Ritkán ajánlunk fizetős dolgokat, most mégis megtesszük, mivel ez a program nagyszerűen ötvözi a játékot a tanulással. A neve DragonBox (ITT TALÁLHATÓ) és az egyenletrendezés alapjait tanítja meg már nagyon kicsiknek is. Elérhető mobiltelefonra és PC-re is (1500 forint az ára, nem észvesztő). Két változata is van, egy egyszerűbb a kicsiknek (5 éves kortól) és egy összetettebb (12 éves kortól).

A lényege nagyon egyszerű, van egy két félre osztott mező, a mezőkben mindenféle dolgok és egy doboz. A cél, hogy úgy rakosgassuk a dolgokat, hogy a doboz maradjon egyedül. Ha sikerül, a dobozban levő szörny (sárkány) növekszik egy kicsit. Gyorsan és könnyen átláthatók a szabályok, látványos a grafika, olyasmi, amivel szívesen eljátszadozik az ember. Csak közben megtanulja a mérleg-elvet, az egyenletek megoldásának módszerét. Leteszteltem egy 8 és egy 11 évesen teljesen jól működött. Bevallom, egy 43 éves is végigcsinálta.

Többen megosztották ismerőseink közül is Facebook-on az új magyar fejlesztés hírét, amely egy kicsiknek (6-8 év között) szánt fejlesztő játékról, a Handorino-ról szólt (ITT TALÁLHATÓ). Ma aztán levelet is kaptunk a fejlesztő cégtől, ezért úgy gondoltuk, hogy megnézzük, milyen. Különösen fontos ez azért, mert a felhasználók visszajelzései, illetve a lejátszott játékok alapján kívánják fejleszteni a játékot. Mivel a célkorosztály tekintetében jól el vagyunk itthon látva, nekiláttunk a játéknak. Azt kell mondanom, hogy 7 éves kisfiam szívesen játszott vele, érdekelték a feladatok, de aztán gyorsan elunta, mert nem volt elég érdekes kihívás. Részletek a lapozás után.

Az új NAT sokféle kötelzettséget ró a tanárokra, mindenféle tantárgyban kell mindenféle dolgot (környzettudatosság, IKT használat, családi élet) tanítani, ezek közé sorakozott be a médiajártasság is. A PiL Akadémia zárókonferenciáján mutatott be Tímár Borbála egy olyan programcsomagot, ami ehhez nyújthat nagy segítséget.

A MOPED (ITT TALÁLHATÓ) részletesen kidolgozott oktatási csomag, óravázlatokkal, nyomtatható anyagokkal. A média fogalmát kellően tágan értelmezi, az internetes közösségi oldalakról éppen úgy szó esik, mint a tévéreklámokról. A csomag három részre tagolódik, óvodásoknak, alsósoknak és felsősöknek is szól. Nagy előnye, hogy a program elkészítésében gyakorló pedagógusok dolgoztak, így nem csak elméletben jól hangzó módszereket tartalmaz, hanem valóban működő, órán használható ötleteket. Mindehhez egy átlátható, jól használható weboldal társul, ahol könnyen megtalálhatjuk, amire szükségünk van.

Ugyan a klasszikus html oldalaknak már eléggé leáldozott, mégis előfordulhat, hogy nagy hirtelen ilyesmire van szükség. Valamilyen osztályhonlaphoz, egy feladat elkészítéséhez jöhet jól. Komoly weblap-szerkesztő programja nincs mindenkinek, szerencsére viszont van online megoldás.

Online html szerkesztőt találhatunk a Quackit oldalon (IDE KATTINTVA) ahol egy komolyabb tanfolyamba ágyazva szerepel. Egy komolyabb a szinteket (layer) is jól kezelő online szerkesztő pedig IDE KATTINTVA érhető el. Mindkettőt használhatjuk arra is, hogy megismerkedjenek a diákok a html nyelvvel, lássák, hogy miként épül fel egy weboldal. Kellemes szerkesztgetést!

Nagy siker volt a PIL Akadémia záró konferenciáján a TeachMeet, ahová sok tavalyi akadémista is eljött. Mivel rengeteg nagyon ötlet került terítékre, azt gondoltuk, hogy ezekről egyesével írunk. Az egyik izgalmas újdonságot Toró Csilla hozta, aki a Fotor nevű (ITT TALÁLHATÓ) ingyenes online kollázskészítő alkalmazásról számolt be, ráadásul annyira profi volt, hogy egy képernyővideót is készített hozzá, így mindenki megtanulhatja Csillától (magyarul), hogy a Fotor mire jó. A képernyővideó IDE KATTINTVA érhető el! Köszönjük!

Nagyon  érdekes cikk jelent meg a rangos Science Education című lapban (ITT). Egyetemistákat, PhD hallgatókat és vezető kutatókat kértek meg arra, hogy rajzolják le, hogyan néz ki egy neuron. Az eredmény itt látható:

A felső sor képei, amik a leginkább hasonlítanak a tankönyvi ábrákhoz az egyetemisták rajzai. A doktoranduszok rajzai már sokkal többfélék, nem csak a klasszikusan tanított neuron típust mutatják. Az öreg kutatók rajzai a lényegre szorítkoznak, stilizáltak, de sokban (a dendritek elágazásai, az axon felépítése) drasztikusan eltérnek a tankönyvi esetektől. Érdekes, hogy minél többet tudunk, annál jobban látjuk a lényeget.

A cikkről a The Atlantic számol be (ITT).

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

A Microsoft PIL Akadémia második évadának záró konferenciáján rengeteg izgalmas előadást hallhattunk a TeachMeet-en. Ezért úgy döntöttünk, hogy a legérdekesebbekről külön-külön is írunk. Számomra az egyik legzseniálisabb ötletet Ullrich Balázs latintanár hozta, aki a tavalyi PIL Akadémia tagja volt, és a 21. századi készségeket segítségül hívva próbálta meg a szinte lehetetlent: ötödikesekkel megszerettetni a latint! Ehhez egy blogot indított, kerettörténetet talált ki (amelyben a gyerekeket eladták rabszolgának és a félév során fel kell szabadítaniuk magukat), ehhez a történetet is elkészítette, majd erre fűzte fel a félévet. Természetesen itt sem ment minden zökkenőmentesen, nekem nagyon tetszett az az ötlet, hogy a beadott feladatok értéke devalválódott - azaz ha valaki egy nap alatt elkészítette, az 1000 sestertiust kapott érte, de másnap már csak 800-at. Zseniális! A blog ITT TALÁLHATÓ, hátha mást is megihlet, én már gondolkodom valami hasonlóban jövőre!

Június 1-jén ért véget a PiL Akadémia 2013-as évada. Immár másodszor szerveztük meg képzésünket, amiben közel 200 tanár ismerkedhetett meg az IKT-val segített tanítás trükkjeivel. Ebben a formában ez volt az utolsó Akadémia, hiszen a jövőben még sokszínűbbé, még nyitottabbá tesszük majd, megtartjuk belőle mindazt, ami remekül működött és javítunk azon, ami esetleg akadálya volt annak, hogy még több tanárhoz juthassunk el. A záró- (és egyben nyitó-) konferencia helyszíne ezúttal is az Alternatív Közgazdasági Gimnázium volt, már reggel kilenctől gyülekeztek a résztvevők. A megnyitóban Prievara Tibor összefoglalta az Akadémia fél évét, az impresszív számok mellett még meggyőzőbbek voltak az akademisták pár szavas beszámolói, véleménye. Egy komoly bejelentést is hallhattunk, a TanárBlog Pedagóiai Mhelye a jövő éveb a Microsoft Innovatív Tanár programjának partnere lesz, így több olyan eseményt is szervezünk majd, ahol például az Office 365 használatát vagy éppen a Kodu programozási környezetet ismerheti meg mindenki.

A bevezetőt egy kerekasztal-beszélgetés követte, amin az interaktív táblák hasznáról volt szó. Magyar Bálint volt oktatási miniszter elmondta, miért gondolta, hogy ezzel az eszközzel érdemes kezdeni az oktatás átformálását, valamint azt is, hogy miért fontos a reformban az állami szerepvállalás. Őri Róbert, a Smart céget képvieslő LSK vezetője felvázolta, hogy milyen irányba fejlődhetnek tovább a táblák és megemlítette a tanárok által készített anyagokat gyűjtő Tananyagpiacot. Főző Attila az Educatio munkatársa a képzések fontosságát emelte ki és felhívta a figyelmet az Educatio ingyenes képzés kínálatára. Prievara Tibor kicsit az ördög ügyvédjeként szerepelt és azt mondta el, hogy az interaktív tábla elsődlegesen a frontális oktatás eszköze és az, hogy egy-egy gyerek kiszaladhat a táblához még nem jelent igazi interakciót.

Nyakunkon a Nemzeti Összetartozás Napja, mi lehetne időszerűbb ilyenkor, semmint rovásírással írni a számítógépen is! Szerencsére, aki a gépen akar róni, nem kell csalódjon, bőségesen áll rendelkezésére betűkészlet, csak válogatni kell. A legtöbbet talán a Rovásmag nevű oldal gyűjtötte egybe (IDE KATTINTVA). Fontos, hogy a betűkészlet telepítése után állítsuk át a szövegszerkesztőt, hogy jobbról balra írjon, mintha például héber szöveget írnánk, hiszen a rovás csak így lesz autentikus.

Nagyobb diákoknak érdemes megmutatni azért EZT A CIKKET is a Történelemtanárok Egyletének honlapjáról. Horváth Iván egyetemi tanár mondja el benne részletesen és szakszerűen, hogy mi az, amit ma a rovásírás eredetéről biztosan tudhatunk.