Játékkészítés lépésről lépésre - óravázlat

Tantárgy: informatika
Osztály: általános iskola 5. osztály, emelt szintű informatika képzés
Az óra címe: Játékkészítés lépésről lépésre
Felhasznált IKT eszközök: számítógép, Microsoft Kodu szoftver

Kiknek ajánlom? Elsősorban informatika tanároknak, akik szeretnének új, érdekes, motiváló szoftvereket bevezetni az óráikon.

Bevezető: Iskolánkban az informatika emelt szintű oktatás 20 éves múltra tekint vissza. Jelenleg az alsó tagozatos tanulmányaikat befejező diákok egy válogatáson esnek át, és a kiválasztott tanulók jutnak a felsős tagozatos csoportokba. Itt heti 4 órában tanulják a tantárgyat. A képzési rendszert folyamatosan a változó viszonyokhoz igyekszünk alakítani, hisz talán az informatika tantárgy tananyaga az egyik legképlékenyebb, legtöbb átalakuláson átesett tananyag az általános iskolai oktatásban. A tavalyi tanévben vezettük be a tagozaton a modulszintű oktatást, amely során a gyerekek minden évben 2*16 órás projektekben ismerkednek meg az általunk újszerűnek, előremutatónak gondolt témákkal. Az 5. osztályosok egyik modulja foglalkozik a Microsoft Kodu használatával.
Az itt leírt óra a modul második dupla óráján (3-4. óra) lett megtartva.

Az óra céljai:
-    a Kodu új utasításainak megismerése
-    a Kodu és tulajdonságai
-    programkészítés lépéseinek gyakorlása (terv, elkészítés, tesztelés, javítás)
-    algoritmikus gondolkodás fejlesztése
-    problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Az óra menetének leírása:
Az óra célja egy „Vadászat” című program elkészítése volt. A feladat szerint a játékos által irányított kodunak a területen található összes vadat le kell lőnie. A programot fokozatosan építettük fel, minden egyes új funkció elkészítése után „teszteltünk” (játszottunk), majd kiértékeltük a már kész munkát, véleményeket fogalmaztak meg róla a gyerekek. Ezután újabb módosításokat beszéltünk meg, amelyekkel jobbá tehetnénk a készülő játékot.
Az értékelés során feltett kérdések a következőek voltak:
-    Milyen nehézségű lett az elkészült program? (könnyű, nehéz)
-    Mennyire lett izgalmas, érdekes? (izgalmas, unalmas)
-    És a legfontosabb: vajon hányszor játszanál vele ha már megismerted? (egyszer sem, néhányszor, sokszor)
A játék leírása:
1.    Terület kialakítása:
a.    közepes méretű (ha túl nagy, akkor elfutnak a vadak, ha túl kicsi, akkor könnyen lelőhetőek, később ez megfordult!)
b.    nagyjából kör alakú (ha szögletes, hajlamosak egy sarokba „beszorulni” a vadak)
c.    a területen elhelyeztünk néhány fát „sebezhetetlen” tulajdonsággal, ezek is a nehezítésnek voltak (később könnyebb lett tőle a játék!)
2.    Vadász elkészítése: zöld színű kodu, képes lőni és mozogni. A vadásznak 300 életpontja van, és a sebessége és fordulékonysága a maximumra van állítva.
3.    Vadak elkészítése: motorok (cycle), programjuk alapján ha meglátnak egy kodut, akkor menekülnek tőle (move away). Egy vadat készítettünk el, majd azt másoltuk összesen hat példányban.
4.    Ágyú elkészítése: az ágyú (canon) sebezhetetlen tulajdonsággal bír, és képes 5 másodpercenként egy rakétát kilőni, ha meglátja a vadászt. A rakéta célkövető, csak folyamatos mozgással lehet kitérni előle (egy idő után eltűnik), és 50 életpontot sebez a vadászon.
5.    A játék pontozása: minden kilőtt vad után egy piros színű pontot kap a játékos. Ha mind a hatot kilőtte, akkor nyert.
6.    Időlimit: a program folyamatosan számolja a másodperceket, és ha eléri a 120-at, akkor vége a játéknak.

A játék készítésének lépései (a gyerekekkel kialakított közös véleményünk az aktuális programverzióról dőlt betűvel szedve):
1.    a kodu eddig nem ismert lehetőségeinek bemutatása (lövés és menekülés): 1 vadász, és 1 vad a pályán. A gyerekeknek nagyon tetszettek az új funkciók, de a kérdésre, hogy hányszor játszanának még a későbbiekben ezzel a játékkal, rövid gondolkodás után arra jutottak, hogy egyszer sem. Ahhoz, hogy érdekes legyen másodjára is, tovább kell fejleszteni.
2.    Több vad elkészítése (másolás használata program készítése közben): izgalmasabbá vált a játék, de még mindig túl könnyű, és nincs vége.
3.    Pontozás bevezetése (új funkció bemutatása): nagyon jó, de még mindig könnyű, hamar rá lehet unni.
4.    Időlimit bevezetése (új funkció bemutatása): kezdetben 60 másodperc volt az időlimit, mert a tanulók azt tippelték, hogy ennyi idő alatt meg lehet nyerni. Ettől viszont túl nehézzé vált, ezért 120-ra változtattuk azt. Ettől megint túl könnyűvé vált a program, bár azért akadtak már olyan gyerekek, akiknek nem sikerült lelőni minden vadat.
5.    Ágyú bevezetése: a program játszhatatlanná vált, a rakéták pillanatok alatt végeztek a vadásszal. Könnyebbé kellett tenni a játékunkat.
6.    A vadász életpontjainak emelése 300-ra: több lövést kibír a vadász, de még mindig nagyon lassú, a játékot lehetetlen megnyerni.
7.    A vadász felgyorsítása: a kodu beállítási lehetőségeinél minden csúszkát a maximumra állítottunk. A vadász ezzel felgyorsult, és képes lett lehagyni a rakétákat. A játék bár még mindig nem könnyű, de játszhatóvá vált, izgalmas lett, és többszöri végigjátszás esetén is tartogathat élményt.

Megjegyzések:
A játék fejlesztése, elkészítése, kipróbálása belefért a 2*45 percbe. A gyerekek ez idő alatt a programozási technikákon kívül megismerkedhettek a jó játék ismérveivel (megfelelő nehézség és újrajátszhatóság), a programkészítés egyik lehetséges módszerével, kritikai érzékük is fejlődött.
Az óravázlathoz mellékelem a „Vadászat” nevű programot, lejátszáshoz Microsoft Kodu program szükséges.