Rengeteg anyag van a YouTube-on (gondolom, ez senkinek nem újdonság), ugyanakkor vannak olyan csatornák, amelyek tartalma talán megérdemel egy pár sort itt, a nyári pangás közepén! Régebben is használtam ScreenJunkies anyagait (ITT TALÁLHATÓAK), a napokban azonban filmekkel kapcsolatos anyagokat keresve akadtam bele ismét egy videójukba, majd nagy örömmel fedeztem fel a teljes csatornát. Többfajta filmet készítenek, nekem most az 'őszinte filmelőzetesek' tetszettek meg nagyon, ahol (ugyanúgy pár percben, ami még használhatóbbá teszi az anyagot) nem dicsérik, hanem őszinte véleményt mondanak el, ugyanakkor megtartják az előzetesek stílusát, ezért csak közben vesszük észre, hogy itt picit másról van szó, mint amire számítottunk. Órán is használtam már, nagyon jól bevált, ajánlom mindenkinek (akár tanítaná, akár kikapcsolódna pár percre).

A szófelhő alkalmazások olyanok mint a gumicukor. Valójában nincs különbség közöttük, de az ember mégis megkóstolja a mackó alakú után a giliszta formájút is. Írtunk mi már nagyon sok szófelhő készítő programról (ITT NI), de ha már egy újra akadtunk, hát kipróbáltuk azt is. Ennek a neve Tagul (ITT TALÁLHATÓ) és regisztráció után ingyenesen használható.

A Tagul a szófelhő készítők között a sokrétűbbek közé tartozik. A megadott szövegből törölhetünk szavakat, személyre szabhatjuk a színeket, a hátteret és még magának a szófelhőnek az alakját is. Ha van ötletünk, hogy miként építsük be a tanításba, jó választás lehet. Egy példa szófelhő a Bővebben után található.

A WALS elnevezésű oldal (a betűszó jelentése: World Atlas of Language Structures) (IDE KATTINTVA) a világ nyelveit mutatja be. A pontosan adatolt, forrásmegjelöléssel ellátott gyűjteményben megtudhatjuk minden nyelvről, hogy milyen hangtani és nyelvtani szerkezeteket használ, mindezt egy szép, könnyen átlátható formátumban. Az egyes nyelvekhez még példaszavak, példamondatok is tartoznak, így könnyebben megérthetjük, miként is működnek.

Nyelvtan órán például hasznos lehet bemutatni az uráli nyelvcsaládot EZEN A TÉRKÉPEN, ahol az egyes nyelvek pontos elhelyezkedése is látható. Az azonos színek pedig a rokonsági viszonyokat jelenítik meg. Utánamehetünk itt annak is, hogy az egyes nyelvek alapvető szerkezetükben mennyire hasonlítanak egymásra. Persze, mint minden atlaszt, ezt is jó csak úgy különlegesebb cél nélkül böngészni.

A Fast Food Fact Finder (ITT TALÁLHATÓ) sok mindent elmond a gyorséttermi ételekről - a jó hír az, hogy interaktívan, a rossz hír pedig az, hogy angolul. Az alkalmazás az USA-ban készült, azaz vannak olyan éttermek is (pl. Taco Bell), akik itthon ismeretlenek (vagy csak én nem tudok róluk). Minden egyes ételnél megtudhatjuk, hogy mi minden van benne, hány kalóriát tartalmaznak stb. Érdekes lehet összehasonlítani az ételeket, de akár egy napi menüt is összeállíthatunk, hogy megnézzük, hogy mennyi kalóriát fogyasztanánk, ha azt ennénk. Vannak benne érdekességek, nem tudtam például, hogy egy 'nagy' kólában 370 kalória van, és ezt a napi ajánlott cukorbevitel (40 gr) közel háromszorosával (104 gr) éri el. Érdemes nézelődni!

Talán nem csak én vagyok az, aki szomorkodott, hogy megszűnik a Google Reader, a Google RSS feed olvasója. A program nagyon egyszerű, nagyon letisztult felületen tette lehetővé, hogy egyszerre akár száz blog és oldal cikkeit kövessük. Az RSS feedekre feliratkozva mindig láthattuk, hol jelent meg új cikk, új bejegyzés, ezeket a csatornákat pedig könnyedén rendezhettük mappákba, csoportokba. Ha valaki igazán naprakész akart maradni, elengedhetetlen eszköz volt. Sajnos ezek a jó tulajdonságai okozták a vesztét is. A letisztult felületre nem lehetett reklámokat beerőszakolni, viszont viszonylag sokan használták, elég népszerű volt. Július 1-jével kimondatott hát a halálos ítélete.

Persze mindenki lázasan kezdte keresni az alternatívákat és a legtöbben a Feedly mellett döntöttek. Nekem azonban ez a szolgáltatás túl szép, túl magazin szerű volt. Használgattam, de visszasírtam a régi jó Readert. Amíg rá nem akadtam a régi jó readerre, ez is a neve: The Old Reader (ITT TALÁLHATÓ). pont olyan minimalista, mint a Google-é volt, és pont olyan jól is használható. Július 15-éig még a régi feliratkozásainkat is átvihetjük, de ehhez a Google Takeout szolgáltatást kell használnunk (IDE KATTINTVA), amúgy is jó tudni, hogy ez az az alkalmazás, amivel letölthetjük a gépünkre a Google-nél tárolt adatainkat.

Manapság a mémek online életünk részévé váltak (ITT írtunk róluk régebben). Ha valaki még nem hallott volna róluk, a Wikipédián ITT OLVASHATÓ egy rövid összefoglaló. Ma az IMGFILP oldalról szólunk (IDE KATTINTVA látogatható meg), amelyet szért szeretek használni, mert rendkívül egyszerűen lehet saját képpel mémet készíteni. Létezik még a Meme generator nevű alkalmazás, ahol sok, már meglévő, kitalált mémre tudunk saját ötletet feltölteni. Az IMGFLIP rendkívül egyszerűen használható, mivel egyetlen kattintással tudunk bármilyen képre saját szöveget írni - fent és lent is. A lapozás után egy új, enyhén politikus mémet szeretnénk bemutatni :)

Párszor már belefutottam abba, hogy valamilyen közös felületet kellett találni, ahol a diákok képeket tudtak gyűjteni valamilyen témában. Hosszas próbálkozások után a megosztott Skydrive mappa lett a megoldás, oda könnyedén lehet feltölteni akárhány képet. Azonban még ez is felvet bizonyos szerzői jogi aggályokat, azzal, hogy letöltik a képet és külön használják megsérthetnek bizonyos szabályokat a gyerekek.

Ha komolyabb, hosszabb képgyűjtő projektbe kezdünk, érdemes megfontolni a ImageMAT használatát (ITT TALÁLHATÓ). Ezt az ingyenesen használható eszközt elsődlegesen a tudományos kutatások segítésére hozták létre, de hasznát vehetjük az iskolában is. Képeket gyűjthetünk vele a webről, de úgy, hogy azokat nem másolja át a rendszer, így a szerzői jogok sem sérülnek. A képeket felcímkézhetjük, mappákba rendezhetjük, sőt még meg is jelölhetünk rajta részleteket, részeket. Természetesen arra is lehetőség van, hogy másokkal együtt dolgozzunk, együtt készítsünk gyűjteményeket.

Az internetbiztonsággal, illetve annak hatásos elsajátításával foglalkozó első cikkünkben online forrásokat kerestünk, és így próbáltuk meg kitalálni, hogyan is készíthetnénk fel diákjainkat, gyermekeinket az online létre. A cikksorozat mai fejezetében az online szocializáció újabb helyszínére látogatunk el, ami nem más, mint a család. Jó eséllyel gondolható, hogy a szülők otthon hatalmas erőkkel és energiával készítik fel csemetéiket a digitális állampolgárságra. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a helyzet komoly, hiszen a gyerekek átlagosan napi 3-4 órát töltenek gép előtt, a közösségi oldalak használata is elterjedt, hiszen az általános iskolás korosztályban (10 év fölött) a Netgeneráció 2010 kutatás résztvevőinek több, mint 70%-a, 14 fölött minden iskolatípusban 90% fölött vannak jelen közösségi oldalakon. Részletek a lapozás után!

Introduction
Many have claimed that the challenges of the 21st century workplace and society necessitate a shift in our educational paradigm. Definitions and mentions of the so-called 21st century pedagogy  abound. This essay is a descriptive account of an ongoing pedagogical experiment (started in March 2012, 15 months ago) and it will attempt the following:
a)    to provide a theoretical framework for 21st century pedagogy in the classroom
b)    to give a detailed account of a step-by-step introduction of these theories
c)    to analyse the impact of 21st century pedagogy on the learning process

It is important to note that the title of ’21st century teacher’ refers to the difficulties one teacher went through and the challenges one has to rise to when trying to implement 21st century pedagogical principles in practice. It is , therefore, an account of a journey rather than than the success story of a new system.

A BBC ismét segít egy alapvetően unalmas témát érdekesen feldolgozni. A Destination impossible nevű játékban (amely egyébként IDE KATTINTVA érhető el) egy városban kell eligazítani embereket. Utasításokat kapunk, ezeket követve 8 embernek összesen 16 cél elérésében segédkezhetünk.