Két évvel ezelőtt futott egy rövid ideig a Magyar Gyermek című gyereklap (ITT ÍRTUNK RÓLA), amiben Tóta W. Árpád foglalta össze a hét eseményeit kifejezetten gyerekek számára. Sajnos, elég hamar elfogyott az energia és véget ért a dolog. Franciaországban több gyerekeknek készült napilap is van, a reggelinél nem csak az apuka olvasgatja a friss újságot, hanem a gyerekek is. Ha nekünk nem is jutott ilyen, az angolul tudó gyerekek nem maradnak le a világ híreiről. Az Our Little Earth nevű szolgáltatás (IDE KATTINTVA) nekik szól.

Ha feliratkozunk a szolgáltatásra, akkor kéthetente érkezik a világ híreinek összefoglalása a postaládánkba. A viszonylag egyszerű angol nyelvű szöveg aktuális hírekkel foglalkozik, bár ezek nem feltétlenül politikai jellegűek. Nem kell feltétlenül e-mailre feliratkoznunk, az oldalon is elolvashatjuk a híreket. Angol nyelvtanuláshoz ideális alapanyag lehet, hiszen aktuális, érdekes és nem is nagyon nehéz nyelvezetű.

Márciusban kezdtünk el komolyan foglalkozni az ötlettel, hogy a TeachMeet mintájára szervezzünk egy kis konferenciát, ahol nem a tanároktól tanulhatunk, de egymással oszthatjuk meg tudásunkat. Képesek-e a diákok is egymástól tanulni? Vannak-e olyan önálló gondolataink, amelyek hasznosak lehetnek mások számára? – merültek fel a kérdések. Rajtunk állt, hogy kiderítsük.
Miután találtunk egy időpontot, a következő problémával szembesültünk: még nincs aki előadjon. A következő kb. egy hét azzal telt, hogy előadókat kerestünk a Madáchban. Kérdeztünk diákokat és tanárokat egyaránt és amíg egy kis gondolkodási időt kértek megterveztük a logónkat és csináltunk egy Facebook oldalt. Hol is lehetne jobban népszerűsíteni a StudentsMeet-et, mint a Facebook-on? Sajnos iskolánkból kevesen vállalták az előadást, de eközben kaptunk jelentkezőket az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból és a Baár-Madas Református Gimnáziumból is. (a StudentsMeet hivatalos Facebook oldala ITT TALÁLHATÓ - érdemes lájkolni, illetve jelentkezni a következő alkalomra! - a szerk.)

Lassan már én is unom, hogy a digitális bennszülöttek létezéséről vagy nem létezéséről írogassak, de egyfelől úgy látszik, hogy ez az elképzelés még mindig népszerű, másrészt tegnap olyan élményem volt, ami újfent alátámasztotta, hogy a digitálisnak gondolt nemzedék talán nem is olyan digitális, mint szeretnénk hinni. Ha bárki IKT-képzést tart, IKT-ról kezd el beszélni, szinte biztos, hogy a Z-generációról, a digitális bennszülöttekről és bevándorlókról szól az első dia. Ki is alakul egy kép arról, hogy a mai gyerekek mennyire természetesnek veszik és mennyire természetesen használják a technikát, milyen jártasak a virtuális világokban. (Ezt követi többnyire az, hogy a hallgatóság, a tanárok ezzel szemben milyen lemaradottak, talán reménytelenek is.) Ez a kép szerintem nem csak hibás, hanem nagyon káros is.

Ahogy a korábbi bejegyzésemből is kiderült, éppen erdei iskolában vagyok a 14-15 éves diákjaimmal. A többféle foglalkozás között szerepel a meteorológiai vizsgálat is. Ehhez több kis mérőállomást helyeztünk el a tábor területén, a gyerekek feladata volt, hogy rendszeresen leolvassák az értékeket. Egy csapat egyszer aggódva jött, hogy elromlott az állomás, mivel 72 fokot mutat. Felvilágosítottam őket, hogy valaki átállította Celsius fokról Fahrenheitre a gépet, számolják át és kész is van. Hogyan kell átszámolni, kérdezték ők. Mondtam, hogy ott a zsebükben a telefon, azon van mértékegység átváltó. Ja tényleg - volt a válasz!

A nem túl kedves nevű 'The Idiot test' (ITT TALÁLHATÓ) kiválóan használható interaktív táblán, hiszen nem tesz mást, mint egymás után elvégzendő instrukciókat ad. Remek egyébként a felszólító mód tanítására is, ráadásul vicces is, mert ha nem figyelünk, könnyen becsaphatnak (pl. amikor van sok kék négyzet, de a feladat az, hogy kattintsunk a téglalapra, az ember nem figyel először, csak kattint, mivel tényleg majdnem négyzet az a téglalap). Összesen öt teszttel szórakozhatunk, egyik sem vesz több időt igénybe, mint összesen 5 perc, és elég szórakoztató, interaktív és játékos.

Az interneten mindenre van megoldás. Gyakran kétkedve gondolok erre a közhelyre, de ma megint kiderült, hogy igaz. Milliméterpapírra lett volna szükségem. Elsődlegesen ahhoz, hogy a diákok megmérhessék az adott talajminta szemcséinek nagyságát, utána pedig ahhoz, hogy felrajzolhassák a napi hőmérsékleti görbét a korábbi méréseik alapján. (Persze mondhatja bárki, hogy miért nem géppel készítenek diagramot, de szerintem fontos, hogy mielőtt az ember az Excel diagram varázslójára kezd böködni egyszer-kétszer maga számolgassa ki, papíron, hogy mennyi is az annyi. Akkor ugyanis jobban fogja érteni azt is, hogy mit varázsol a számítógép.) A gond nem csak az, hogy elfelejtettem hozni magammal milliméterpapírt és nem is csak az, hogy ma már csak a legnagyobb papírüzletekben lehet kapni, hanem az is, hogy éppen a Bükk lábánál egy táborban vagyok a hatvan lurkóval.

Nézzük hát, van-e megoldás az interneten? Van bizony, a neve GridOmatic (ITT TALÁLHATÓ), az ingyenesen letölthető program azt tudja, amire nekem éppen szükségem volt: milliméterpapírt nyomtatni. Beállíthatjuk, hogy mekkorák legyenek a beosztások, így akár kétmilliméterpapírt is nyomtathatunk magunknak. Kipróbáltam, egyszerű, de ragyogóan működik. (A szemcseméret pedig 0,5 és 2 mm között adódott.)

Amint az a napokban itt a TanárBlogon már megjelent, júniusban útjára indítjuk "TanárBlog Pedagógiai Műhely - IKT svédasztal" névre keresztelt programsorozatunkat (képzési rendszerünket?). Részletes leírás ITT TALÁLHATÓ a rendszerről, most azért írunk, mert a jelentkezőket szeretettel várjuk a június 1-jei nyitó eseményünkre, amely Budapesten az AKG-ben lesz (1035, Raktár u. 1).

9.00 Regisztráció, nyitás, köszöntő
9.30 Korszerűtlen elmélkedések (rövid értékelés a PIL Akadémiáról, a legérdekesebb óravázlatok kiemelése, a 21. századi pedagógia helyzete, TanárBlog Pedagógiai Műhely hivatalos indulása)
10.00 Kerekasztal beszélgetés az interaktív táblák hasznáról, jelenéről, jövőjéről (terveink szerint lesz oktatáspolitikus, tanár, igazgató, forgalmazó az asztal körül!)
11.00 IKT rapidrandi, eszközbemutató (egyperces ötletek, tudásmegosztás 1.0)
12.00 Ebéd
13.00 Hétköznapi IKT - ötletek a hétfői órához (tematikus szekciók: nyelvtanárok, term.tud. tanárok, humán(us/-os) tanárok stb.)
14.00 TeachMeet - ötletek 3 percben Várunk mindenkit szeretettel!

Újabb érdekesség a PIL Akadémia háza tájáról! Ma Jakab Balázs ötletét osztjuk meg, aki biológia (11. évfolyam) fakton használt alternatív számonkérést, ismétlést. Ehhez a Popplet nevű gondolattérképet-készítő szoftvert használták (ITT ÍRTUNK RÓLA), illetve SkyDrive-on osztottak meg anyagokat. A tapasztalatokat, az elkészült Popplet gondolattérképeket, illetve az egyhetes projekt részletes leírását a Bővebben-re kattintva lehet elolvasni. Megéri!

A tökéletes tanárt arról lehet megismerni, hogy nem hibázik, nem téved, és minden helyzetben feltalálja magát. Nyitott és elfogadó, a diákjai mindig nyitott fülekkel találnak rá, a konfliktusokat legalább olyan jól kezeli, mint Anya az Anna, Peti, Gergő-ben, valamint szakmailag is tévedhetetlen. A tökéletes tanár jellemző előfordulási helye: konferenciák, illetve blogposztok. A minap egy liverpooli konferencián hallgattam végig azt az előadást, amelyben az angoltanítás nagyjainak kellett volna saját kudarcaikról vallani, illetve ehhez kapcsolódóan olvastam pár blogposztot, és rá kellett jönnöm: a legkomolyabb (valóban gyakran igen viccesen előadott) kudarc nem más, mint az az eset, amikor 10 évesen nem sikerült egy osztrák leendő nyelvtanárnak beszélgetnie egy angol turistával. Valahogy mintha a kudarc kevéssé lenne része a (tanár)ember szakmai fejlődésének.

Elindult a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének helyesírás oldala (IDE KATTINTVA). A tetszetős oldalon ellenőrizhetjük egyes szavak helyesírását és elolvashatjuk a vonatkozó szabályokat is. Hét nagy területen kérhetünk segítséget: egybe vagy különírás, szavak helyes írása, tulajdonnevek, dátumok, számok, elválasztás és ábécébe rendezés.

Nincs más dolgunk, kint beírni a kérdéses szót vagy szavakat és már jönnek is az ajánlatok. A rendszer kifejezetten intelligens, ha igazán kemény feladatot adunk neki, több lehetőséget is felajánl és magyarázatot is ad hozzájuk. Nem fogott ki rajta például a különbség a veszélyes állatokgondozása-óra és a veszélyesállatokgondozása-óra között. Minden javaslatnál elolvashatjuk a vonatkozó helyesírási szabályt is.

A jövőben élünk. Nagyon sok olyan dolog vesz minket körbe, ami gyerekkoromban a sci-fikben fordult csak elő. Tény, sok dolog nem jött be, nem járunk nyaralni a Holdra és nem repülő autókkal közlekedünk a városban, viszont videotelefonálunk, van egy olyan eszközünk, amin bárhol elérhetők vagyunk és bármilyen információt megszerezhetünk egy pillanat alatt vele. Ugyan a tudományos fantasztikus regényekben és filmekben ezek legalább könyv nagyságúak és beszélgetni kell velük, nem pedig beírni, amit tudni akarunk, de a lényeg ugyanaz. Bámulatos az a fejlődés, ami akár az elmúlt tíz évben történt. De képesek vagyunk-e kihasználni?

Néha azt érzem, olyanok vagyunk, mint egy ősember, akinek a kezébe nyomnak egy számológépet. Nézzük, forgatjuk, kalapálunk vele, rájövünk, hogy nyomogatni lehet és akkor változnak rajta a képek. Biztosan jól lehet vele jósolni, vagy rajzolni... de azt, hogy valóban mire való, nem nagyon  találjuk ki. Itt van nekünk az internet, a vezeték nélküli technológia, a geolokácio (GPS), a QR-kódok, de hogy ezeket a tanításban hogyan használhatjuk, azt még csak pedzegetjük.