A Lit4life oldalán a Microsoft hathatós támogatásával indult el a Matuto nevű alkalmazás, amely ITT TALÁLHATÓ. A lényege egyszerű: saját hangoskönyvet tudunk készíteni, amelyet rövid szövegekkel, képekkel látunk el, majd app-ként publikáljuk. Az elkészítése rendkívül egyszerű, hiszen csupán ki kell választanunk egy template-et (azaz sablont), beírni a szöveget és kiválasztani a képeket a gépünkről, majd mindezt hangalámondással kiegészíteni. Az elkészült tananyagot pedig egyetlen kattintással publikálhajuk, majd egy újabb mozdulattal megoszthatjuk. Mi lehet ennél egyszerűbb? Ráadásul az oldalon tényleg nagyon világosan elmagyarázzák, hogy mit és hogyan kell csinálnunk. Kifejezetten izgalmasnak tűnik, annyira egyszerűen használható és annyira esztétikus a végtermék.

Filmet csinálni mindenki szeret, hát még saját rajzfilmet! Az ABCya! oldalon egy olyan alkalmazást találunk, amit kifejezetten kisebbeknek találtak ki (IDE KATTINTVA). Nagyok a gombok, látványosak a színek és sok előre elkészített kedves rajzot, hátteret is használhatunk. Összesen száz kockából állhat a képünk, de ez elég is sok mindenre. Az egyetlen hibája, hogy a feliratok készítésénél nem ismeri fel a magyar karaktereket, de ez például az ovisok számára nem jelent gondot. Az elkészült filmet gif állományban tölthetjük le, így könnyen beilleszthetjük egy weboldalba vagy az osztály blogjára is.

Év elején sok osztály megy kirándulni. Ugyan egy egészséges eltévedés csak növelni tudja az élményt, van olyan pillanat, amikor jó lenne pontosan tudni, hogy merre is járunk az erdőben. A különféle túra-GPS-ek erre kínálnak megoldást, de sajnos elég drágán. Van azonban mobiltelefonra is olyan alkalmazás, ami nem csak autós, hanem turistatérképeket is kezel. A neve Locus és IDE KATTINTVA érhető el. Androidos telefonokra ingyenesen lehet letölteni. A program a kiváló turistautak.hu térképeit használja, így kifejezetten megbízhatónak tekinthető.

Ha nyelvet tanulunk, igenis fontos egy jó szótár. Azonban egyre-másra azon veszem észre magam, hogy már az ingyenes (ám jó minőségű) online szátarakat forgatom inkább és kevésbé a papíralapú társaikat. Ami rendben is van, ha megbízható gyűjteményekről van szó. A személyes kedvencem a Longman online szótára ITT TALÁLHATÓ, de szinte ugyanilyen jól működik az Oxford Kiadó hasonló szolgáltatása, ehhez IDE ÉRDEMES KATTINTANI. Némi hendikepje a Longman szótárának, az, hogy a kiejtést viszont nem hallgathatjuk meg. Ehhez a MacMillan hangos szótárát érdemes felkereseni amit ITT LEHET MEGTENNI, vagy az Oxford Kiadóét . További érdekesség, hogy a MacMillan oldalán játszhatunk is a szavakkal, MÉGPEDIG ITT. Hasznos időtöltést :)

Az infografika nem csak az újságokban lehet hasznos, hanem a tanításban is. Írtunk is már erről nem is egyszer itt a TanárBlogon (pl. itt, itt és itt). Remek projektfeladat lehet a diákoknak, hogy egy adott témában maguk készítsenek infografikát, azonban ez nem is olyan könnyű. Jó szem és jó programok kellenek hozzá. Szerencsére vannak olyan oldalak, amik kifejezetten ilyen grafikák készítésére jöttek létre és nagyban megkönnyítik a dolgunkat, ilyen a Visme nevű is (ITT TALÁLHATÓ).

Vajon mitől hatékony az oktatás? Talán a kisebb osztálylétszám, a szakkörök, netán a homogén hasonló tehetségű gyerekekből álló csoportok? A BBC 4 izgalmas sorozatot indított, ennek keretein belül beszélgettek John Hattie-vel, aki a melbourne-i egyetemen azzal foglalkozik már több évtizede, hogy összegzi és elemzi azokat a kutatásokat, amelyek a jól működő, hasznos, hatékony, értelmes oktatás jellemzőit próbálják megtalálni. Összesen 60 000 tanulmányt elemzett eddig, amely 250 000 000 diákot érintett, azaz elmondhatjuk, hogy John Hattie komolyan gondolja, amit csinál. Nézzük, mi az, ami valóban számít, mi működik az iskolában.

Milyen az, ha egy kémiatanár még grafikusnak is jó? Akit érdekel, látogasson el James Kennedy oldalára (IDE KATTINTVA), az ausztrál tanár ugyanis sorra gyártja az olyan infografikákat, amik különféle kémiai információkat mutatnak be látványosan. Találhatunk itt olyan képeket, amik gyümölcsök összetevőit sorolják fel ahhoz hasonlóan, ahogy a háztartási vegyszereken található, vannak képek, amik a LEGO vagy éppen a farmernadrág kémiáját mutatják be.

Vajon milyennek látnak minket a külföldiek? Bármilyen válasz erre a kérdésre rendkívül izgalmas. A brazil kormány elindított egy programot, amely keretén belül sok brazil egyetemista végezhet egy évet tanulmányai során külföldön. Így került pármaroknyi brazil egyetemista Budapestre, akik közül az egyik egy videóban örökítette meg, hogy ő milyennek látta fővárosunkat. Az elkészült műről tudni kell, hogy a készítője nyitott és imádta a várost, szóval ne szociográfiát, hanem inkább országimázs filmet várjunk. Szintén személyes érintettség, hogy az év során csináltunk egy olyan projektet, ahol a 11-ikes diákjaim készítettek kiselőadásokat Brazíliáról, amit később a brazil egyetemistáknak adtak elő. Nagyon izgalams volt, hogy mit értenek meg internetes kutatással a gyerekek, és ezt hogyn és mivel egészítik ki azok, akik onnan jöttek. De most a videó a lényeg, amely IDE KATTINTVA található. És ha tetszett, kéretik egy lájkot is nyomni rá, abban a tudatban, hogy ennyire tud egy év alatt egy brazil egyetemista kötődni Budapesthez.

Matekos játékokból sohasem elég. Elég csak ránézni egy alsó tagozatos matematika könyvre, amiben végeláthatatlanul sorakoznak az összeadások, szorzások, kivonások, hogy a gyerek jól begyakorolhassa, és egyértelmű, hogy ha zt bármilyen módon érdekesebbé tudjuk tenni, életeket menthetünk meg. A Matific oldalon (IDE KATTINTVA) több száz kis játékot találhatunk, amik segítenek a gyakorlásban.

Jogos a kérdés címmel indult egy gyerekbarát igazságszolgáltatást népszerűsítő oldal már egy ideje ITT TALÁLHATÓ, ahol történetek, játékok, fogalomtár segíti az eligazodást a jog dzsungelében gyerekeknek. Az oldal teljesen korrektül van összerakva, és szeretnénk is azt hinni, hogy az igazságszolgáltatás így működik, azaz pl. ha valakinek egy bekamerázott tárolóból ellopják a drága bicilkijét, akkor egy gombnymásra beindul az igazságszolgáltatás gépezete, és nem az lesz, hogy senki nem veszi a fáradtságot, hogy visszanézze a videót, illetve a rendőrségen nem kell 4 órát várni, amíg majd semmi nem történik. Akinek tűnt el így biciklije, az tudja. A szemtanú kérdése szintén érdekes, de itt most nem ez a lényeg, hanem az, hogy egyszerű, kevéssé innovatív játékokkal (pl. puzzle vagy akasztófa), gyerekek nyelvén megfogalmazott (bár kissé nehezen olvasható) történetekkel fogalomtárral és a témában elérhető hotline telefonszámokkal próbálják közelebb hozni az igazságszolgáltatás kérdését a gyerekekhez. Minderről egy egyetemi professzorom jut eszembe, aki egy szakdolgozat kapcsán ezt mondta: Kisasszony, maga nagy fába vágta a fejszéjét, és bizonyos szempontból fel is aprította.