Már írtunk régebben is a Lapodamese nevű - kisebbeknek szóló - meseíró szoftverről (ITT TALÁLHATÓ a cikk, ahol a gyerekek készítettek meséket). A lapozás után egy óravázlatot osztunk meg Nyíri Anita (PIL Akadémista) billentyűzetéből, ahol 2. osztályban használta a Lapodamesét.Itt szintén alkottak a diákok is. Az elkészült mese ebben a SkyDrive mappában megtekinthető!

Egészen fantasztikus gyűjteményt, igazi kincsesbányát találtunk a KÖRINFO oldalán. Képtárukban ugyanis az összes hazai védett állat rövid leírása, eszmei értéke, és ami a legfontosabb, fotója is megtalálható. A fokozottan védett fajokhoz IDE KELL KATTINTANI, a védettekhez pedig IDE. A fajokat nagy rendszertani csoportokba kategorizálva, azon belül pedig ábécé sorrendben találjuk meg.

Felhasználhatjuk természetesen akkor, ha mi magunk akarunk hazánk természeti értékeiről bemutatót tartani, mivel innen bármilyen védett fajról találunk képet. De kiadhatjuk a diákoknak is, hogy egy-egy fajról készítsenek hosszabb leírást (hol fordul elő, mi veszélyezteti, mit tehetünk a védelme érdekében), amihez jó kiindulópont lehet a kép és az itteni oldal. Használhatjuk arra is, ha védett fajok kvízt akarunk összeállítani, például egy kollázsból (amit készíthetünk az AutoCollage-zsal, vagy a minap bemutatott Collage maker programmal is, kell megtippelni, hogy melyiknek a legmagasabb az eszmei értéke.

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Nagyon informatív cikk jelent meg Carl Zimmer blogján a BRCA1 génről (IDE KATTINTVA), ami most Angelina Jolie bejelentése nyomán téma lehet a biológia órán. Miközben (legalábbis az internetes bejegyzések szerint) itthon a legtöbben azon vannak megdöbbenve, hogy létezik preventív masztektómia (mell-eltávolítás), egy biológia órán arra is válaszolni kell tudni, hogy mit csinál ez a gén, amikor nem hibás. Mint a vizsgálatokból kiderült, a BRCA génnek a DNS javításában van szerepe és úgy tűnik ebben nem jeleskedik olyan jól a hibás változat. Az is kiderült azonban, hogy a hibás gén növeli a kromoszómák végső szakaszait, telomeráit, ami viszont (főleg a nőknél) nagyobb termékenységet is okoz. Ezek az izgalmas kromoszóma szakaszok (pár éve még Nobel-díjat is értek) védik a kromoszómákat az osztódás során a rövidüléstől, károsodástól. Ez hasznos a petesejt osztódásakor, viszont a rákos sejteknek is előnyt jelent.

Érdekes evolúciós egyensúly alakul ki, amiben a BRCA1 mutációját hordozó nőknek fiatal korukban több utódjuk születik, viszont hamarabb meghalnak. Az evolúcióbiológusok úgy gondolják, az a tény, hogy ez a változat nem uralkodott el az emberek között arra utal, hogy a gyerekek felnevelése szempontjából nagyon fontos szerepe van a nagyszülőknek.

Érdemes a diákokkal a bulvár híreken túl megismertetni Jolie eredeti írását, ami nagyon tárgyszerűen és személyesen ír a döntéséről (magyar fordítás ITT OLVASHATÓ). Izgalmas beszélgetések kiindulópontja lehet.

Izgalmas oldalt készített a Google, amit nagyon jól használhatunk, ha az ember hatását akarjuk szemléltetni a Földön. A Google Earth programmal már eddig is körbenézhettünk bolygónkon, de most időutazást is tehetünk. Egybeszerkesztették az 1984 és 2012 között készült műholdfelvételeket így megnézhetjük, hogy miként változott as vidék 30 év alatt. Mindehhez IDE KELL KATTINTANI.

Maga az oldal felkínál pár érdekes helyet, amit érdemes megnézni (erdőpusztítás Amazóniában, Las Vegas növekedése, az Aral-tó kiszáradása stb.). Találunk azonban Magyarországon is izgalmas látványt, kettőt ajánlunk is rögtön. Az egyik egy pozitív példa, a Kis-Balaton létrehozása (ITT LÁTHATÓ), jól megfigyelhető a Hídvégi-tó kialakítása 1984 és 1985 között. A másik egy szomorúbb esemény, a bősi erőmű létrehozása (ITT LÁTHATÓ), amit 1992 és 1993 között tekinthetünk meg.

Ma egy újabb kollázskészítő oldalt ajánlunk, a neve Collage Maker és ITT TALÁLHATÓ. Különlegessége leginkább annyi hogy ezt az oldalt két magyar fiatal gondolta ki és valósította meg, ráadásul a fiatalabbik még csak most érettségizett. Az alkalmazás használata nagyon egyszerű, fel kell tölteni a képeket, hátteret választhatunk hozzá, van némi extra (pl. szöveget tehetünk a képre, vagy hátteret választhatunk neki), majd fel a képek feltöltése után (ami szintén gyorsan és flottul ment), elmenthetjük az elkészült képet a gépünkre. Az igazság az, hogy nagyon szimpatikus az, hogy egy alkalmazást átgondolva, profi weboldalt épített ez a két fiatal fiú, drukkolunk, hogy bejöjjön, bár a kollázskészítők terén igencsak komoly konkurenciájuk van, elég ha csak a Microsoft AutoCollage nevű ingyenes szoftverére gondolunk.

Felmérések szerint a középiskolások 30%-a dohányzik, rendszeresen. A különféle elrettentő kampányok elég korlátozott hatékonyságúak. Magam is tapasztalom, amikor hosszasan mondom el a diákoknak, hogy a kátrány és a nikotin milyen folyamatokhoz járul hozzá a szervezetükben, hogyan alakítja ki a tüdőtágulást, a rákot, a COPD-t. Fel is kavarja ez a gyerekeket, egyeseket annyira, hogy rögtön rá is kell gyújtaniuk a nagy idegességre. Ha minden igaz, júliustól más világ jön, a dohányboltokban majd komolyan igazoltatják a gyerekeket és nem nagyon lesz lehetőségük arra, hogy maguknak vásároljanak cigit. Remek alaklom tehát ez a leszokásra azoknak, akik már rákattantak füstre. Ehhez még segítséget is kaphatnak a mobiltelefonjukra is!

Ha magyar nyelvű alkalmazást akarunk ajánlani nekik, akkor ott a Kell a dohány című (ITT TALÁLHATÓ), ezzel folyamatosan láthatjuk, hogy mennyi pénzt takarítottunk meg a leszokással, valamint azt is, hogy miként javulnak az egyes érzékszervek a leszokásnak köszönhetően.Az angol nyelvűek közül a leghatékonyabb a Quit Now nevű (EZ ITT VAN), ez is számon tartja a megtakarítást, de emellett folyamatosan mutatja azt is, mennyi idő telt el az utolsó szál óta. Ezen felül még különféle célokat is állít elénk, amiket elérhetünk. Segítsünk a diákjainkat, hogy valami igazán jó célra használják okos telefonjaikat!

Nemrég szóltunk a mindig sikeres ’tökéletes’ tanárról – legalábbis ahogy ez konferencia előadásokból, vagy blogokból kiolvasható. A tökéletes tanár második fontos ismérve a tökéletes diák. Milyen is ő? Hogyan viszonyuljunk hozzá? És legfőképpen: mi van, ha nem úgy tökéletes, ahogy nekünk kényelmes? A minap gyerekeim kérésére (9 és 7 évesek) megnéztük az Ének iskolája című műsort a televízióban. Itt gyerekek énekelnek egy ’tanárral’, majd a végén osztályozzák őket. Azt gondolom, hogy az osztályzás minden rossz reflexe tökéletesen működik a műsorban – nem adok ötöst, pedig a lehető legjobbat nyújtottad, nem adok hármast sem, nehogy megbántódj (hármas nincs is egyébként), illetve könnyes szemmel elsuttogott dicshimnusz után is jön a jegy: amit csináltál, az zseniális, átlépted saját magad árnyékát, sikerült azt a kis pluszt megtalálni, én magam sem énekelnék ennél jobban! A jegy tehát: 4! Az alábbi posztot Ollé János kiváló írása ihlette egy egyetemi oktató dilemmáiról, megítéléséről.

Két évvel ezelőtt futott egy rövid ideig a Magyar Gyermek című gyereklap (ITT ÍRTUNK RÓLA), amiben Tóta W. Árpád foglalta össze a hét eseményeit kifejezetten gyerekek számára. Sajnos, elég hamar elfogyott az energia és véget ért a dolog. Franciaországban több gyerekeknek készült napilap is van, a reggelinél nem csak az apuka olvasgatja a friss újságot, hanem a gyerekek is. Ha nekünk nem is jutott ilyen, az angolul tudó gyerekek nem maradnak le a világ híreiről. Az Our Little Earth nevű szolgáltatás (IDE KATTINTVA) nekik szól.

Ha feliratkozunk a szolgáltatásra, akkor kéthetente érkezik a világ híreinek összefoglalása a postaládánkba. A viszonylag egyszerű angol nyelvű szöveg aktuális hírekkel foglalkozik, bár ezek nem feltétlenül politikai jellegűek. Nem kell feltétlenül e-mailre feliratkoznunk, az oldalon is elolvashatjuk a híreket. Angol nyelvtanuláshoz ideális alapanyag lehet, hiszen aktuális, érdekes és nem is nagyon nehéz nyelvezetű.

Márciusban kezdtünk el komolyan foglalkozni az ötlettel, hogy a TeachMeet mintájára szervezzünk egy kis konferenciát, ahol nem a tanároktól tanulhatunk, de egymással oszthatjuk meg tudásunkat. Képesek-e a diákok is egymástól tanulni? Vannak-e olyan önálló gondolataink, amelyek hasznosak lehetnek mások számára? – merültek fel a kérdések. Rajtunk állt, hogy kiderítsük.
Miután találtunk egy időpontot, a következő problémával szembesültünk: még nincs aki előadjon. A következő kb. egy hét azzal telt, hogy előadókat kerestünk a Madáchban. Kérdeztünk diákokat és tanárokat egyaránt és amíg egy kis gondolkodási időt kértek megterveztük a logónkat és csináltunk egy Facebook oldalt. Hol is lehetne jobban népszerűsíteni a StudentsMeet-et, mint a Facebook-on? Sajnos iskolánkból kevesen vállalták az előadást, de eközben kaptunk jelentkezőket az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból és a Baár-Madas Református Gimnáziumból is. (a StudentsMeet hivatalos Facebook oldala ITT TALÁLHATÓ - érdemes lájkolni, illetve jelentkezni a következő alkalomra! - a szerk.)