Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Egyáltalán nem új fogalom az edutainment vagy a gamification itt, a TanárBlogon. Általában amellett szoktunk érvelni, hogy a gamification miért NEM azt jelenti, hogy számítógépes játékokat játszanak a gyerekek, és ezt továbbra is így gondoljuk. Ugyanakkor léteznek ún. komoly játékok, amelyek annyiban különböznek a hagyományos számítógépes játékoktól, hogy elsődleges céljuk az, hogy valamit tanítsanak, és csak mellékesen szórakoztatnak. A lapozás után összegyűjtöttünk 10 ilyen játékot (sokkal több van), amelyek több kategóriába sorolhatóak. Léteznek szimulációk, olyan játékok, ahol döntéseket kell hozni, vagy éppen társadalmi problémák kezelését segítő játékok.

Ajánlottunk már több olyan oldalt, olyan programot, ami az emberi testet mutatja be, de ezek közül kiemelkedik a BioDigital Human oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az ingyenes regisztráció után nekikezdhetünk annak, hogy felfedezzük az emberi test felépítését. Rögtön egy három dimenziós csontvázat látunk, amit forgathatunk körbe, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk.

A jobb oldalon található menüben választhatjuk ki, hogy mely szervrendszerek látszódjanak éppen. Így bemutathatjuk akár az emésztőrendszert magában, vagy éppen a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedését is. Maga a modell nagyon részletes, az agynál például az egyes belső magok elhelyezkedését is megtekinthetjük. Ha rákattintunk egy szervre, leírást kapunk róla (angolul) valamint azt is láthatjuk, hogy milyen betegségekkel kapcsolatos. Az egyes szervekre kereshetünk is, ami kifejezetten hasznos lehet, ha meg akarunk mutatni valamit gyorsan. Érdemes a diákoknak az otthoni felkészüléshez is ajánlani az oldalt, nagyban segítheti az embertan tanulását.

Mivel az idei PIL Akadémia lassan a végéhez közeledik, igyekszünk minél több információt, óravázlatot, ötletet megosztani a TanárBlog olvasóival. Terveink szerint a nyár végére kb. 100 óravázlatot publikálunk majd. Ma egy 5. osztályos informatika tananyag kerül terítékre, Líbor Roland tollából, aki azt meséli el nekünk, hogy 45 perc alatt mi mindent lehet csinálni a Kodu nevű szoftverrel. (Többször írtunk már a Kodu-ról, ITT MEGTALÁLHATÓ az összes vonatkozó cikkünk). Érdemes lapozni, mert rendkívül tanulságos és hasznos mindaz, amit Roland leírt!

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból:

Már írtunk régebben is a Lapodamese nevű - kisebbeknek szóló - meseíró szoftverről (ITT TALÁLHATÓ a cikk, ahol a gyerekek készítettek meséket). A lapozás után egy óravázlatot osztunk meg Nyíri Anita (PIL Akadémista) billentyűzetéből, ahol 2. osztályban használta a Lapodamesét.Itt szintén alkottak a diákok is. Az elkészült mese ebben a SkyDrive mappában megtekinthető!

Egészen fantasztikus gyűjteményt, igazi kincsesbányát találtunk a KÖRINFO oldalán. Képtárukban ugyanis az összes hazai védett állat rövid leírása, eszmei értéke, és ami a legfontosabb, fotója is megtalálható. A fokozottan védett fajokhoz IDE KELL KATTINTANI, a védettekhez pedig IDE. A fajokat nagy rendszertani csoportokba kategorizálva, azon belül pedig ábécé sorrendben találjuk meg.

Felhasználhatjuk természetesen akkor, ha mi magunk akarunk hazánk természeti értékeiről bemutatót tartani, mivel innen bármilyen védett fajról találunk képet. De kiadhatjuk a diákoknak is, hogy egy-egy fajról készítsenek hosszabb leírást (hol fordul elő, mi veszélyezteti, mit tehetünk a védelme érdekében), amihez jó kiindulópont lehet a kép és az itteni oldal. Használhatjuk arra is, ha védett fajok kvízt akarunk összeállítani, például egy kollázsból (amit készíthetünk az AutoCollage-zsal, vagy a minap bemutatott Collage maker programmal is, kell megtippelni, hogy melyiknek a legmagasabb az eszmei értéke.

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Nagyon informatív cikk jelent meg Carl Zimmer blogján a BRCA1 génről (IDE KATTINTVA), ami most Angelina Jolie bejelentése nyomán téma lehet a biológia órán. Miközben (legalábbis az internetes bejegyzések szerint) itthon a legtöbben azon vannak megdöbbenve, hogy létezik preventív masztektómia (mell-eltávolítás), egy biológia órán arra is válaszolni kell tudni, hogy mit csinál ez a gén, amikor nem hibás. Mint a vizsgálatokból kiderült, a BRCA génnek a DNS javításában van szerepe és úgy tűnik ebben nem jeleskedik olyan jól a hibás változat. Az is kiderült azonban, hogy a hibás gén növeli a kromoszómák végső szakaszait, telomeráit, ami viszont (főleg a nőknél) nagyobb termékenységet is okoz. Ezek az izgalmas kromoszóma szakaszok (pár éve még Nobel-díjat is értek) védik a kromoszómákat az osztódás során a rövidüléstől, károsodástól. Ez hasznos a petesejt osztódásakor, viszont a rákos sejteknek is előnyt jelent.

Érdekes evolúciós egyensúly alakul ki, amiben a BRCA1 mutációját hordozó nőknek fiatal korukban több utódjuk születik, viszont hamarabb meghalnak. Az evolúcióbiológusok úgy gondolják, az a tény, hogy ez a változat nem uralkodott el az emberek között arra utal, hogy a gyerekek felnevelése szempontjából nagyon fontos szerepe van a nagyszülőknek.

Érdemes a diákokkal a bulvár híreken túl megismertetni Jolie eredeti írását, ami nagyon tárgyszerűen és személyesen ír a döntéséről (magyar fordítás ITT OLVASHATÓ). Izgalmas beszélgetések kiindulópontja lehet.

Izgalmas oldalt készített a Google, amit nagyon jól használhatunk, ha az ember hatását akarjuk szemléltetni a Földön. A Google Earth programmal már eddig is körbenézhettünk bolygónkon, de most időutazást is tehetünk. Egybeszerkesztették az 1984 és 2012 között készült műholdfelvételeket így megnézhetjük, hogy miként változott as vidék 30 év alatt. Mindehhez IDE KELL KATTINTANI.

Maga az oldal felkínál pár érdekes helyet, amit érdemes megnézni (erdőpusztítás Amazóniában, Las Vegas növekedése, az Aral-tó kiszáradása stb.). Találunk azonban Magyarországon is izgalmas látványt, kettőt ajánlunk is rögtön. Az egyik egy pozitív példa, a Kis-Balaton létrehozása (ITT LÁTHATÓ), jól megfigyelhető a Hídvégi-tó kialakítása 1984 és 1985 között. A másik egy szomorúbb esemény, a bősi erőmű létrehozása (ITT LÁTHATÓ), amit 1992 és 1993 között tekinthetünk meg.