Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

Tizenpár éve már, hogy mindenféle fórumokon beszélek az IKT eszközök használatáról. Itt a TanárBlogon, konferenciákon, továbbképzéseken, baráti beszélgetéseken, ahol csak szóba került. Azóta voltak már nagy állami programok, Sulinet program, TÁMOPok és TIOPok, Digitális Pedagógus konferenciák sora, megjelentek szakkönyvek, elindultak és elhaltak különféle blogok és portálok. Egy dolog nem változott, az alapvető és első reakció, hogy úgysem lehet. A leggyakrabban ez az első reakció, ami elhangzik az érdekes és fontos, sőt lehet, hogy ez valóban a jövő útja, erre lenne jó, ha az iskola elmozdulna, de sajnos úgysem lehet. És itt aztán sokféleképpen folytatódik a mondat. Úgysem lehet, mert...

Hogy mik nem történnek, miközben az érettségik lázában égnek a középiskolák! Tizenöt ország angolos app-fejlesztő csapata verseng egymással, hogy ki tudja a legjobb angoltanulásra használható, ráadásul a társadalmi felelősségvállalás finom szövetével hálózott alkamazást készíteni. A verseny 2015 május 4-8. között zajlik, a csapatok bemutatkozó filmjeit már most meg lehet tekinteni (ITT TALÁLHATÓAK). De ez mind semmi, mert a szervezők a pénteki (május 8.) bemutatót, ahol minden csapat bemutatja az ötletét pár percben, ÉLŐBEN KÖVETHETIK az érdeklődők (délután 2 és 4 óra között) . Hol ebben a TanárBlog? Az asztal másik oldalán, a zsűriben :) És akinek még ez sem elég interaktivitás, az a bemutatók ideje alatt szavazhat is kedvenc appjára!

Ma már senkinek nem jelent újdonságot a QR kód, mindenki tudja, hogy ezek a kis jelek beolvashatóak mobiltelefonnal, mögöttük pedig szöveg, webcím rejtőzik. Ugyan sokszor temették már ezt a technológiát, ma is ott van mindenütt, plakátokon, reklámokon, magazinokban. Természetesen lehet helye a tanításban is. Ehhez mutatunk most pár hasznos weboldalat.

QR kódot létrehozni nagyon egyszerű számos olyan oldal van, ahol pár kattintással készíthetünk magyarul például IDE KATTINTVA. A Kaywa nevű oldalon készíthetünk dinamikus QR kódokat vagyis olyat, aminek a tartalma változik, de maga a kód nem. A QR Voiceesetében nem szöveget rejt a kód, hanem annak felolvasott hangját.

Folytatom a korábban megkezdett beszámolót a Microsoft Global Educator Exchange konferenciájáról. A második nap rövid programbemutatókkal folytatódott, amit tanárok tartottak tanároknak. Nekem a MineCraftról, az Office Mixről és a Skype-ról szólót volt szerencsém meghallgatni. Az ilyen bemutatók igazi csapdáját itt sem sikerült elkerülni, ami elhangzik az a hallgatóság egy részének túl komplex, mert nem ismeri a programot, másoknak túl egyszerű. Jelen esetben inkább a kezdőket célozták meg, ami miatt én nem sok újdonságot hallottam. Azért az vicces volt, amikor ötven tanár Mystery Skype-ot játszott egy iowai osztállyal és ők nyertek. Mindenesetre ez a három óra még nem győzött meg arról, hogy annyira fontosak vagyunk.

Bár nem letölthetőek ezek a tanynagok, mégis - némi internetkapcsolattal - remekül használhatóak. A forrás a New York Times, ahol az alábbi ötlettel álltak elő: mi lenne, ha az aktuális hírekből egy-egy nyelvtanulók (diákok) számára érdekes, rövidebb (kb. 5 perces) anyagot kiemelnének, és ahhoz mindig feltennének 6 (azaz pont hat) kérdést. A gondolatból egy rovat lett, amely minden nyelvtanuló (nyelvtanár) számára kincsesbánya. Sok tanár próbál meg 'aktuális' lenni, ezek az anyagok remekül működnek így is, nem kell tovább keresgetni, be lehet vinni a kész anyagot, ami ráadásul garantáltan naprakész. Külön kedvesség, hogy a kérdéseket két szinten szerkesztik; vannak tényszerű, rövid kérdések, de találhatunk összetettebb, gondolkodtató kérdéseket is. Az oldal IDE KATTINTVA érhető el.

Most, hogy kezdődik az érettségi szezon, talán érdemes megemlékezni egy, a vizsgákkal kapcsolatos vitáról, ami a napokban lángolt fel az Egyesült Királyságban. Annyi történt, hogy az ország vizsgaközpontjának vezetője azt nyilatkozta, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy engedélyezzék a Google használatát a vizsgákon (beleértve az érettséginek megfelelő GCSE és A-level vizsgákat is). Mark Dawe fő érve az, hogy a vizsgának tükröznie kell azt, ahogyan a diákok tanulnak és ahogyan majd dolgozni fognak, márpedig az internet használata ma már mindkét területen mindennapos. Természetesen sokan felkapták a vizet a szavak hallatán. Volt aki azt mondta, hogy jó ötlet, hogy legyen vizsga a Google használatából is, de az nem ugyanaz, mint a Google használata a vizsgán. Mások teljesen elutasítják az ötletet és amellett érvelnek, hogy a valódi tudás az, ami a diákok fejében van nem pedig az, ami az interneten, sokan azt is hangsúlyozzák, hogy nincsenek képességek alapvető ismeretek nélkül és azokat is tesztelni kell.

Fontosak vagyunk. Mi, tanárok borzasztóan fontosak vagyunk – az első két nap alatt ez volt a Microsoft Global Educator Exchange legtöbbször elhangzó üzenete. 87 országból érkezett 247 tanár, hogy együtt gondolkozzon, ismerkedjen az új módszerekkel és új eszközökkel. De ezek, az eszközök kifejezetten a háttérbe szorultak eddig, mert elsődlegesen arról volt szó, hogy milyen fontosak vagyunk mi és milyen nagy szükség van arra, hogy bátrak legyünk. A Microsoft campusán tartott konferenciát Anthony Salcito, a Microsoft oktatási igazgatója nyitotta meg. Az előadásnak két fontos üzenete volt, az első, hogy a cég fejlesztéseit a tanárok igényei irányítják, így született meg az Office Mix, a OneNote for the Classroom vagy éppen a Skype for Education. A Minecraft felvásárlásában is fontos szempont volt, hogy miként lehet az oktatásban használni. Az oktatási alkalmazás pedig a további fejlesztések szempontjából is elsődleges és itt csak elég legyen annyit mondani, hogy Hololens. A másik lényeges üzenet pedig a bátorság volt. Sokszor és sokféleképpen hangzott el, hogy az innovatív tanárok legfontosabb tulajdonsága, hogy bátrak, hajlandóak új dolgokkal próbálkozni, akár kudarcot is vallani, de mindig újra belevágni. És persze sok szó volt arról, hogy fontosak vagyunk. Én viszont egy igazi kelet-európai vagyok, rajtam nem fognak ki az ilyen pozitív amerikai dumákkal, tudom, hogy ez csak szöveg…

Bevallom, nekem imponál, ahogy a YouTube keresi a helyét, és folyamatosan megújul. Rengeteg a csapda egy videómegosztó életében, ugyanis válhat érdektelen házi videók megosztójává, vagy illegális tartalmak gyűjtőtégelyévé. Nem is beszélve a reklámokat elkeseredetten az arcunkba toló, valódi üzleti modell nélkül elindult oldalakról. Ezzel szemben a YouTube olnyan promóciós csatornává vált, amely valóban sok emberhez elér és ahol megéri nagy cégeknek is valódi tartalommal beszállni. Ilyen csatornát ajánlnk ma nyelvtanároknak (tanulóknak), amely nem más, mint a CBS The Big Bang Theory című sorozatához készült YouTube csatorna. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, százszámra tartalmaz rövid, 2-4 perces részleteket (nyelvtanításhoz pont ideálisak), ráadásul tematizáltak is, azaz pl. külön sorozat van Penny és Leonard kapcsolatáról.

Kémia tanításban használható jól a Chemix oldal, amivel kísérleteket rajzolhatunk le (ITT TALÁLHATÓ). Ha elindítjuk a programot (nem kell hozzá installálni semmit, böngészőből működik) kapunk egy lapot és a bal oldalon választhatjuk ki az eszközöket, amiet elhelyezhetünk rajta. Nagyon pontosan elkészíthetjük egy komolyabb kísérleti berendezés rajzát is. Az Alt + kattintással lehet az egyes eszközök kinézetét beállítani, a Ctrl + kattintással a folyadékok szintjét állíthatjuk be. Az elkészült képet azután letölthetjük magunknak.