Újra aktuális a pápaválasztás, minthogy pár nap múlva lemond tisztségéről XVI. Benedek. Várható, hogy az elkövetkező napokban sok szó esik majd az új pápa megválasztásáról és annak módjáról is. Az egész eljárást látványosan mutatja be a Vatican Insider oldala (IDE KATTINTVA). A látványos rajzok és az animációk mellett magyarázó szövegek is segítenek megérteni, hogy pontosan mi fog lezajlani a Vatikánban. Minden képen az egyes pontokra kattintva kapunk további, részletes információkat.

Felhasználhatjuk történelemórán, hogy bemutassuk az eljárást, de angolból is kiadhatjuk fordítani, esetleg kiselőadás-alapanyagnak.

Angolul tanítók és angolul tanulók figyelem! E hónaptól ingyenessé vált a NetAngol.hu teljes anyaga - ez kb. 1000 tananyagot, óravázlatot, kvízt jelent. Rengeteg interaktív tananyag, önálló tanulásra is remekül alkalmas, de órán is használható nagyon sok minden. Kezdőknek külön öröm lehet, hogy A1 szinten a tananyagok mellé magyar nyelvű magyarázatok is tartoznak. Természetesen emellett kereshetünk nyelvi szintek, témák, vagy éppen fejlesztendő készségek szerint is. Kellemes böngészést!

A mai poszt leginkább nyelvtanárokak szól, hiszen emberek külső leírását tanulhatjuk meg egy nagyon egyszerű oldal segítségével. A Historical doppelgangers (Történelmi hasonmások) című gyűjtemény valaha élt híres emberek mai hasonmásait gyűjti csokorba. Az eredmény nem csupán rendkívül vicces, hanem kiválóan használható nyelvórán. A csavar csak annyi a dologban, hogy a leírt embernek lesz egy ma élő - híres - hasonmása, de ettől a leírások sokkal pontosabbak, illetve a diákok lelkesebbek. Én interaktív táblán használtam úgy, hogy az egyik felét letakartam, így a mai hírességek nem látszottak. Miután leírták (párban) az embereket, tippelhettek, hogy ki lehet a hasonmás, majd megnéztük Nagyon egyszerű, nagyon jól működött, és sikerült 10 percig beszéltetnem egy A2 szint csoportot vele. Érdemes kipróbálni, a felhasznált Notebook fájlt mellékelem.

Az EdHeads szimulációját használtam a minap és nem bántam meg! A feladat: idős embereknek kell számukra megfelelő, jól használható mobiltelefont tervezni. Rendkívül tudatosan, okosan összerakott anyagról van szó, használható már B1, de akár C1+ szinten is. Az első körben megkapjuk a feladatot, majd megnézhetjük a piackutatás eredményeit. Itt kapunk grafikonokat, kérdőívek eredményét, de fókusz csoport interjúk rövid összefoglalását is. A projekt részletes leírása a lapozás után!

Mióta Magyarországon divatos lett Valentin napot tartani, egyre népszerűbb a fiatalok körében, főleg most, a Facebook terjedésével, mikor is egy olyan mozgalom indult el, hogy legyünk büszkék arra, hogy szinglik vagyunk,stb. Szakiskolai tanárként mindig is fontosnak tartottam, hogy az ünnepekről tanuljanak a diákjaim, és ez alól a Valentin nap sem kivétel, főleg hogy a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy ki is volt az a Szent Valentin. Az órához ezúttal is nagy segítséget nyújt a BusyTeacher oldala, ahol nagyszerű Valentin napi zenéket találunk, mint például a Wet Wet Wet örökzöld slágere, a Love is All Around Me,vagy az újabb Razorlight sláger, a Wire to Wire. Michelle Henry angoltanárnő oldala ezúttal is zseniális válogatást tartalmaz a Valentin napra vonatkozóan. A legjobb ajánlásokat használtam fel az órámon: Infographics videó a Valentin nap eredetéről ( a videó legérdekesebb ténye: a legtöbb ajándékot Valentin napkor tanárok kapják). Készítsünk Valentin napi nyakláncot, Valentin napi akasztófa: Mindezek után a pontot az i-re a Paperman című rövidfilm teszi fel.

Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?

A szépen elkészített Powerpointok helyett eddig általában az interaktív táblára jegyzeteltem, esetleg pár kép volt bekészítve, amiket feldobáltam a táblára. Az így keletkezett vázlatot azonban nem nagyon volt érdemes megosztani (részben azért mert elég csúnyán írok), a cél amúgy is az lenne, hogy maguk a diákok tanuljanak meg jegyzetelni. Az elmúlt hetekben azonban Ázsia földrajzát tanítottam és eszembe jutott egy alternatív megoldás. Egy Prezire raktam fel Ázsia térképét majd az egyes területekhez, amikor tanultunk róluk mindig odakerült egy-két kép, ami a fontosabb fogalmakkal kapcsolatos, esetleg magyarázatként egy szó alá. Az eredmény IDE KATTINTVA látható.

Minden biológiatanár arról álmodozik, hogy milyen jó lenne minél több terepi munkt végezni. Szép dolog az is, amikor a tanár magyaráz, filmeket mutat, esetleg a diákok mindenféle feladatokat oldanak meg, de a biológia mégiscsak az életről szól. Ráadásul a laborban végzett vizsgálatok nem sokat adnak vissza a természet sokéleségéből, kevésbé járulnak hozzá a természettudatos szemlélet kialakításához. Terepre menni azonban nehéz. Sok idő, sok szervezés és gyakran sok pénz is. Nehezen szuszakolható bele a 10%-nyi szabad keretbe, sok egyeztetést igényel a kollégákkal és így tovább. Évente egy kirándulás, erdei iskola még csak-csak belefér, de azok inkább a különleges alkalmak. Lehetne-e valahogy a tanórai keretben, az osztályteremből és 45 perc alatt terepi munkát végezni?

Lehet. Ebben a Magyar Madártani Egyesület webkamerái lehetnek segítségünkre. Az MME három, madáretetőkre irányított webkamerát is működtet, ezek az interneten nyomon kévethetők. Helyszíneik: Rónafalu (IDE KATTINTVA), Nagyhalászi (IDE KATTINTVA) és Nyíregyháza (IDE KATTINTVA). Mikor éppen a madarakról tanultunk nem tettem mást, mint kivetítettem a kamerák képét, a diákok pedig határozókönyvekkel a kezükben nézték és próbálták meghatározni az előforduló szárnyasokat. 45 perc alatt láttunk szén-, kék- és barátcinkét, fakopáncsokat, zöldikéket, meggyvágót, csúszkát, mezei verebeket, szajkót, erdei pintyet. A megfigyelésről szabályos naplót vezettünk, latin nevekkel, egyedszámmal.

Ha a weben elterjedt térképeket nézzük, azt kell gondoljuk, hogy hatalmas. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyan ez a legnagyobb sziget a Földön, de jóval kisebb, mint akár a legkisebb kontinens, Ausztrália. Mégsem így tűnik a térképre nézve, aminek az oka, hogy egy gömbfelületet kell valamiképpen síkban ábrázolnunk. A Mercator-vetület sajátossága, hogy az Egyenlítőtől távolodva egyre nagyobbnak mutatja a dolgokat, ezért Grönland (vagy az Antarktisz, esetleg Kanada) messze nem olyan nagy összehasonlítva például Brazíliával vagy Ausztráliával, mint elsőre tűnne.

Ez így elmondva kicsit bonyolultan hangzik, de szerencsére van arra is jó megoldás, hogy látványosan megmutassuk a diákjainknak, miről van szó. Ez a Mercator puzzle (IDE KATTINTVA), amiben országok körvonalait kell elhelyeznünk a térképen. Elsőre nem tűnik bonyolultnak, de van benne egy kis csavar, ahogy az országokat mozgatjuk a térképen északról délre, változik a méretük is, a Mercator-vetületnek megfelelően. Így azután összehasonlíthatjuk, mekkora lenne a térképen Ausztrália, ha a sarkoknál helyezkedne el vagy éppenséggel mekkorának látszana a térképen lenne Grönland, ha átszelné az Egyenlítő.

Nagyon izgalmas kezdeményezés a Boundless nevű oldal, ahol teljesn online kurzusokat állíthatunk össze magunknak már most sok témában. Nekem azért tetszik nagyon az alkalmazás, mert nem egyszerűen digitalizált anyagokat, vagy készített hozzájuk néhány animációt, hanem a tanulás folyamatát próbálja meg minél hatékonyabb eszközökkel segíteni. Ki kell választanunk egy tantárgyat, majd ahhoz kapunk 20-25 leckét. Azonnal tudunk kiemelni, jegyzetelni, cetliket gyártani, összefoglalni, de kapunk ellenőrző kérdéseket is. Sajnos még csak angolul érhető el az oldal, de a működési elve nagyon jó és a következő lépés az lesz, hogy saját kurzusokat tudunk majd így készíteni, és akkor a gyerekeknek valóban elég lesz egy laptop az iskolatáskába.

Ha jól emlékszem a Facebookon jött szembe velem az isaszegi csatáról készült videó, lett is cikk belőle itt a TanárBlogon. Láthatóan ugyanaz a csapat készítette, mint korábbi mohácsi csatáról szólót (arról is írtunk). Meg szerettem volna nézni, hogy mit csinál még a Történelmi Animációs Egyesület, ami ezt a két filmet is készítette, de az oldaluk (e-history.hu) nem működött. Rákerestem hát a neten és nagy örömömre, nem csak azt találtam meg, hogy átköltöztek a Facebookra, hanem azt is, hogy szerződést kötöttek a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal is, az erről szóló sajtóközlemények itt és itt találhatók. Ebben a sajtóhírben nem esett ugyan szó az animációkról, viszont valamilyen stratégiai játékot emlegettek, amihez sorra készülnek az érdekes csaták. A játék neve Harcmezők, de érdekes módon a sajtóhír nem mutatott rá, hogy hol érhető el a játék. Még az internetes keresők sem segítettek, bármilyen szavakat írtam be, csak sajtóhíreket kaptam linkek nélkül.

Pedig engem nagyon érdekelt, hogy milyenek ezek a játékok. Nem maradt más hátra, mint közérdekű adatigényléssel fordulni az Archívumhoz, ebben segített a Ki mit tud? oldal, ahol nagyon egyszerűen nyújthatóak be a kérelmek az állami szerveknek. Az én adatigénylésem és az eredménye ide kattintva található. Ha már amúgy is kérdezgettem, hát az is érdekelt, hogy mennyibe került ez egész, hány adóforint ment el rá. Az átküldött szerződésből kiderül, hogy a Nemzeti Archívum bruttó 9,9 millió forintot fizetett összesen három dologért: egy 50 csatát bemutató flash alapú játékért (ez lenne a Harcmezők), egy kereskedelemben kapható játékszoftverhez készített magyar vonatkozású kiegészítőért, valamint öt darab animációs film (25-30 percesek) elkészítéséért, amik magyar hadtörténelem nagy csatáit mutatják be az Árpád-háztól a 16. századig. Nagy örömömre az Archívum válaszában az is benne volt, hogy hol találhatók meg a stratégiai játékok: ide kattintva.