Biztosan vannak, akik ismerik a Thingiverse nevű tárgygyűjteményt. Olyan modelleket találunk itt, amiket 3D nyomtatóval kinyomtathatunk, vagy éppen módosíthatunk, ha szeretnénk. Igazi kincsesbánya, napokra el lehet veszni benne (ITT VAN. Most Henry Segerman oldaláról (EZ AZ jutottam megint ide. Segerman matematikus, művész és 3D tervező, ráadásul ez a három tejesen egybe is ér a munkájában. Az ő oldaláról jutottam EHHEZ a dologhoz, a nyomtatható és hajtogatható tökéletes testekhez. A tárgy érdekessége, hogy nem kell külön összeállítani, a zsanérok már alapból benne vannak, úgy nyomtatódik ki, hogy hajtogatható.

Sokaknak lehet ismerős az Országos Elsősegélyismereti Verseny, az OEV. Több mint tíz éve zajlik már, az első fordulók az interneten, a döntők élőben. Olyan témáról van szó, ami méltatlanul kevés figyelmet a klasszikus tanmenetekben, miközben az életben szükséges és a diákokat is érdeklő dolog. A verseny jó alkalom arra, hogy a diákok fejlesszék ezirányú ismereteiket. Az idei évben is lesz verseny, a 7-12. osztályosok IDE KATTINTVA jelentkezhetnek, az 5-6. osztályosok ITT, míg az egészségügyi szakmákat tanulók ITT.

Négy éve már, hogy bemutattuk a ThingLink oldalt, ahol képekre lehet feliratokat elhelyezni, tavaly arra mutattunk példát, hogy miként lehet például egy Bruegel festmményt értelmezni vele (**ITT). Már ezekkel is izgalmas oldal lenne, de a minap egy új és még sok lehetőséget kínáló lehetőséggel bővült. A ThingLinkben (IDE KATTINTVA) ugyanis már videókat is elláthatunk feliratokkal. Remek feladatok készíthetők úgy, hogy a diákok nézik a videót és az adott pontokon a látottak alapján válaszolnak kérdésekre, vagy kezdenek internetes keresésbe. Itt egy példa:

A Scrawlar (IDE KATTINTVA található) azonnali megoldást nyújt arra az esetre, ha nincs kéznél interaktív tábla szoftver a gépen, viszont a falon ott a tábla. Szintén kiváló és egyszerű megoldás, ha egyáltalán nincs interaktív tábla, ellenben a gépnek, amelyet kivetítünk érintőképernyője van, amihez még egy tollunk is van. Így a Scrawlar segítségével egy pillanat alatt készíthetünk rajzokat, jegyzetelhetünk, és általában használhatjuk interaktív felületként a kivetített képet. Szintén kínál az oldal online szövegszerkesztőt is méghozzá itt, bár annak én már kevés hasznát látom, de hátha valakinek jól jön.

Az iskolánkban már egy ideje a OneNote a diákok munkafelülete és jól látszik, hogy ez a digitális svájci bicska egyszerre alkalmas tananyag készítésre, órai jegyzetelésre és közös munkára is. Nagyszerű lehetőségeket ad az értékelés hatékonyabbá tételére is. A napokban jelentették be, hogy a Microsoft egy hivatalos kiegészítővel teszi még jobban tanulóbaráttá a felületet. A Learning Tools IDE KATTINTVA tölthető le a program 2013 és 2016 változataihoz (ezeket a Tisztaszoftver keretében minden diák és tanár ingyen használhatja). A beépülő modul elsődlegesen az olvasást, szövegértést segíti, külön figyelmet fordítva a részképesség zavarosokra. Egyfelől van benne egy kifejezetten hatékony diktálás modul, ami az elhangzó szöveget írja le (a hatékonyságáról az győzött meg, hogy még engem is jól megértett), valamint egy kapcsoló, amivel a szöveget könnyebben olvashatóvá tehetjük. Ez utóbbi tulajdonságok egy része (pl. a szófajok külön színnel jelölése, szótagolás) csak angol szövegben működik, de a betűk elrendezése, a színek beállítása már magyar szövegnél is könnyítheti az olvasást. Az angol szöveget ráadásul fel is olvassa a program.

Nagy örömmel mutatjuk be a TanárBlog legújabb konkurens oldalát, a Digipédiát :) Persze ez csak vicc, hiszen minden olyan kezdeményezésnek, amely megpróbálja előbbre vinni azokat az ügyeket, amelyek (legalábbis nekünk itt, a TanárBlogon) fontosak, helye van a TanárBlogon. Az oldal szerkesztőjétől, és üzemeltetőjétől, Bujáki Tibortól kértük azt, hogy mutassa be blogját. A lapozás után az általa írt, szerkesztetlen bemutatkozás olvasható. Az oldal pedig ITT TALÁLHATÓ

Nagyon sok olyan oldalról írtunk már, ahol jogtiszta képeket lehet keresni, amiket a tanításban használhatunk fel. A világ azonban egyre jobban mozdul a fotótól a mozgókép felé, legyen az egy egyszerű gif vagy éppen egy Office Mix, ehhez azonban olyan keresőkre van szükségünk, ahol szabadon felhasználható videókat találunk. Szerencsére a Videezy nevű gyűjtemény pontosan ilyen (IDE KATTINTVA), Kulcsszavak alapján kereshetünk és jellemzően pár másodperces kis videókat találhatunk, amiket agyon könnyen lehet azután felhasználni bármilyen célra.

Ha a szünetben egy telefon fölé hajoló, feszült érdeklődést mutató diákcsapatot találok, néh aodamegyek megnézni, mivel játszanak, vagy mit néznek. Ha meglátnak közeledni, és hirtelen elteszik a telefont, akkor nem is megyek oda, valószínűleg olyan videót/bejegyzést, képet stb. néznek, amit tanároknak nem szánnak. Ellenben, néha ők hívnak oda, hoy megmutassák, éppen mivel játszanak. Így tapasztaltam meg a Piano Tiles (kb. Zongora csempék magyarul) nevű appot, ahol a kis csempéken megjelenő hangokra kattintva tudunk zongoraként klasszikus zeneműveket lejátszani. Hozzá kell tennem, hogy az a lány, aki játszotta, láthatóan nem ma kezdte, de engem is szórakoztatott kezdőként. ITT TALÁLHATÓ egy online verzió, amit lehet böngészőben is játszani, de pl. a Microsoft App store-ban (ITT ingyenesen letölthető telefonunkra. Hajrá, zenére fel :)

Furcsa, lehetetlen vagy csak valószerűtlen híreket kerestem, mert ezt kívánta a tankönyv. Olyan rövid, érdekes, ám mégis nyelvileg talán használható történetekre volt szükségem, amelyek alapján érdekessé tudom talán tenni a cikkírást, ami - lássuk be - ritkán a diákok kedvence. Rengeteg oldalt átlapoztam, végül az Express nevű bulvárlapra esett a választásom (ITT TALÁLHATÓ, és nem bántam meg. Ezt csináltuk: először kiválasztottam hat hírt (pl. az időutazó Putyin, vagy az ember, aki 34(!!) évig ugyanazt a nejlonzacskót használta), a képeket a történetekről kivetítettem, a diákok pedig megbeszélték, hogy mi van a képen, illetve, hogy mi lehet a történet mögötte. Folytatás a lapozás után!!

A hálózatkutatás az egyik leggyorsabban fejlődő interdiszciplináris tudomány, amiben sok magyar kutató (Barabás László, Csermely Péter) is jeleskedik, a kutatásokat részben a modern számítástechnika teszi lehetővé, amivel megfigyelhetők bonyolult hálózatok eladdig rejtett tulajdonságai is. Nagy szerepe van mindebben a a vizualizációnak is, a hálózatok láthatóvá tételének, és ez az, hol a modern eszközök a magyar órára is beszivároghatnak. Martin Grandjean hálózatkutató például Shakespeare tragédiáiban tette láthatóvá az interakciókat (IDE KATTINTVA), minden vonal olyan kapcsolatot jelöl, ahol valaki valaki mással szóba áll. Érdekes struktúrák lesznek így láthatóvá és könnyebben kiderül az is, hogy kik az egyes darabok központi alakjai. Grandjean elkészítette a Star Wars filmek hasonló elemzését is (ITT). A hálózatokat térképekre is vetíthetjük, így például megkapjuk a múlt század közepének népmozgásait.