Én eddig kétszer csináltam, mindkétszer nagyon bejött. A feladat egyszerű, a Meme genarator oldalon (nem meglepő módon) mémeket csináltak a gyerekek (ITT TALÁLHATÓ maga az oldal). Rengeteg mém-fajta közül választhatunk, és nagyon egyszerű az elkészítésük. Ha nem csak online szeretnénk tárolni őket, akkor érdemes a Képmetsző használatára is megtanítani a diákokat (ITT MESÉLTÜNK RÓLA), hogy ki tudják vágni az elkészült képeket. Akár a nyári szünetről, egy hétvégéről is szólhatnak a mémek (meglepően őszinték tudnak lenni), de például a környezetvédelem is lehet olyan témakör, amelyben jó játék a mémgyártás.

Látványosan szép térképeket találhatunk az Aqueduct Commodities oldalán (IDE KATTINTVA), ahol azt tekinthetjük meg, hogy az egyes haszonnövényeket hol milyen mennyiségben termelik. Választhatjuk az egyes növényeket, de a haszonnövények csoportját is (gabona, takarmány, gyümölcs stb.). Nagyon látványos, hogy mit hol találunk meg és magyarázza az egyes országok mezőgazdasági felépítését is. A színek azt mutatják, hogy mennyire vízigényes a termelés az adott területen. Az oldal elsődleges célja, hogy a hatékony vízhasználatra hívja fel a figyelmet, így az egyes növényeknél azt is olvashatjuk, hogy egy tonna előállításához hány köbméter vízre van szükség.

A másik térképen (IDE KATTINTVA) azt nézhetjük meg, hogy mennyire veszélyeztetett a vízügyi helyzet az egyes helyeken, majd lebontva azt is, hogy mik a veszélyforrások. Megnézhetjük, hogy mely területek vannak áradásnak kitéve és melyeket fenyegeti az aszály. használhatjuk demonstrációra is a térképet, de érdemes lehet azt a feladatot is kiadni, hogy a térkép segítségével vonjanak le következtetéseket, fogalmazzanak meg állításokat egyes országokra vagy területekre.

Akkor lehet a legjobban megtanulni valamit, ha már magunk is tanítottuk. Ezt elérhetjük akár úgy, hogy a legfontosabb szavakból, definíciókból kártyacsomagot készítünk. Talán a legismertebb (és szerintem a legjobb) ilyen jellegű alkalmazás a Quizlet (ITT ÍRTUNK RÓLA), de azért a konkurenciáról is essen szó néha. Funkcionalitásában szegényesebb, ám kétségkívül használható alternatívának tűnik a Flashcard Machine (IDE KATTINTVA található), ahol például angolból közel 23 000 mások által gyártott csomagból választhatunk (természetesen a saját kártyáinkat is elkészíthetjük!)

A vulkánok mindig megmozgatják a diákok fantáziáját. IDE KATTINTVA látható gy videó arról, ahogy egy vulkánból kiömlő láva találkozik egy konzerv raviolival. Elég egyértelmű, hogy ki fog nyerni.

A ma bemutatott oldal elsődlegesen a történelmet és társadalomismeretet tanítóknak lehet érdekes. Az oldal neve: 1000 év törvényei (ITT TALÁLHATÓ). A cím kicsit csalóka, hiszen valójában 1003 év törvényeit találjuk itt meg Szent István király dekrétomainak második könyvétől  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényig.

Sajnos keresni nem tudunk az oldalon, de még így is remek forrás lehet a történelemórán, akármelyik korról is van szó. Nagyon jó lehetőség egyéni kutatómunkára (hasonlítsák össze a reformországgyűlések törvényeit az azt megelőzőkkel és az azután következőkkel például). De nem csak a történelemórán kerülhet elő az oldal, hanem akár nyelvtanból is, ahol a hivatalos jogi stílus, a hivatalos nyelvezet kerül szóba. De azt is megnézhetjük, miként változott ez a nyelvezet az elmúl száz évben (amióta magyarul írják a törvényeket).

Régóta használjuk és ajánlgatjuk a PIL Network nevű oldalt, ahol százával találhatunk óravázlatokat magyarul, videókat nézhetünk, de akár egy teljesen ingyenes online továbbképzési rendszerben is részt vehetünk. Jó-jó, mondták sokan eddig, de ez angolul van, meg még egy rakat más nyelven, de magyarul éppen nincs, és nehéz kihámozni a magyar tartalmakat. Mától azonban ez megváltozott! A PIL Network oldalán (IDE KATTINTVA) elkészült a magyar nyelvű nyitólap, ahol magyarul olvashatjuk a magyar tartalmakat. Érdemes ránézni, regisztrálni, hiszen - többek között - azonnal kapcsolatot kereshetünk több mint 300 000 tanárral a világ minden tájáról, és rengeteg ingyenes szoftvert tölthetünk le tanárként (amiért egyébként akár 100 dollárt is kellene fizetnünk). Az oldal használatáról, kihasználásáról, a szoftverek működéséről és az emögött rejlő pedagógiai kutatásokról és elvekről pedig már közel 500 tanárral lehet eszmét cserélni a Microsoft Innovatív Pedagógus Program keretében (RÉSZLETEK ITT).

Talán fel sem tűnik, de egyre több diák és tanár zsebében lapul ott egy olyan eszköz, ami húsz évvel ezelőtt még tudományos-fantasztikus regényekben szerepelt csak, vagy éppen olyan fantasy történetekben. A térkép, amin pontosan látszik, hogy hol vagyunk éppen olyan varázseszköz, mint a terülj-terülj asztalka vagy az aranyszőrű bárány. Most pedig minden második diák zsebében ott lapul egy okostelefon, benne GPS-szel. Az iskola, az oktatás nem engedheti meg magának, hogy ne éljen ezzel a lehetőséggel, ne találja ki, hogyan és mire akarja használni.

Azért is kerül megrendezésre a Geolokáció az oktatásban konferencia november 30-án Budapesten az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, hogy közösen gondolkodjunk el arról, mihez is kezdjünk ezzel a technikával. A konferencián egyetemi oktatók és gyakorlók tanárok egyaránt beszélnek arról, hogy szerintük miként lehet felhasználni a GPS technológiát a tanításban. A részvétel ingyenes, nem kell mást tenni, csak regisztrálni IDE KATTINTVA. Aki úgy gondolja magáról, hogy nyitott a technika iránt, érdemes eljönnie, hiszen valami igazán új dologban vehet részt annak a kezdetétől. A részletes program itt olvasható:

A minap bejelölt Petőfi Sándor és Prielle Kornélia. Meglepődtem kicsit, de azért belenéztem a profiljukba - elvégre Kossuth Lajos nevű tanítványom már volt - és valami nagyon érdekeset, élőt, izgalmasat találtam. Azon vettem észre magam, hogy már Aranynál járok és olvasom az életrajzát egy Facebook profilon. Sokszor csinálok olyan projektet, ahol a diákok érzik, hogy ez valószínűleg hasznos lehet nekik, és tisztességesen megcsinálják. Néha aztán kifejezetten élvezik, és ez meg is látszik a végső produktum minőségében. Az alábbi rövid levelet küldő Vajda Éva projektjéből viszont sugárzik az, hogy mennyire szerethették ezt a gyerekek csinálni. Íme a levél, illetve néhány Facebook profil (Petőfi Sándor, Arany János, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Prielle Kornélia, Szendrey Júlia - a szerk.)

Kedves Kollégák!
Vajda Éva vagyok, a budapesti Madách Imre Gimnáziumban tanítok irodalmat. Az emelt szintű csoportom projektjéről írnék néhány sort.
11. évfolyamon négy-öt fős csoportokban dolgoztunk, XIX. századi költők Facebook-profilját készítettük el. A csoportok a költők neveit kihúzták, és hat órában, egy hét alatt hozták létre a profilokat: Kölcseyt, Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt. A feladat meghatározásában az szerepelt, hogy a profilok alkalmazkodjanak a költők személyiségéhez, és feltétlenül tartalmazzanak széleskörű irodalmi-közéleti i ismereteket. (Létrehoztak többek között Prielle Kornélia, Szendrey Júlia profilt is, hogy a kommenteket bővíthessék.)
A diákok bevallása szerint nagyon sokat tanultak az egy hét alatt, rengeteg szakirodalmat olvastak el, hogy hiteles legyen az adott profil.

A 21. századi tanulás, amiről részletesen ITT ÍRTUNK egyik fontos része a valós életből vett problémák megoldása. Nem elég, ha megoldandó feladatok elé állítjuk a diákokat, az az igazán jó, ha ezek a feladatok valódi, létező helyzetekről és problémákról szólnak. Ez elsősorban azért fontos, hogy a diák számára a tudás ne olyasmi legyen, amit csak az iskolában kell, sőt lehet használni, hanem valami olyan dolog, ami a mindennapi életben is hasznos. Gyermekkorom matematika példái Nekeresden és Kukutyinban játszódtak, a benne szereplő fizetőeszköz pedig a kizárólag a fitying és a fabatka volt. Nem véletlen, hogy mennyire meglepődtem, amikor először találkoztam olyan fizikapéldával, aminek nem lett egész szám a végeredménye, biztos voltam benne, hogy én rontottam el valamit.

Ha azonban valós adatokkal akarunk dolgozni akkor érdemes felkeresni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság oldalát, ugyanis egészen hihetetlen adathalmazt tettek elérhetővé és jól kereshetővé (IDE KATTINTVA). Az Egységes hírközlés-, média- és mozgókép-statisztikai adatbázis egészen hihetetlen mennyiségű valós adatot tartalmaz, ráadásul olyanokat, amik akár még érdekelhetik is a diákokat. Hogyan változott a bűnügyi hírek aránya a hírműsorokban? Mekkora a különbség a tévézéssel töltött időben az egyes régiók között? Hogyan változott a reklámokkal kapcsolatos panaszok száma? Ha statisztikákat, függvényábrázolást akarunk tanítani, itt van hozzá bőven alapanyag. Természetesen nem csak a matematika lehet hasznos ez az adatbázis, hanem média órán és informatikán is.

Terjed a weben egy videó arról, hogy miként lehet kifűteni a lakást pár teamécsessel. Természetesen a dolog nem működik, de jó feladat lehet, hogy a diákjaink választ adjanak arra, miért nem. Vagy akár végezzenek kísérleteket, hogy tényleg így van-e. Íme a videó:

{youtube}nzKbFzUEWkA{/youtube}

A hvg.hu oldalán pedig (IDE KATTINTVA) pontos levezetést is találunk, hogy miért nem igaz.