Tisztelt Főszerkesztő Asszony!

Szeretném megköszönni megtisztelő felkérésüket, hogy a Magyar Televízió műsora számára egy rövidfilmet forgatnának arról, hogy milyen is az iskola diákszemmel. Mint írta, szeretnének a DiákBlog és a Budapest on the Go! nevű fejlesztésekről beszélgetni diákokkal, vágóképeket csinálni, diák-tanár interakcióról tanórákon felvételeket készíteni.

Megtisztelő, valóban az, hogy ezeket az ötleteket egy televíziós műsor keretében bemutatásra méltónak találja. Az is rendkívül szimpatikus, hogy a diákok véleményére kíváncsiak, és mi, tanárok, inkább csak vágóképek lennénk, a szükséges háttér mindahhoz, amit a diákok elérnek. Mégis, azt gondolom, hogy jelenleg ezt a felkérést nem fogadhatom el. Ennek (ahogyan a klasszikus viccben is a harangozás elmaradásának) több oka van. Először is nem tudnék hiteles IKT-s órát bemutatni, valóban csak vágóképnek lennének jók azok a 7-8 éves számítógépek, amelyekkel dolgoznunk kell – vagyis csak kellene. Nyelvtanárként abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy ha nincsenek ilyen eszközök, hát megvagyunk nélkülük. Használjuk az informatikát órán kívül. Otthon. Ki-ki a saját gépe előtt ülve. Megosztunk, feltöltünk, kommunikálunk, együttműködünk, még egy virtuális osztálytermünk is van. De mindehhez a tanulás helyszínén nem férhetünk hozzá. Mert a gépek már nem működnek jól.

A sejtkémia nem tartozik a legkönnyebben emészthető biológia és kémia tananyagok közé a középiskolában. Nem könnyű a folyamatokat vizualizálni, megérteni és még nehezebb azokat egységes rendszerben látni. A Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA) ebben segíthet nagyon hatékonyan. Az egyes kémiai útvonalakat térképeken követhetjük végig, ahol nem csak a molekulák és az enzimek vannak feltüntetve, hanem még az is, hogy a sejtben hol játszódik le a folyamat.

Az itt látható térkép jelent meg pár napja az RTL Klub Híradójában. Kicsit furcsa helyre került benne Románia és Rákoshegy is országot váltott. Ennek kapcsán találtam rá az ELTE honlapján egy olyan gyűjteményre, ami az elektronikus és nyomtatott sajtóból gyűjti a hibás térképeket (ITT TALÁLHATÓ). Vannak köztük a példához hasonlóak és olyanok is, amiken csak értő szemmel lehet észrevenni a hibát (pl. hogy Keszthely már 1979 óta Zala és nem Veszprém megyéhez tartozik). Szórakozásnak is jó nézegetni őket, de jópofa feladatokat is építhetünk rá.

Lassan 4 éve, hogy először írtunk itta TanárBlogon a Teachmeetről erről a különleges és egyedi tanári mikrokonferenciáról (**ITT). Az események lényege, hogy rövid, 3 perces előadások követik egymást, minden tanár elmond valamit, ami nála működött, vagy éppen nem jött be, lehet, hogy IKT-s dolgot és lehet, hogy nem. A lényeg a személyes tapasztalat és az is, hogy nem hosszú előadások vannak egymás után, hanem rövid ötletek, élmények. A Teachmeetet persze egy hosszabb beszélgetős, oldott lezárás követi. Itt lehet kérdezni az előadóktól, de szigorúan informális keretek között. A PiL Akadémia keretében több ilyet is tartottunk (és reméltük hogy majd eszünkbe fog jutni valami jó magyar név rá) és tartott ilyet az Educatio is pár rendezvényén. Azt reméltük, hogy majd sokan rákapnak arra, hogy milyen jó is Teachmeetelni, de sajnos nem így lett. Ezért is volt nagy öröm, amikor meghallottuk, hogy Turán rendeznek ilyet az IKT délután keretében. Természetesen ott voltunk és be is számoltunk róla, de most elkészültek a videók is az egyes előadásokról, amiket IDE KATTINTVA lehet megnézni.

Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetekből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról a lapozás után.

Ki vagyunk téve rosszindulatú emberek zaklatásának mindannyian. Felnőttek és gyerekek egyaránt. Azt gondoljuk, hogy a diákjaink, gyermekeink végképp. Gondoljuk, mégpedig azért, mert nem tudjuk szülőként, tanárként pontosan megítélni. Kétségtelen tény, hogy a zaklatás nagyon komoly probléma, a kiber-zaklatás szintén. Ugyanakkor a kérdésen kicsit elgondolkozva és az adatoknak utánanézve a kép árnyaltabb talán, mint amit sok ilyen jellegű írás, szervezet sugall. Gimzanistákkal (nem reprezentatív minta!) beszélgetve azt találtuk, hogy a diákok ebben a korban sokkal tudatosabban védik a magánszférájukat, mint pár évvel ezelőtt, és az is nagyjából kiderült, hogy az ijesztgetés a legkevésbé hatékony módszer arra, hogy biztonságosabbá tegyük online életüket. Az utolsó, kutatások által is megerősített, következtetés az volt, hogy a szülőktől, tanároktól hiába is várnak segítséget.

Új kedvenc oldalam lett mától! Csak abban bízom, hogy sok TanárBlog olvasónak is. Sajnos angolul kell tudni hozzá, de még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy elkészítjük a magyar verziót. A TED videók fordítóinak lett egy zseniális ötlete. Mi lenne, tették fel a kérdést, ha a saját nyelvük legérdekesebb idiomatikus fordulatait lefordítanák? Vicces lenne, pl. már azon is nevetnek külföldiek, hogy mi a @-t kukacnak hívjuk. De ez ennél sokkal érdekesebb. Sok nyelvről tanulhatunk. Pl. a Bagoly mondja verébnek ... Koreában úgy hangzik, hogy a Az összekakált kutya beszél a kukuricacsutkásnak. Ha azt szeretnénk kifejezni, hogy 'ez a világ rendje', azt Hollandiában megtehetjük úgy, hogy a kiscica mindig bejön a kicsi ajtón. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és még mutatunk példákat a lapozás után

Mit érne meg, ha nem kellene többet a diákok füzeteit cipelni? És ha fénymásolni sem kellene többet? Ha minden gyereknek szóban tudnánk visszajelzést adni? Pár éve a papírmentes irodát ígérte a technika ami soha nem valósult meg igazán, de azért ma már sokkal papírmentesebben (elektronikusabban) mennek a dolgok, mint akár pár éve. A OneNote for the Classroom most a papírmentes iskolát ígéri nekünk és így, hogy három hónapja használom azt kell mondanom elég jól hozza is. Ezt az eszközt bárki elérheti, akinek az iskolája használja az ingyenes Office 365 rendszert (ITT ÍRTUNK RÓLA). A *OneNote for the Classroom** minden osztálynak, minden diáknak saját jegyzetfüzetet hoz létre, létrejön egy olyan is, ahová a tanár teheti fel a tananyagot, feladatokat és egy olyan is, amit mindenki szerkeszthet, ez a közös munka, a kollaboráció tere. Így tényleg nincs szükség füzetekre, fénymásolatokra. Hogy milyen egyszerű létrehozni egy ilyet, azt egy videóban mutatjuk meg:

Az Egyesült Államokban mostanában tartják az Olvasás heteit és ehhez a programhoz csatlakozott a Skype in the classroom is. A széles körben használt videótelefon alkalmazás oktatási változata írókat kínál, akikkel közös beszélgetést szervezhetünk meg. Mindehhez ERRE AZ OLDALRA kell ellátogatnunk, ahol miután megadtuk az iskolánk helyét, a számunkra megfelelő időpontokat és a diákjaink korosztályát, már válogathatunk is az ajánlkozó írók közül, akik szívesen beszélgetnek Skype-on keresztül a diákokkal.

Emlékszem, milyen csodálattal töltött el a Star Wars fimekben az, ahogyan videókonferenciákat tartottak a sötét oldalon, illetve milyen izgalmas tudományos fantasztikus élmény volt a Bábel halról olvasni, amely (ha bárki a fülébe tette) bármilyen nyelven képes volt kommunikálni Douglas Adams klasszikusában. Igaz, ott hozzátették, hogy a Bábel hal azzal, hogy a kommunikációs korlátokat elsöpörte (de pl. a kulturálisokat nem), több háborút eredményezett, mint bármi addig az univerzumban. Aztán meg azon gondolkodtam, hogy amikor a csodák megvalósulnak, csak egyszerűen csendben természetessé válnak. Most már nem megy csodaszámba a videókonferencia pl. Skype-on, vagy Hangouts-ban, és a fordítók is egyre ügyesednek. Most a Skype translator eljövetelét jelentették be, előzetest már most is láthatunk belőle, és a lapozás utűn azt is elmeséljük, hogy mit tud és mivel fogja (a fejlesztők szerint) megváltoztatni az életünket.