Az elmúlt hétvégén a Tempus Közalapítvány által szervezett A tanulás jövője - Közösségi utak a tanulásban című kreatív napon volt szerencsém részt venni. Sok érdekesség is elhangzott a kötelező lózungok mellett, de számomra a legizgalmasabbnak mégiscsak a tanulás közösségi megközelítése bizonyult. Többen és többször is elmondták, hogy a tanítás helyett a tanulásra lenne érdemesebb helyezni a hangsúlyt és hogy ebben a diákoknak különösen nagy szerepe van / lenne. A kérdés az, hogy a diákokat miként tudjuk a közösségi tanulás, tudásmegosztás felé irányítani, amikor a magyar tanárok jelenleg maguk is igen kevéssé hajlandóak ilyen jellegű projektekben részt venni. Be kell látnunk, a mi szakmánk nem jeleskedik a tudásmegosztásban. Mit várunk akkor a gyerekektől? Ha tényleg van közösségi, önszerveződő tanulás,annak remek példája lehet a budapesti Madách Imre Gimnáziumban induló kísérlet, amelynek StudentsMeet a neve (az esemény magyar nyelvű, az elnevezés a TeachMeet-re utal). Itt diákok tartanak rövid, 3 perces előadásokat, majd beszélgetnek a felmerülő kérdésekről.(a StudentsMeet Facebook oldala ITT TALÁLHATÓ, de ha IDE KATTINTUNK egy videót találunk arról, hogy mi is ez valójában).

Izgalmas gyűjteményt tett közzé a MyScienceAcademy nevű oldal (IDE KATTINTVA): 27 olyan dolog, ami megvalósult 2012-ben, pedig korábban csak tudományos fantasztikus történetekben szerepelt. Van itt csillagászat: az első csillag nélküli bolygó, gyémánt bolygó, a Naprendszert elhagyó űrszonda. Van fizika, például a láthatatlanná tevő szövet, vagy persze a Higgs-bozon. Különféle robotok, amik között van gondolattal irányított robotkar is. És persze sokféle biológiai csoda, matuzsálemmé tett egerek, genetikailag módosított selyem, vagy éppen az elektromos áramot termelő levelek. Érdemes végignézni és feldobni vele az óráinkat!

Aki próbált már valamelyik online irodai szoftverben (Skydrive, WebApps, Google Drive) egy osztálynyi diákkal közösen dolgozni, az tudja, hogy ez igazi pokol lehet. Különösen, ha nem mindenkinek ugyanazt karjuk adni, hanem csoportok, vagy esetleg egyénre szabott feladatok is vannak. Nem könnyű számon tartani, hogy mit kivel kell megosztani, mihez ki férhet hozzá, melyik dokumentum melyik csoporté, melyik gyereké is volt valójában. Ennek  a problémának a megoldására született a Doctopus nevű kiegészítés.

Letölteni nagyon egyszerű, a Google Drive-ban megnyitunk egy táblázatot  és abban az eszközök fülben a szkriptgalériában kiválasztjuk és installáljuk a Doctopus szkriptgyűjteményt. Ha a teljes lehetőségeit ki szeretnénk használni, akkor még a Chrome böngészőhöz is le kell töltenünk egy kiegészítést, de az is csak pár perc. Lássuk inkább, hogy mit tud a Doctopus! Elsőként fel kell vinnünk a tanulók névsorát, e-mail címmel, valamint (ha csoportokban dolgoznak) a csoport jelzésével is. Ezután kiválaszthatjuk, mi legyen a dokumentum, amit megosztunk velük. Ez lehet minden diáknak egy külön saját másolat, lehet csoportonként egy, amit közösen szerkesztenek, vagy egy dokumentum az egész csoportnak. Ezek a létrehozott dokumentumok azonnal a megfelelő elnevezést kapják és megjelennek a diákok Drive-jában.

Teljes gőzzel dübörög a PIL Akadémia újabb évada. Időről időre igyekszünk megosztani az elkészült óravázlatok közül a legérdekesebbeket. Szerencsénk van, mert idén (is) rengeteg izgalmas ötlettel lehetünk gazdagabbak. A lapozás után egy Médiaismeret projekt leírása található, a szerzője Csányi László és reklámfilmeket forgattak a diákokkal! És nem csak az óravázlatot, hanem az elkészült reklámfilmeket is megnézhetjük! Mindehhez nem kell mást tenni, csak a Tovább-ra kattintani alant.

Sok bajom van azzal, ahogyan a diákok munkáját értékeljük. Ritkán érzem azt, hogy az értékelés hasznos lenne a diák számára, tanulhatna belőle, segítené a munkájában. Ehelyett gyakran egy tisztázatlan szempontból adott sommás verdikt (legtöbbször csak egy szám), amit többnyire csak a folyamat végén annak lezárultával kap meg a gyerek, így még elvi lehetősége sincs a korrekcióra. Ezért is keresem megállás nélkül, hogy milyen új formái lehetnek az értékelésnek, így találtam rá a tanulási naplóra.

A tanulási naplóban a diák valóban naplószerűen írja le, hogy mi történt vele az órán. Megírhatja azt is, mi az, amit nem ért, mi az, ami nem volt világos, de azt is, hogy otthon hogyan foglalkozott az anyaggal. Mindez nem csak azért hasznos, mert addig is foglalkozik a tananyaggal és nem is csak azért, mert visszajelzés a tanár számára, hanem azért is, mert valójában önértékelést végez a diák általa. Túl azon, hogy lehetőséget ad a számomra, hogy differenciáltan tudjak a problémáikkal foglalkozni, akár még arra is jó lehet, hogy egymástól tanuljanak. Természetesen az a legkönnyebb, ha a tanulási napló egy blog, hiszen akkor otthon írhatja és én is láthatom, kommentelhetem, amit a diák írt.

Van egy szöveg, amit nagyon szeretnénk megtanítani. Jó lenne egy olyan 'lyukas szöveg' feladatot csinálni, ahol vagy bizonyos nyelvtani szempontból (pl. az összes kérdőszó vagy kötőszó) törlődnek szavak, vagy pedig egész egyszerűn mondjuk minden negyedik szó hiányzik. Ezt természetesen meg lehet csinálni egy szövegszerkesztőben, de elég macerás. Kell lennie egyszerűbb, gyorsabb megoldásnak, gondoltam ... és valóban van. IDE KATTINTVA egy nagyon egyszerű, mégis rendkívül jól használható alkalmazást találhatunk (igaz, angolul). Nem kell mást tennünk, mint bemásolni a szöveget, kijelölni, hogy mit tegyen vele (pl. beállíthatjuk, hogy minden harmadik szót vegye ki), ezután kattintsunk a Submit gombra és már vihetjük is a kész lyukas szöveget. Ha interaktív, online feladatot szeretnénk, az sem akadály. Az egyetlen gond, hogy az elkészített online feladatot nem menti el nekünk, és én nem találtam olyan opciót, amellyel saját gépünkre menthetjük. Ez kétségtelenül hátrány, de az működött, hogy megkapták a diákok a szöveget, elolvasták, majd az oldal segítségével elkészítették saját feladataikat, végül nekiálltak a munkának. Meglepően jól működött. Érdekes lehet még a C-test generátor, ahol minden második szó fele, vagy egy betűvel több van kihagyva.

Visszatekintve a TanárBlog elmúlt hat évére, néha magunk is meglepődünk, hogy mennyi tananyag, óravázlat, cikk és videó született. Most az elmúlt évek videó-terméséből állítottunk össze egy csokrot (képzavarral szólva), bízunk benne, hogy hasznos lesz. A Skydrive használatát megpróbáltuk bemutatni, de a Google hangfelismerő kiegészítőjéről is szóltunk (belebeszélünk a mikrofonba, ő meg leírja a szöveget), a pptPLEX nevű kiegészítővel felturbózhatjuk Powerpoint előadásainkat, gyűjthetjük a webet kedvünkre a Clipboard segítségével, ha jegyzetelnénk, egyszerű weboldalt készítenénk, vagy akár érettségi tételeket szeretnénk közösen kidolgozni, jól jöhet a OneNote webapp, ha videóüzeneteket szeretnénk küldeni vagy kapni, az Eyejot segíthet (pl. legyen házi feladat egy videóüzenet szerkesztése), szavazórendszerré alakíthatjuk az egereket a Mouse Mischieffel, így készíthetünk kollázsokat az Autocollage nevű szoftverrel, bemutatkozik a Windows Live Gallery is, végül egy Jeopardy játék készítő oldalt ajánlunk - kevés készülés, korlátlan szórakozás szlogennel! Kellemes böngészést és videózást.

A Sheppard Software oldalán (IDE KATTINTVA) találtuk ezt a jópofa, elsősorban kicsiknek való, állatokat bemutató oldalt. A tengerben, a dzsungelben, az erdőben és farmon nézhetjük meg, hogy milyen állatok laknak ott. Minden helyszínen megnézhetünk egy kis filmet, amiben bemutatják az állatokat, összeállíthatjuk magunknak a képet, egy játékban azonosíthatjuk az egyes állatokat, szókártyákon tanulhatunk és egy keresgélős játékot is játszhatunk.

Maga az oldal angolul van és angolul is beszél, épp ezért használhatjuk jól, ha kicsiknek tanítunk nyelvet. Azt a részét pedig, ahol magunk rendezhetjük be a dzsungelt vagy a farmot a nyelvtől függetlenül élvezi mindenki. Nekem személy szerint nagyon bejött az oldal grafikai stílusa is, sem nem túl komoly, sem nem túl cuki, pont olyasmi, amit szívesen mutatok meg a saját gyerekeimnek is.

A költészet napja van, de nincs könnyű dolga annak, aki szeretné a költészetet közel hozni a diákokhoz. Persze az óvodások szeretik a versikéket és mondókákat, de aztán valahol valami történik és a versek idegenek, érthetetlenek távoliak lesznek a számukra. Jó esetben ünnepi dolgok, nem mindennapi használatra valók, rossz esetben még azok sem. Negyedikes fiamnak a minap Petőfi Tiszáját kellett megtanulnia. Nagyon mérges volt Sándorra, hogyan tudott ilyen marhaságot, értelmetlen dolgokat írni, gyorsan meg kellett mutatnom neki a Hold elégiáját, hogy mentsem a becsületét.

Pedig van ma olyan költészet, ami biztosan érthető a diákoknak, érdekes, vicces és gondolkodásra is serkenthet. Az Amerikából indult slam költészetről van szó. A slam költemény előadásra termett, felolvassák el is játszák egy kicsit. A slam verseny is, a költőket egy zsűri pontozza és minden alkalommal megválasztják a nyertest is. Ugyan a legjobban élőben érvényesül a hatása, tanórára talán érdemes bevinni egy-két felvételt:

ITT OLVASHATÓ egy érdekes történet arról, hogy miért érdemes kémiát tanulni. A facebookozók között futótűzként terjed a hír, hogy a C-vitamin és az aszkorbinsav ugyanaz. Vajon mi lesz, ha valaki azt is elárulja nekik, hogy ez ugyanaz, mint az E300?