Szokás volt (talán még most is) ijesztgetni tanárokat azzal, hogy a technológia megeszi a kenyerüket, vagy éppen elveszi – hiszen ha nem képesek lépést tartani az egyre gyorsabban változó világgal, végleg lemaradnak és anakronisztikus tanár-dinóként próbálják a gyerekeket tanulásra kényszeríteni – akik ennek pedig egyre inkább ellenállnak. Lehet ebben is valami, ugyanakkor mostanában kezdem azt érezni, hogy ez csak egy igen kis része a problémának. Azzal, hogy a PISA felmérések nemsokára kollaboratív problémamegoldó elemmel egészülnek ki hirtelen frontálisan támad a 21. századi pedagógia. Mit tehetünk?

Nem csak szép és szórakoztató, hanem hasznos alkalmazás is a Noisili nevű (IDE KATTINTVA). Segítségével magunk keverhetünk ki háttérzajokat. 14 különféle zaj közül válogathatunk (eső, kávézó, erdő, tücsökciripelés stb), ezeket be- és kikapcsolhatjuk, állíthatjuk a hangerejüket. A kombinációkkal nagyon sokféle környezetet megidézhetünk hangban. Használhatjuk ezt például akkor, ha a diákok jeleneteket, párbeszédeket adnak elő és meg akarjuk teremteni hozzá az alaphangulatot. Lehet azonban egy kreatív írás feladat kiindulópontja is, mi adjuk a különféle hangokat és a diákoknak egy történetet kell írniuk, ami kapcsolódik hozzájuk.

Nem egészen két hónapja indult el a Videótanár nevű kezdeményezés, ami nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint hogy a felső tagozat (majd később a gimnázium) teljes anyagát elérhetővé teszi - ingyen. Érdekes rendszerben gondolták mindezt, amit leginkább senki nem hitt el, hiszen felosztottak minden tanárgyat kb. 100 egységre, majd pályázatot írtak ki minden tananyag elkészítésére. Bárki beküldhetett videókat (amelyeket szakmai lektorok ellenőriztek), és ha megfeleltek, az első beküldő 15 000 Ft-ot kapott (a második és a harmadik 5-5 000 Ft-tal lehetett gazdagabb). Vajon hol tart most a Videótanár, és mire lehet jó ez az egész a gyereknek?

Az ember ritkán érzi azt, hogy az Európai Unió valamilyen módon hatással lenne a mindennapjaira. Hallani mindenféle projektekről, látni itt-ott a táblákat, hogy valami EU-s támogatással készült, de a kérdés, hogy Engem egyszeri tanárt miként érint ez? teljesen jogos. Pedig számtalan olyan projekt futott és fut most is, ami arra szolgál, hogy a tanárok munkáját segítse. Most a természettudományokkal kapcsolatosakat gyűjtötték egybe a Scientix portálon (IDE KATTINTVA). Egészen hihetetlen mennyiségű óravázlat, projekt leírás, ötlet van itt, sok ráadásul magyarul. Sőt, kérésre még le is fordítják, amit szeretnénk. Rögtön elmondjuk azt is, miként.

Ma online életünknek tartunk tükröt, különös tekintettel az elvesztegetett időre (már ha elvesztegetett egyáltalán). Gyakran nézünk fel a közösségi oldalakra, próbáljuk meg ismerőseink életét, bejegyzéseit követni, ugyanakkor mindeközben azzal nyugtatgatjuk magyunkat, hogy ezek csak percek az életünkből, ráadásul rendkívül hasznosen töltött percek, hiszen annyi ötlet, hasznos információ, tudás forrása a Facebook, hogy hülye lenne az ember kimaradni a sok jóból. Nos, a Facebook Time Machine megálljt parancsol, és nem görbe tükröt tart elénk.

A Khan Akadémia (ITT TALÁLHATÓ) hihetetlen sikere óta egyre több olyan alkalmazás van, ami segít abban, hogy rövid, érdekes oktatóvideókat készítsünk akár házilag. A hazai Videótanár (IDE KATTINTVA) is erre épül, de itt a videókat készítő tanárok még pénzt is kereshetnek a munkájukkal! A videók elkészítésében lehet segítségükre egy Windows 8-ra elérhető program, a Record Voice&Pen (IDE KATTINTVA).

Diákjaimmal a szemről tanultunk éppen. Említettem, hogy a szemben háromféle színérzékelő sejt van, ezek a kék, zöld és vörös fényre a legérzékenyebbek. Ezek alkotják tehát az alapszíneket. Ők erre mondták, hogy ez nincs így, hiszen az alapszínek a kék a sárga és a piros. Próbáltam érvelni azzal, hogy más az additív és a szubsztraktív színkeverés, más a festék és más a fény, de ez mit sem ért. Ekkor jött az ötlet, amit egy cseh kolléga említett a minap, elkértem egy mobiltelefont és beraktam a mikroszkóp alá 120-szoros nagyításban. A mellékelt képet láthatták.

2014 nemzeti év, hetven évvel ezelőtt kezdődtek meg a deportálások Magyarországon. 600 ezer magyar zsidót hurcoltak el haláltáborokba, a Holocaust egyik legsötétebb fejezeteként. Sajnos, egyre kevesebb ma már a szemtanú, aki áldozatként, segítőként vagy akár csak kívülállóként. Itt vannak viszont a házak, amik szintén tanúi voltak a borzalmaknak. Ezeket a házakat mutatja be az Open Society Archívum oldala, a Csillagos házak (IDE KATTINTVA).

Izgalmas a Google és a Lego közös kezdeményezése, a Build with Chrome , melynek segítségével a böngészőben tudunk LEGO építményeket létrehozni. A játék nem más, mint játék, hiszen kapunk hagyományos LEGO kockákat, illetve az Extras-ra kattintva ajtókat, ablakokat stb.

Néha olyan jó lenne feliratoztatni filmeket diákokkal - annál intenzívebb hallott szövegértés feladat nem is létezik. Óran (vagy akár órán kívül) ennek a viszonylagos összetettsége azonban néha elbizonytalanít - megéri-e külön szoftvert letöltetni az iskolai gépekre, szenvedni a sávszélesség hiányával, amikor egyszerre 16 gépen futna a videó, ráadásul csak az maga 30 perc, amíg a diákok megtanulják használni a programot. Ha csak egyszer-egyszer szeretnénk feliratoztatni, valószínűleg több vele la gond, mint amennyit ki lehet hozni belőle. Mindezekre a problémákra talán élhető megoldást kínál az Amara nevű oldal.