Iskolánk több mint tíz éve próbálja megszerezni a diákok visszajelzéseit a tanárok munkájáról. Nem csak az osztályfőnöki órák panasznappá alakításával vagy éppen folyosói megjegyzésekkel, hanem szervezett, kiértékelhető módon is. Ennek eredménye egy pontozásos rendszer, minden diák pontozza a tanárait öt szempont szerint egy 1-7-ig terjedő skálán. A rendszer jó, összehasonlítható és részletes eredményeket ad, bár részben még így is inkább a tanárok népszerűségéről, nem pedig a munkájukról szól. Az értékelések eredményei IDE KATTINTVA tekinthetők meg.

Pár éve fogalmazódott meg a tantestületünkben az az igény, hogy a számok mellett részletesebb, szöveges értékelésre is kerüljön sor. olyanra, amiből pontosan látható, hogy mi a gond, vagy éppen mit tartanak jóra a tanárok munkájában a diákok. Ennek a szöveges értékelésnek a részletei aztán szabadon, az egyes osztályfőnökökre (patrónusokra) lettek bízva. Voltak sikeresebb és sikertelenebb próbálkozások, nekem idén az jutott eszembe, hogy online SWOT analízist készítsek a diákokkal a tanáraikról. Ehhez egy webes kérdőívet használtam fel (ITT LÁTHATÓ).

Folytatjuk PIL Akadémisták anyagainak megosztását, ma Szabóné Várdai Brigitta földrajzórájáról számolunk be, amelyben Indiáról tanultak és az alábbi IKT eszközöket használták: Microsoft Office PowerPoint, AutoCollage, projektor, puzzlemaker.discoveryeducation.com (number double). A tapasztaltakról a lapozás után számol be Brigitta!

Az ELTE PPK Digitális... konferencia sorozatában most éppen a pedagógusok ideje jött el. A TanárBlog is teljes létszámban vesz részt az eseményen, és szeretnénk azoknak is beszámolni arról, hogy mi minden hangzik el itt, akik esetleg nem tudtak eljönni (a konferencia honlapja IDE KATTINTVA érhető el). A megnyitó után elsőként Buda András, a Debreceni Egyetem kutatója beszélt arról, hogy milyenek is a pedagógusok. Túllépve a most már biztosan digitális bennszülött-digitális bevándorló dichotómián több kategóriát különített el: digitális remeték, digitális felfedezők, digitális nomádok, digitális telepesek és végül digitális honfoglalók. Az utóbbiak azok, akik már nem képesek megélni az új technika nélkül ("én már nem tudnék interaktív tábla nélkül órát tartani), a telepesek pedig azok, akik sokat használják a technikát, nem csak fogyasztók, hanem termelők is. A nomádok egy-két dolgot már használnak mindennapi rendszerességgel, a felfedezők nem zárkóznak el a technikától, a remeték pedig még mobiltelefont sem hajlandóak a kezükbe venni.

Habár ez a felosztás biztosan többet mond a korábbinál,úgy érzem, ez is túlzottan leegyszerűsít. Itt vagyok én, a TanárBlog szerzője, de nincs otthon tévém, a Facebookot személyes célokra alig használom, hülyeségnek tartom a Second Life-ot és van, hogy azt mondom a diákoknak, valamilyen feladatot muszáj kézzel rajzolva beadniuk. Akkor én most mi vagyok? Nem lehet, hogy a külső jegyek (ki mikor született, ki milyen eszközöket használ) helyett inkább attitűdökről kellene beszélni? Vannak nyitott és vannak zárkózott tanárok. Vannak újítók és vannak alkalmazók. Vannak, akik tanításban gondolkodnak és vannak, akik tanulásban.Ráadásul ezek sem változtathatatlan dolgok, függnek akár az adott pillanattól is. Mindezzel együtt izgalmas előadás volt.

Mindig nagy örömmel tesszük közzé a TanárBlog olvasóinak beküldött írásait, nagy boldogság, hogy egyre többen kapnak kedvet az íráshoz is. Ma Tóth Éva (tavalyi PIL Akadémista és angoltanár) írását osztjuk meg - amelyet elsősorban angoltanárok forgathatnak haszonnal. Éva rengeteg ötletet gyűjtött össze ahhoz, hogy az utolsó órák ne feltétlenül a videózásról szóljanak az iskolában. Mi van akkor, teszi fel szerzőnk a kérdést, ha a nyár mint téma jelenik meg.A válasz sok letölthető, interaktív, vicces és hasznos ötlet formájában a lapozás után található (angolul).

Nagy örömünk, hogy egy újabb, a PIL Akadémián született óravázlatot mutathatunk be. Varga Judit, a kiskunhalasi Szilády Gimnázium tanára tartott összefoglaló órát. Az órán a diákok a témából gondolattérképeket készítettek, amiket azután egymással is megosztottak. Az alábbiakban olvasható a teljes óravázlat, a tapasztalatok az óráról és megtekinthetők az elkészült munkák is!

Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Egyáltalán nem új fogalom az edutainment vagy a gamification itt, a TanárBlogon. Általában amellett szoktunk érvelni, hogy a gamification miért NEM azt jelenti, hogy számítógépes játékokat játszanak a gyerekek, és ezt továbbra is így gondoljuk. Ugyanakkor léteznek ún. komoly játékok, amelyek annyiban különböznek a hagyományos számítógépes játékoktól, hogy elsődleges céljuk az, hogy valamit tanítsanak, és csak mellékesen szórakoztatnak. A lapozás után összegyűjtöttünk 10 ilyen játékot (sokkal több van), amelyek több kategóriába sorolhatóak. Léteznek szimulációk, olyan játékok, ahol döntéseket kell hozni, vagy éppen társadalmi problémák kezelését segítő játékok.

Ajánlottunk már több olyan oldalt, olyan programot, ami az emberi testet mutatja be, de ezek közül kiemelkedik a BioDigital Human oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az ingyenes regisztráció után nekikezdhetünk annak, hogy felfedezzük az emberi test felépítését. Rögtön egy három dimenziós csontvázat látunk, amit forgathatunk körbe, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk.

A jobb oldalon található menüben választhatjuk ki, hogy mely szervrendszerek látszódjanak éppen. Így bemutathatjuk akár az emésztőrendszert magában, vagy éppen a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedését is. Maga a modell nagyon részletes, az agynál például az egyes belső magok elhelyezkedését is megtekinthetjük. Ha rákattintunk egy szervre, leírást kapunk róla (angolul) valamint azt is láthatjuk, hogy milyen betegségekkel kapcsolatos. Az egyes szervekre kereshetünk is, ami kifejezetten hasznos lehet, ha meg akarunk mutatni valamit gyorsan. Érdemes a diákoknak az otthoni felkészüléshez is ajánlani az oldalt, nagyban segítheti az embertan tanulását.

Mivel az idei PIL Akadémia lassan a végéhez közeledik, igyekszünk minél több információt, óravázlatot, ötletet megosztani a TanárBlog olvasóival. Terveink szerint a nyár végére kb. 100 óravázlatot publikálunk majd. Ma egy 5. osztályos informatika tananyag kerül terítékre, Líbor Roland tollából, aki azt meséli el nekünk, hogy 45 perc alatt mi mindent lehet csinálni a Kodu nevű szoftverrel. (Többször írtunk már a Kodu-ról, ITT MEGTALÁLHATÓ az összes vonatkozó cikkünk). Érdemes lapozni, mert rendkívül tanulságos és hasznos mindaz, amit Roland leírt!

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból: