Augusztus végén diákjaimmal a Mátrában voltunk táborban. 10.-eseknek tartottunk természettudományi terepgyakorlatot öt napon át, ahol a cél a vidék megismerése, biológiai és kémiai mérések elvégzése volt. Ezzel a korosztállyal már érdemes mindenféle technikai eszközöket is bevetni, idén a filmkészítés is feladatuk volt. Magam is kíváncsi voltam, hogy pár nap alatt milyen minőségű filmet tudnak készíteni a mobiltelefonjukkal és egyszerű laptopokkal. Többféle téma közül is választhattak, az egyik a Másfélmillió lépés Magyarországon vonatkozó részeinek újraforgatása volt. A Kékes tövében voltunk és ez a vidék részletesen is szerepel a mára már kultikussá vált túrafilmben. Azt kértük tőlük, hogy próbálják meg megtalálni ugyanazokat a helyszíneket, amik a filmben is szerepelnek.

Segítségül megkapták azt a követelménylistát, kisokost, amiről már korábban is írtunk (IDE KATTINTVA). Nagyjából egy délutánt vett el a forgatás, azután egy napon át tartott a szövegek megírása, rögzítése és a vágás. A végeredmény a Bővebben után látható:

Feladatul kaptam, hogy reflexíve vizsgáljam meg eddigi tanáraimat, majd válasszak egy tucatot közülük, akik valamiért (negatív vagy pozitív irányban) kiálltak az átlagból. Miközben megpróbáltam megtalálni magamban a ’jó tanár’ ismérveit, számomra is meglepő eredményt kaptam. A lapozás után öntényfeltáró elemzés található.

Az első szempont – amiért is azt gondoltam, hogy talán a TanárBlogon is helye lehet egy ilyen (nem annyira IKT ihlette) cikknek, az az innováció. Lehet, hogy tévedek, de az innováció akkor válik létkérdéssé, ha a diákok oldaláról (tanulás, nem tanítás) közelítünk a hivatásunkhoz. Így lehetünk képesek érzékelni, ha egyes módszereket (tartalmakat) meghaladott a kor, vagy csak megváltoztak a körülmények. Könnyű azt mondani, hogy ’rosszabb a gyerekanyag’, és nehezebb azon elgondolkodni, hogy miként tudna a tanár alkalmazkodni az új helyzethez. Ez gyakran a szakmai hitünk újragondolását is jelenti, ami kétségtelenül fájdalmas folyamat (is) tud lenni.

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.

Régi adósságunkat törlesztjük most, hiszen magunk is megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a ClassDojo nevű (ITT TALÁLHATÓ) remekül használható, ingyenes eszközről eddig nem szóltunk. Pedig kellett volna! Az oldal elsősorban kicsikre van szabva, de már láttunk példát arra, hogy felsőoktatásban használják - ugyanolyan sikeresen. A lényege egyszerű: vegyünk egy osztálynyi gyereket, mindenkinek legyen egy avatar-ja, ezeket az órán jelenítsük meg, majd különböző szempontok szerint értékelhetünk, azaz pontokat adhatunk. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a diák nevére kattintva megjelennek a kategóriák (pl. kreatív gondolat, vagy jó magaviselet), és egyetlen kattintással pontot adhatunk érte. Lehet egyébként negatív pontot is adni, ha szeretnénk, illetve jelenléti ívet is ad az oldal, és egy-két egyéb hasznos funkció, illetve saját magunk is definiálhatunk értékelési szempontokat. Jópofa, érdekes, és még működik is.

Évekkel ezelőtt mutattuk be a Pivot programot, amivel pálcikaemberkékkel lehetett animációkat készíteni. Most itt van a továbbfejlesztett változata, a Stykz (ITT TALÁLHATÓ). A program teljesen ingyenes és többféle operációs rendszerre is elérhető. Kicsi, nem foglal sok helyet és nem igényel nagy teljesítményt sem a géptől, így ideális lehet öregecskedő géptermekben is.

Az elv ugyanaz mint a korábbi programnál: rajzolhatunk körökből és pálcikákból valamit, majd ezt kockáról kockára mozgathatjuk. A mozgatást segíti az úgynevezett hagymahéj vagyis az, hogy az előző kocka képét halványan látjuk, tudunk ahhoz viszonyítani. Ami nagy újdonság, hogy zárt formákat ki is színezhetünk. Az elkészült művet nem csak filmként, hanem animált gif formátumban is kimenthetjük. Természetesen jó hasznát vehetjük a Styckz programnak napköziben, lyukas órán, délutáni foglalkozáson, ha csak kedvükre játszanak vele a diákok. De készíthetünk mi is gyorsan kis filmeket, ha például szavakat akarunk tanítani. A gifeket interaktív táblán könnyen pakolgathatjuk, így egy történet sorrendjét változtathatjuk meg, a diákok feladtaa pedig az lehet, hogy leírják, mi történik, esetleg dialógust készítsenek hozzá.

Megkeresett minket a Lingo Education egyik képviselője, azt kérve, hogy írjunk az alkalmazásról. Most hát megtesszük. A Lingo Education (ITT TALÁLHATÓ) egy böngészőbe beépülő kis elemet tartalmaz, amely segítségével könnyen tudunk böngészés közben szavakat 'eltenni' a saját szótárunkba. Természetesen ez nem minden, mert az összehalászott szavakat aztán össze is gyűjti nekünk, és tanulhatjuk őket, vagy éppen tesztelhetjük magunkat. Külön hasznos, hogy létezik mobil alkalmazás is hozzá. A program MÉG ingyenes, hiszen béta teszt verzióban van. Ugyanakkor nekünk azt ígérték az ötletgazdák, hogy azok, akik ebben a fázisban hajlandóak használni az oldalt, később is ingyen kapják az alapszolgáltatásokat (a konstrukcióról így írtak: "A cég megköszönve előre is a bizalmukat, felajánlja azoknak a tanároknak, nyelviskoláknak akik már most garantálják hogy beépítik a tantervükbe a „lingo education” használatát (szerződésben rögzítve a megállapodást), hogy a jövőben is ingyen használhatják a tanári portált, amely Januártól fizetős lesz az újonnan regisztráló tanároknak." Szóval érdemes gyorsan lépni, ha valakit esetleg érdekel az ötlet, nem tűnik rossznak a böngészőre töltött kiegészítő összekapcsolása az oldallal - így nagyon könnyen lehet szavakat gyűjteni (a gond is pont ez, hogy szerintem pont nem szavakat kellene gyűjteni, de ez már egy másik poszt :) Végül egy RÖVID VIDEÓ az alapfunkciók bemutatásával (angolul, ahol sajnos pl. az English szó english-ként szerepel, ami nem baj, csak ha nyelvet tanítunk - de apróságokon nem akadunk fel, végül is az lesz belőle, amit mi csinálunk magunknak).

Ezúton szeretnénk felhívni minden kollégánk figyelmét, hogy a pedagógusok számára meghirdetett képzéssel párhuzamosan fut a 21. századi oktatási intézményvezetéssel kapcsolatos módszereket, ismereteket rendszerbe foglaló Microsoft Innovatív Iskola Program, amely az intézményi innovációs kultúra továbbfejlesztésében nyújt támogatást elsősorban az iskolaigazgatóknak és helyetteseiknek. A program  az IKT-eszközök használatában, újfajta tanulási környezetek, közösségi terek megtervezésében és kialakításában, illetve a pedagógusok képzése, motiválása terén is követendő példákat kínál, lehetőséget ad a tapasztalatcserére, az egymástól való tanulásra, szakmai együttműködések kialakítására. A programokban résztvevő intézmények nemzetközi minősítést kapnak: Microsoft Partners in Learning Iskola, illetve Microsoft Innovatív Iskola. További részletek és jelentkezési lap az alábbi linken érhető el: http://www.microsoft.com/hun/oktatas/kozoktatas/igazgatoi/

Három jópofa eszközt is találtam a Free Map Tools oldalon (IDE KATTINTVA), olyanokat, amiket jól használhatunk földrajz, történelem vagy éppen matematika órán is. A használatukhoz nem kell felinstallálni semmit, elég hozzá az internet kapcsolat és már kezdhetjük is a munkát velük.

Az elsővel egy kijelölt terület nagyságát kapjuk meg (ITT VAN).  A területmérés a térképen a vetület miatt persze nem teljesen egyértelmű, nem mindegy, hogy az egyenlítőtől milyen távolságban van az a terület, amit mérni próbálunk. Érdekes feladat lehet földrajz órán, ha össze akarjuk hasonlítani Grönland és Indonézia területét. Ha kisebb léptékre nagyítunk, ez a probléma nem jelentkezik annyira, itt a területmérésre használhatjuk matematika órán. Megnézhetjük például, hogy mekkora az egyes kerületek pontos területe a fővárosban. Külön érdekes lehet, ha először megbecsültetjük  az eredményt a diákokkal és azután mérünk csak.

Egy kép felér ezer szóval tartja a mondás, ha ez így van, akkor egy animált kép pedig százezer szóval kell, hogy felérjen. nem véletlen, hogy az utóbbi időkben az internetet elárasztották a az aprócska mozgóképek. Technikailag a gif formátum képes arra, hogy rövid animációkat is tartalmazzon, animált gifnek hívják az ilyeneket. Legtöbbjük valamilyen film egy-két másodperces jelenete, ami remekül kifejez valamit.

A Giphy nevű oldalon (IDE KATTINTVA) ilyen animált gifeket kereshetünk és azután illeszthetünk be bárhova, akár a Facebookra is. Az oldalon kereshetünk kifejezésekre, érzelmekre, témákra vagy éppen a forrásokra is, hogy melyik filmből akarunk egy jelenetet. Sok százezer kép van, biztosan találunk olyat, ami éppen kell nekünk. Különösen hasznosak lehetnek ezek a képek a virtuális osztálytermünkben.

Ma egy (sajnos angol nyelvű) oldalt ajánlunk, a neve Visir (ITT TALÁLHATÓ) és amely egy nagy EU-s kezdeményezés az IKT jó (és elfogadható) gyakorlatainak a gyűjtésére. A cél nem kevesebb, mint az IKT értelmes használatát a pedagógiai fősodorba terelni. Az oldal nem feltétlenül kínál egyszerű eligazodást, de érdemes kicsit tallózni, mert helyenként kifejezetten érdekes leírásokat  találhatunk. Szűkíthetünk korosztályra és iskolatípusra is, ami talán némi könnyebbség.