Bajban van a világ! Főleg a fejlett világ, senki nem akar tudós vagy mérnök lenni és ebből nemsokára nagy baj lesz. Sokan mondogatják ezt már ezt egy ideje és nem alap nélkül. A fejlett világban nagyon lecsökkent a tudományos pályák iránti érdeklődés, nagyot csökkent ezeknek a szakmáknak, hivatásoknak a presztizse is. A helyzet azért is ad okot aggodalomra, mert a saját jólétünk, gazdasági fejlettségünk leginkább ezeknek a szakmáknak köszönhető.

Felismerte ezt az Európai Unió is és számos projektet indított a STEM (Science Technology Engineering and Mathematics, azaz természettudomány, technika, mérnőki tudomány és matematika) pályák, tantárgyak népszerűsítésére. IDE KATTINTVA megtalálható tizenöt ilyen projekt honlapja. Van közöttük gyűjtemény a szabadon elérhető IKT-s anyagokról és a sci-fi történetek felhasználásával segített oktatási projekt is. Érdemes végigböngészni és megnézni, mivel is próbálkozik Európa a probléma megoldására.

A VICE nevű dokumentumfilm-csatorna a YouTube-on (ITT TALÁLHATÓ) szinte kimeríthetetlen forrása izgalmas filmeknek (sok ráadásul 'tanórai' hosszúságú, azaz 10 percnél rövidebb). A témák sokrétűek, azonban gyakran sokkolóak, ami egyrészt jó, mert könnyebb beszélgetni róluk, vagy véleményt formálni, ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen osztálynak vihetjük be (és feltétlenül nézzük VÉGIG a filmet, mielőtt bevinnénk, vannak benne nem feltétlenül szép jelenetek, én néha ki is vágok részeket, ezt minden eszköz nélkül a TubeChop segítségével lehet pl. megcsinálni - ITT ÍRTUNK erről). Mindezek mellett szinte biztosan találunk használható anyagot az 500+ videó között.

Nem csak a magyar oktatási rendszer van átalakulóban, nagy és igencsak vitatott reformok zajlanak például Angliában is. Az átalakításokhoz Albion Hoffmann Rózsája, Michael Gove nagyszerű szövetségest is szerzett magának, a tudományos népszerűsítés fenegyerekét, a gyógyszergyárak ostorát Ben Goldacre-t. Goldacre egyik nagysikerű konyve, a Rossz tudomány idén jelent meg magyarul (ITT RENDELHETŐ), ebben a könyvben sorra veszi a különféle áltudományos és humbug gyógymódokat a csontkovácsolástól a homeopátiáig, a méregtelenítéstől a megadózisú vitaminokig és bemutatja, hogy mit mondanak ezekről a hitelt érdemlő vizsgálatok. Érdekes módszertani útmutató is a könyv, hiszen bemutatja, hogy milyennek kell lennie egy olyan klinikai vizsgálatnak, amiben megbízhatunk.

Az orvostudományban az 1980-as évek végén kezdett el elterjedni a bizonyítékon alapuló megközelítés. Lényege, hogy a hagyományok, a szóbeszéd és az egyedi esetekből leszűrt következtetések helyett alapos, megismételhető, statisztikailag bizonyított vizsgálatokra alapozza az egyes kezelésekről hozott döntéseket. Furcsának tűnhet, hogy ez az elv csak harminc éves és tény, hogy korábban is megfigyelhetők voltak próbálkozások ilyen irányba (ilyen például Semmelweis esete is), de egységes rendszerként, az orvoslás egészét meghatározó alapvetésként valóban csak ekkor került elő. Magának a módszernek egészen megdöbbentő eredményei is voltak, évekig elfogadott kezelés volt, hogy a súlyos fejsérülést kapottaknak a duzzadást elkerülendő szteroidot adtak. A kezelés teljesen logikusnak tűnt, mégis, mikor elvégeztek egy klinikai tesztet kiderült, hogy a szteroid kezelés növeli a halálozás valószínűségét (nem nagyon, de mérhetően). Hiába volt tehát mindenki meggyőződve a kezelés hasznáról, hiába következett ez az elméletekből, a tapasztalat szerint nem segített. A kérdés az, lehet-e ezt az elvet a tanításra alkalmazni.

Minden évben rendkívül sikeres szakmai program az Oxford University Press nyárvégi 3 napos kurzusa, és ez most augusztusban sem lesz másképpen. Ott lesz a TanárBlog is, mint ahogy az elmúlt 5 évben mindig, idén azonban számítógépteremben leszünk, a résztvevők csatlakozhatnak a Microsoft Innovative Educator programhoz, sőt az első végzettséget igazoló badge-et is megkaphatják! Kettő az egyben (magyar akkreditált képzés + nemzetközi Innovative Educator végzettség), rengeteg IKT, 21. századi pedagógiai a gyakorlatban, óravázlatok, projektek, gyakorlati ötletek 90 percben! Találkozzunk az OUP továbbképzésén. Részletek a lapozás után, vagy IDE KATTINTVA találhatóak!

Izgalmas cikkre akadtam a minap, kutatók az Odüsszeia kapcsolati hálóját vizsgálták meg (ITT LÁTHATÓ), 342 szereplő 1700 ismeretségét térképezve fel. Érdekes módon azt találták, hogy az eposz kapcsolati hálója nagyban hasonlít arra, amilyen a Facebook vagy éppen a Twitter kapcsolatok alapján rajzolódik ki. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a költemény alapja valamilyen valós esemény lehet. Hasonló módon vizsgálták a Beowulfot és az Illiászt ugyanilyen eredménnyel. Az ír hősi eposz, a Tain Bo Cuailnge azonban nem ment át ezen a teszten.

Ennek kapcsán néztem körül, hogy milyen hálózatokat vizualizáló szoftvert lehet találni ingyen. A megoldás a Gephi nevű nyílt forráskódú alkalmazás lett (INNEN TÖLTHETŐ LE), ami igazi hálózatelemző profikká tehet minket. A szoftverben megadhatjuk egyenként a csomópontokat és a köztük levő kapcsolatokat, de akár egy Excel állományból is betölthetjük. Ezek után nagyon sokféleképpen jeleníthetjük meg. Mi mindenre jó ez nekünk?

Felkerült az Indavideóra a Bogdán Zoltán által rendezett animációs film Arany János híres verséből. IDE KATTINTVA nézhető meg.

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.

Írni gyakran nehéz. Sokszor jutalmazzuk magunkat írás közben (na még egy oldal, aztán jöhet a jégkrém a hűtőből). Ugyanezt az elvet követi a Written? Kitten! (ITT TALÁLHATÓ) nevű oldal, csak olcsóbb és egészségesebb, hiszen minimum 100 szavanként (de beállíthatjuk 1000 szóra is, ha nem szeretnénk, hogy elértéktelenedjen az ajándék) kapunk egy cuki macskás képet. Én magam nem vagyok annyira 'cicás' (finoman szólva), de még így is majdnem valós motivációt jelent, hogy gyorsabban írjak. Cicavadászatra fel!

Gyakran van, hogy a tanár a diákjainak kiadna egy csokor linket, hol dolgozzanak, hol nézzenek utána valaminek. Erre eddig is sokféle lehetősége volt: felrakhatta egy blogposztba, elküldhette e-mailben. A legrosszabb, amit tehetett, ha felírta a táblára az egyes címeket. Voltak olyan szolgáltatások is, amik látványosan segítettek a linkcsokrok elkészítésében, például az általam is kedvelt Pearltrees (ITT ÍRTUNK RÓLA).

A FatURL nem szép, de nem is akar az lenni, viszont nagyon könnyen kezelhető és nagyon praktikus (ITT TALÁLHATÓ). semmi más dolgunk nincs, mint beírni a linkeket (egyet egy sorba) és már el is készül a gyűjtőoldal. Ezen az oldalon ott sorakoznak a linkjeink, rá kattintva megnyithatók, de akár az összeset is nyithatjuk külön lapokon egy kattintással. Példaként ITT VAN pár a TanárBlog háza tájáról.

Fontos, hogy az interneten is biztonságban legyünk, ez kétségtelen. Nem csak mi, hanem a gyerekeink, meg a gyerekeink gyerekei, és így tovább. Egyre többet hallani arról, hogy a gyerekek, diákjaink gondtalanul és gondatlanul osztanak meg információt magukról. Ebben a sorozatban arra próbálunk választ keresni, hogy kitől és hogyan tanulhatja meg egy diák, hogy mit is jelent a felelős online lét, avagy mi fán terem a digitális állampolgárság. Átnyálazva az internetet, arra jutottam, hogy a digitális állampolgárok képzésének a helyszíne lehet a) a család, b) az iskola és c) online felületek, amelyek erre szakosodtak. Ma a harmadik lehetőséget vesszük górcső alá, és arra keressük a választ, hogy ha online indul el valaki, mi mindent tudhat meg az online biztonságról és  a közösségi oldalak felelős használatáról a mezei felhasználó.