk. A PIL Network oldalán jónéhány óravázlatot is találunk a program használatához (IDE KATTINTVA).

Történetmesélést tanítottam (volna) egyszerű képregények alapján, de kiderült, hogy nem is olyan könnyű olyan képregéyneket találni, amelyek elég egyszerűek, van történetük és lehet róluk B1 szinten beszélni. Addig keresgéltem, mígnem összegyűlt 15-20 olyan oldal, ahol vagy képregényeket lehet olvasgatni, letölteni, vagy éppen saját magunk készíteni. A lapozás után szólunk az összes érdekesnek és/vagy hasznosnak talált oldalról. Sok van, érdemes lapozni :)

Érdekes írást szemléz a Metazin (ITT OLVASHATÓ), E. D. Hirsch írása a konzervatívnak tartott City Journal című folyóiratban jelent meg (ITT), címe A Wealth of Words (A szavak kincse). A neveléstudós Hirsch a cikkben azonosítja, hogy mi az amerikai oktatási rendszer legnagyobb problémája: a szókincsfejlesztés elhanyagolása. Ebből azután levezeti, hogy általánosságban a kompetencia-alapú tanítás, a tantervi szabadság, a gyakorlat-orientált tanítás a felelős az Egyesült Államok intellektuális hanyatlásáért, az egyre növekvő társadalmi különbségekért, az oktatás csődjéért. Érdemes végigkövetni Hirsch gondolatmenetét, hiszen sokban hasonlít mindarra, amit itthon is hallhatunk egyes oktatáspolitikusoktól.

Hirsch kezdőpontja, hogy évek óta romlik a diákok teljesítménye az amerikai felvételi teszteken (SAT), legalábbis a verbális részén. Megállapítja, hogy nagyon erős az összefüggés a felvételi eredmény és a diplomaszerzés között, majd kijelenti, hogy a verbális felvételi tulajdonképpen egy szókincs-teszt. A gond tehát, hogy nem fejlesztjük eléggé a szókincset, hiszen akkor javulnának a felvételi eredmények is és jobbak lennének a diákok is. Talán felesleges is rámutatni, hogy a felvételi és a diplomaszerzés közti kapcsolat nem feltétlenül jelent olyan oksági viszonyt, mint amilyet a szerző feltételez. Jelen pillanatban is erős az USA-ban a felvételi, a SAT kritikája. Sokan figyelmeztetnek rá, hogy miután ez a teszt kezdett egyeduralkodóvá válni, egyre specializáltabban készítettek fel a középiskolák csak erre a tesztre, aminek következménye lehet, hogy a valós tudás egyre csökken. Ezt a folyamatot történelmi példákból is ismerhetjük, a kínai császárság hivatalnokvizsga-rendszere már végigjárta azt az utat, ami a kezdetben hasznos teszteléstől a teljesen öncélúvá válásig vezet.