Régóta tervezzük már, hogy írunk az MIT által fejlesztett grafikus programozási nyelvről a Scratch-ről (ITT TALÁLHATÓ), de most nem halogathatjuk tovább. A programnyelvet kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy gyerekek ismerkedjenek meg vele a programozás alapjaival. A program elemeit kockákból lehet egymáshoz illeszteni hasonlóan például a Lego robotokhoz használt nyelvhez. Nagyon gyorsan lehet látványos eredményeket elérni, így a gyerekeknek kedve lesz folytatni a munkát. Létezik a Scratchnek egy olyan változata is, amivel az olcsó Arduino robotokat programozhatjuk, ez az S4A IDE KATTINTVA érhető el.

Kisantal Tibor hívta fel a figyelmünket arra az anyagra, amivel bárki azonnal elkezdheti a Scratch alapján a programozás tanítását. Az anyagot Balaton-Takács Valéria készítette, szakdolgozata pedig megadja a program felhasználásának módszertani hátterét. Mindez óravázlatokkal, feladatokkal, projektekkel együtt elérhető IDE KATTINTVA.

Nagyon aranyos - és érdekes - interaktív alkalmazásba akadtam bele a napokban (ITT TALÁLHATÓ), amelyben 1962 és 2012 között egy térképen követhetjük a legnépszerűbb lánynevek alakulását az USA-ban. Évről évre ugrálva haladhatunk, nagyon érdekes azt látni, ahogy egy-egy név rendkívül népszerű lesz egyes államokban, vagy éppen azt, hogy milyen gyorsan tejed el és meddig marad a lista élén. Az is izgalmas, hogy melyik név honnan 'támad', 2012-ben például az Emma és a Sophia versenyeztek, a keleti és a nyugati parton a Sophia volt népszerűbb, míg a középső országrészben az Emma tarolt. Rengeteg érdekes következtetést lehet levonni, segítségül minden év külön-külön is megtalálható, ha esetleg az interaktív változat túl gyorsan pörögne.

Teljesen véletlenül akadtam rá a poet.hu oldalra (IDE KATTINTVA), amit pedig remekül lehet használni a tanórán is. A verseknek szentelt oldalon természetesen találunk sok klasszikus költeményt, ezeket tematikusan csoportosítva, ami nagyban megkönnyítheti a dolgunkat, ha valamilyen órához, valamilyen témához keresünk éppen verset. Az oldalra regisztráltak fel is tölthetik a saját költeményeiket, ezek között is böngészhetünk, van belőlük szép számmal.

Külön érdekesek a költőknek szánt eszközök, mint a rímszótár, a verselemző és a versszerkesztő. A rímszótárral egy megadott szóra rímelő szavakat kapunk meg, de itt is van lehetőségünk megválasztani, hogy mennyire erős legyen az egyezés. A verselemző a beírt verset elemzi, megmutatja a ritmusát, rímképletét, alliterációit.  Természetesen a helyesírási hibákat is jelzi. A versszerkesztő ehhez hasonlóan működik, de írás közben rögtön láthatjuk a vers ritmusát és kérhetünk szinonimákat vagy rímeket az egyes szavakra. Ez különlegesen az időmértékes verselés tanításánál lehet hasznos.

A PIL (Partners in Learning) Network egy hatalmas - ingyenesen használható - portál, amely meglepően sok mindent ad. Természetesen önmagában az, hogy 300 000 tanárral vehetjük fel a kapcsolatot világszerte már önmagában is elég vonzerő lehet, de az oldal sokkal többet ad. A TanárBloggal együttműködésben indult el idén a Microsoft Innovatív Pedagógus program, ahol a megszerzett képesítést a PIL Network-ön 'jelvények' formájában is megjelenik, ami segít abban, hogy a világon bárki láthassa, mennyire vagyunk tájékozottak az IKT világában. Ha ez még mindig nem lenne elég, érdemes a 'Resources' menüpontra kattintani, hiszen ott a Learning Suite nevű szoftverbörzét találjuk, amely csak a PIL-Network-ön keresztül (tanároknak) ingyenesen letölthető, kifejezetten oktatást segítő szoftverek igen komoly gyűjteménye. Bónuszként még ajánljuk a már most 400 óravázlatot minden tantárgyhoz - magyarul. A PIL Network ITT ÉRHETŐ EL, a regisztráció ingyenes, és egy perc múlva már minden tananyaghoz, óravázlathoz, videóhoz, letölthető szoftverhez hozzáférhetünk.

A kémfilmek visszatérő toposza, hogy az üzenet olvasás után megsemmisítendő, néha eszembe jutott, hogy milyen jól lehetne használni az ilyesmit a tanításban is. Például egy feladathoz adott segítségként, ha nem akarom, hogy az folyamatosan ott legyen a diák előtt csak tovább szeretném lendíteni, ha egy ponton megakad.Jó lehet memóriafejlesztésre is vagy projekteknél, csoportos munkánál ha nem akarjuk, hogy azt akarjuk, hogy az adott feladatot, vagy az adott információt csak egyvalaki kapja meg.

Van olyan alkalmazás, ami pont ebben lehet a segítségünkre. A neve Privnote és nagyon egyszerűen működik (ITT TALÁLHATÓ): beírunk egy szöveget és kapunk egy linket, ahol az a szöveg elérhető. egyszer, merthogy a link többet nem működik. Ennyi az egész. Beállíthatjuk azt is, hogy kapjunk értesítést amikor a linket valaki felhasználja, ez különösen akkor lehet hasznos, ha az értékelésnél számít például, hogy ki hány segítséget használt fel a feladat megoldása során. Persze nem lehetetlen a dolgot megkerülni, hiszen a szöveget ki lehet másolni és úgy továbbküldeni, de talán ennyi fair-play-t elvárhatunk a diákoktól. Ami még jó hír, hogy az alkalmazás tökéletesen használja a magyar betűket is.

Michael Gove Nagy-Britannia oktatási államtitkára, ő a helyi Hoffman Rózsa, aki a minap Bostonban érdekes beszédet mondott arról, hogy nem szabad tovább hazudnunk a gyerekeknek! Nehéz lenne ezzel vitatkozni, bár amikor elmondta azt is, hogy ezzel pontosan mire is gondolt, már lehet, hogy ez nem is annyira magától értetődő. Gove tudniillik arról beszélt, hogy hamis reményeket keltenek a diákokban azzal, hogy egyre könnyebbé teszik a jó eredmények elérését a brit érettségi vizsgán (GCSE). Ezzel azt a látszatot keltik, hogy egyre hatékonyabb az oktatás, illetve azt a hamis érzetet táplálják a diákokban, hogy annak, amit elértek pozitív hozadéka lehet későbbi életük során (értsd: jobb munkát kapnak és többet tudnak keresni). Az államtitkár a szovjet propagandához hasonlítja a jelenséget, mivel az előző oktatási kormányzat – mint elmondta – győzelmi jelentéseket tett közzé az egyre jobb érettségi eredményekről, ám ezek annak voltak köszönhetőek, hogy a szintet egyre lejjebb vitték.

Idén a PIL Akadémia folytatásaként egy egész éves tanárképző programot hirdetett a Microsoft, melynek neve Microsoft Innovatív Pedagógus Program. Rendszeresen tartunk webináriumokat, és készülünk november 23-án egy nagyszabású IKT konferenciára. Ha ezen szeretne részt venni, nem kell mást tenni, mint IDE KATTINTVA tájékozódni. A program ingyenes, és szerintünk rendkívül hasznos :) Hogy ez mennyire így van, annak bizonyítéka többek között a lapozás után közölt levél, amelyet Rauch Katalin informatika tanár küldött Pécsről, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolából arról, hogy ők hogyan használják az IKT eszközöket! Érdemes lapozni és elolvasni.

A zene tanítása során ritkán jutnak el a 20. század második felének muzsikájáig, ami részben nem is meglepő, nem könnyen emészthető művekről és szerzőkről van szó. Ennek az időszaknak az egyik jelentős szerzője, a repetitív zene és a minimalista zene egyik legnagyobb művelője Steve Reich a híres amerikai komponista. Talán érdekes lehet a zenéjét bemutatva arra is lehetőséget adni, hogy a diákok maguk készítsenek az övéhez hasonló műveket, erre szolgálhat segítségül az ITT TALÁLHATÓ kis program. Az egyes négyzetekre kattintva különböző hangok szólalnak meg adott időközönként, így végül igazán összetett hangzásokat is előállíthatunk.

Természetesen nem csak az énekórán lehet szerepe ennek a programnak, használhatjuk napköziben, lyukas órán (nem szakos helyettesítésen is) akár interaktív táblánál is. Mindenki egy-egy hangot választ és így születik közösen a szerzemény. Ha vannak fülhallgatók és a diákok már megismerkedtek a programmal az is feladat lehet, hogy különféle hangulatokat fessenek le a programmal. Hogyan lehet egy ilyen zene szomorú, hősies vagy éppen elragadtatott.

A minap az EDEN nevű EU-s gigaprojekt magyarországi rendezvényén jártunk, ahol egy fókuszcsoportban beszélgettünk az IKT helyzetéről sokadmagammal. Miközben mindenki beszélt arról, ami fontos neki, megütötte a fülemet egy weboldal, amit nem ismertem addig (mint kiderült, csak pár napja élt, úgyhogy így kevésbé volt kellemetlen), melynek a neve Versike, és a verstanulást segíti (és ITT TALÁLHATÓ). A koncepció egyszerű és világos: megkapjuk 'tanulásra' a versszakokat (nincsenek még kortárs költők, kivéve egy Romhányi verset, de ez - mint kiderült - szerzői jogi és nem elvi kérdés), majd elolvashatjuk úgy. hogy először kevés, majd egyre több betű marad ki belőle. Itt egy kicsit csalódtam, mert elsőre azt hittem, hogy így fogom tanulni is, azaz először csak 10 betű marad ki, amit be kell gépelnem, aztán egyre több, míg végül teljesen megtanulom a verset. Nos, a Versike nem így működik, tanulni csak magamban 'mormolva' a szavakat tudok, és amikor az Ellenőrzés-re kattintok, teljesen üres (már interaktív) oldalt kapok, ahol az egész verset (versszakot) be kell gépelnem. Ezt aztán eltárolja a rendszer, látszik, hogy hány verset, milyen hatékonysággal tanultam, úgyhogy még statisztikát is kapunk az elvégzett munkáról.

Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.