Utazásokról készült képek versenyét hirdette a National Geographic. A rossz hír az, hogy a nevezés lezárult, és már győztesek is nyilvánosak. A jó hír viszont az, hogy mint a 15628 nevezett kép elérhető és felhasználható - rendszerezve, kategorizálva. Helyeket, embereket, érzéseket lehet a hatalmas anyag segítségével remekül illusztrálni. Természetesen nem kell az összes képet végignézni (ITT LEHET, ha mégis), lehet csak a nyertesekkel foglalkozni (MÉGPEDIG ITTl). Végül ey másik képes projektet ajánlunk, amelyet a World press képeiből szoktam csinálni minden évben (ITT TALÁLHATÓ) a módszertana szerintem itt is kiválóan használható lehet.

A Knowword (ITT TALÁLHATÓ) nem nagyon csinál mást, mint stresszel és szavakat kérdez ki. Ezt viszont elég érdekesen csinálja; annyira, hogy már-már addiktív játéknak is hívhatnánk. A lényeg egyszerű: kapunk egy definíciót, majd a szó első betűjét. Nem nehéz kitalálni: be kell írnunk a szót 1 perc alatt.  Ha gyorsan kitaláljuk, kapunk plusz időt, illetve - természetesen - pontokat is. Ha elakadtunk, ugorhatunk a következő szóra. Nem igazán kezdőknek való, haladóbbaknak viszont kifejezetten élvezetes játék.

Érdekes problémával szembesültem nemrég: vajon kell-e (lehet-e) szabályozni a Facebook használatát általában egy iskola házirendjében? És ha igen, akkor mit tartalmazhat ez a szabályozás? Most, hogy sok iskolában újra kell fogalmaznunk a helyi tanterveket (és esetleg a házirendet is), a kérdés különösen aktuális. A probléma érdekes kérdéseket vet fel, amelyek elég messze vezetnek. A közösségi oldalakon vajon a magánéletünk, vagy a nyilvános életünk részeként vagyunk jelen? És mi köze mindennek az iskolához? Vagy így is fogalmazhatnék: mi köze mindehhez az iskolának? Figyelem, hangulatkeltő gondolatmenet következik!

Nagyon izgalmas, némileg hátborzongató, mégis tanulságos blogot ajánlunk ma (sajnos angolul érhető el, magyarul nem, ami a blog tematikájának ismeretében nem is nagy baj). A Last words in the chamber nevű (ITT TALÁLHATÓ) blogon ugyanis halálraítéltek utolsó szavait olvashatjuk. Ezek nem a 'híres utolsó szavak' kategóriájába tartoznak, hanem valódi elítéltek beszélnek a haláluk előtt. Érdekes adalék lehet a halálbüntetésről szóló vitához, mivel egy eddig a diákok számára ismeretlen oldalról, őszinte kegyetlenséggel mutatja be az utolsó perceiket élő elítélteket.

És most kivételesen nem az olimpiáról lesz szó, hanem csak úgy, megpróbáltunk összegyűjteni néhány oldalt, érdekességet Londonról. Teljesen profin szervezett panorámaképekkel segített virtuális városnézésre mehetünk a London Virtual Tour oldalán, de ha szeretnénk magunk felfedezni a várost egy gigantikus panorámakép segítségével, IDE KATTINTVA ezt is megtehetjük. A Tales of the 20th Century London történelmi kitekintést nyújt, míg egy interaktív játék során a londoni tűzvész idejére tovább utazhatunk a múltba egészen 1666-ig.Internetkapcsolat nélkül is tehetünk egy sétát a városban ha IDE KATTINTUNK, és letöltjük ezt a virtuális sétát tartalmazó interaktív tananyagot. Nem kell mást tennünk, mint felmásolni a gépekre, és már mehet is a játék (45 percnyi elfoglaltság garantált!). Azért egy érdekes londoni olimpiáról szóló projekt csak belefért ... ITT TALÁLHATÓ és címe: Londonban az osztály! Végül íme egy történelmi utazást szervezhetünk magunknak a Sepia Town oldalán (MÉGPEDIG ITT). Kellemes utazást, városnézést mindenkinek!

A Bemboo's Zoo nevű flash alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ) egyszerű, de hatásos és biztosan jól működő. Az ötlet annyi, hogy az ábécé betűit tanulhatjuk meg úgy, hogy ha rákattintunk a betűre, akkor egy állat nevét kapjuk, melynek a neve az adott betűvel kezdődik (pl. A - Antelope). Ezután az állat nevének betűiből összeáll az állat (enyhén sematikus) képe. Így a betűk életre kelnek. Sajnos az állatok nevét nem hallhatjuk, csak hangulatfestő hangokat kapunk, de már ez is valami.

A Quibl oldalon (ITT TALÁLHATÓ) vitákat indíthatunk és menedzselhetünk. Feltehetünk egy kérdést, amiben kétféle álláspontot lehet felvenni. Ez lehet igen-nem, ellene-mellette vagy egyik-másik típusú kérdés. Mindkét kérdéshez megadhatunk egy-egy képet is. Ezek után megkapjuk a vita linkjét, amit megoszthatunk másokkal. Ezen a linken azután mindenki szavazhat, véleményt nyilváníthat. Ehhez vagy a Quibl oldalon kell regisztrálnia, vagy a Facebook, Google esetleg Twitter regisztrációját használhatja fel. Természetesen azt is látjuk, hogy éppen hogyan áll a szavazás. A felhasználók nem csak szavazhatnak, hanem érveket is felhozhatnak. Egy érv lehet szöveg vagy éppen egy link.

Példaként itt van egy igazi klasszikus, Kossuth vagy Széchenyi a történelemórák szinte kötelező kelléke. IDE KATTINTVA bárki elmondhatja a véleményét, vagy akár érveket is felhozhat. Nem csak arra használhatjuk a Quibl-t, hogy mi tegyünk fel kérdéseket, hanem akár a diákoknak is kiadhatjuk feladatként, hogy készítsenek vitakérdéseket valamilyen témában, például a környezetvédelemmel kapcsolatban. Jó eszköz lehet arra is, hogy felmérjük a diákok előzetes tudását, előzetes ismereteit valamilyen témában, amibe éppen belekezdünk.

Érdekes projekt a Six degrees of Francis Bacon (ITT TALÁLHATÓ), a kora-újkori Anglia híres személyeinek kapcsolati hálóját próbálja meg megjeleníteni. Hosszas kutatásokkal próbálták meg kideríteni, hogy ki kit ismerhetett, ki kivel találkozhatott és ezt jelenítik meg a vonalak. Az egyes személyeket jelentő körök nagysága attól függ, hogy hány ismerőse van az adott személynek. A színek nagyjából az ismertségi köröket jelenítik meg.

Hasznos lehet az oldal akár történelem vagy irodalom órán és persze angolból is. Jól látszik, hogy mennyire fontosak az egyes uralkodók. Megkereshetjük az ismert szerzőket is, láthatjuk, hol helyezkedett el ebben a hálózatban Shakespeare vagy éppen Ben Jonson. Feladat lhet az is, hogy egyes szereplőknek nézzenek utána a diákok, próbálják meg kideríteni, hogy ki volt, milyen szerepe volt a kora-újkori angol szellemi életben.

Nyelvtanításban is hasznos oldal lehet a Noun project (IDE KATTINTVA), de nem csak ott vehetjük hasznát. A projekt célja, hogy minél több angol főnévhez rendeljen egy-egy ikont. A cél, hogy egyfajta univerzális szótár szülessen, olyan gyűjtemény, amit bárki megért. az oldalra feltölteni is lehet ikonokat, így tényleg hatalmas mennyiségben találhatók meg. A legtöbb ikon creative commons licensszel használható fel, ha megjelöljük a szerzőt, szabadon használhatjuk fel. Letölteni vektorgrafikusan, svg formátumban tudjuk a képeket.

Használhatjuk az oldalt arra, hogy a saját prezentációinkat, diáinkat feldobjuk vele. Az is érdekes foglalkozás lehet, ha egy diák kap egy történetet, arról kell egy ikonsort készítenie, majd egy másik diáknak az ikonokat nézve kell elmesélnie, hogy szerinte miről lehetett szó. Garantált, hogy jól fognak szórakozni.

Ezt a bejegyzést nyílttengeri agyagos, agyagmárgás aleuriton ülve írom éppen, házunk ugyanis a kiscelli agyag nevű alapkőzetre épült. És mindezt honnan tudom? Természetesen Magyarország földtani atlaszából, ami végre a weben is elérhető (IDE KATTINTVA) a Földtani Intézet honlapján az atlaszon kívül még más térképek is vannak, azokat is érdemes megnézni (IDE KATTINTVA).

Az atlasz nem csak azt mutatja meg, hogy milyen kőzet van egy adott helyen, hanem a geológiai tanösvényeket is jelöli. Megtalálhatók még a térképen a földtani látványosságok is és ezekhez részletes leírás is tartozik. Ezeken felül még a hőforrások, termálfürdők is jelölve vannak. Ha kirándulásra, erdei iskolába indulunk, érdemes ránézni a térképre, lehet, hogy van egy meglátogatásra váró tanösvény a közelben. Ha a környéket akarjuk részletesen bemutatni, akkor is hasznos leht, ha tudjuk, milyen kőzetek találhatók meg a környéken.