Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.

Nem kevesebb, mint 300 000 képeslapot bönglszhetünk a Hungaricana Közgyűjtemény portál oldalán (IDE KATTINTVA ). Külön érdekesség, hogy folyamatosan bűvül a kínálat, és akár egy térképen is kereshetünk a képeslapok között. Emellett tematikusan is rendszerezték a tartalmat, azaz ha Híres emberek, vagy természettudományok témában készült képeslapokra van szükségünk, elég kattintani. Ez azonban még mind semmi, hiszen többek között az alábbi gyűjtemények is elérhetőek: A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, vagy éppen a Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.

A Holokauszt egyszerre kihagyhatatlanul fontos és nagyon érzékeny téma. Mind a mai napig meghatározó közös élményünk, amit sok téves információ és ferdítés is terhel. Ezért is lehet fontos, hogy a diákok minél több és minél pontosabb információhoz jussanak róla, hogy valódi beszélgetés tudjon kialakulni erről a történelemórán. Ezt segíti a Holokauszt Magyarországon digitális tananyag (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok forrást, sok interaktív, multimédia elemet és egy teljes tananyagot is találunk a témában.

Hogyan kezdtem el programozni? ez a címe a ma bemutatott weboldalnak (ITT TALÁLHATÓ) és a cím valóban mindent elmond. Történetek sorakoznak itt olyan emberektől, akik valamilyen formában a programozást használják a munkájukban (többnyire programozók) arról, hogy ők miként vágtak neki. Közös bennük a lelkesedés, hogy milyen remek dolog is, ha az ember megondhatja a számítógépnek, hogy az mit csináljon. Az oldalon véletlenszerűen kapjuk a történeteket, de akár egy listából is kiválaszthatjuk, hogy kinek a sztorija érdekel minket. Pályaválasztáshoz remek eszköz lehet, de akár a felső tagozatban is segíthet abban, hogy meghozza a diákok kedvét a kódoláshoz.

A World Library of Science egy komplex oldal, rengeteg anyaggal, sok témában, közérthetően. Kellemes gond, de azért mégiscsak gond, hogy a gimnáziumokba egyre jobb nyelvtudással érkeznek a diákok (tudom, sok helyen a gimi végére sem tudnak semmit, és a szakadék csak nő, de attól még van jópár iskola, ahol azt tapasztalják, amit én is). Szóval, ezeknek e gyerekeknek nem elég már egy nyelvkönyv, hiszen ha megvan a B2-es (középfokú) nyelvvizsgájuk (vagy a nyelvtudás ezen a szinten), akkor nagyon nehéz olyan könyvet választani, amely leköti őket (főleg, ha már 8 éve tanulnak angolul, és a 9. könyvvel próbálkozunk). Élhető alternatívát kell hát keresnünk, hogy értelme legyen a nyelvoktatásnak ezen a szinten is - és erre a tartalom alapú órák remekül használhatóak. Tanítsunk valamit, ami nem azért érdekes, mert angol, hanem azért, mert önmagában az, csak éppen angolul van. Erre nekem nagyon bejött a World Library of Science (ITT TALÁLHATÓ ), hiszen praktikusan, jól használhatóan tárgyal érdekes témákat ( IDE KATTINTVA érhető el pl. egy dopping-ról szóló anyag, ami remekül használható haladó nyelvtanulókkal).

Mi lehet a közös ebben a háromban? Azon túl, hogy mindháromhoz komoly mérnöki ismeretek kellenek az is, hogy mindegyikkel kapcsolatban elérhető egy-egy projekt magyarul a Scientix portálon. A Sceintix portál egybegyűjti a különféle EU-s finanszírozású projektekben létrejött anyagokat, amiket a természettudományok tanításában fel lehet használni. Egy ilyen projekt volt az ENGINEER nevű, ami a mérnöki tudományokat, a mérnöki gondolkodást tervezte bevezetni a felső tagozatos tanításba. Ehhez összetett projekteket dolgoztak ki, amikben a diákok egy problémán dolgoznak, terveznek, prototípust készítenek, tesztelnek. A projektek anyagai pedig kulcsrakészen, óravázlatokkal, feladatlapokkal együtt letölthetők.

Aki kirándul, diákokat visz a természetbe, biztosan találkozott már tanösvényekkel. Olyan útvonalak ezek, amiken időről időre táblák segítik az adott környék megismerését, bemutatva azok élővilágát, természeti kincseit. Ha tanösvényeket keresünk, érdemes a Tanösvények oldalra ellátogatni, ahol több száz ilyen útvonalról kapunk részletes leírást (helyszín, pontok száma, az ösvény hossza, témája stb.), külön tanösvénykeresője van a nemzeti parkoknak is. Mi azonban most nem egy már előre elkészített útvonalat jártunk be, hanem a diákok maguk készítettek egyet az erdei iskolában. Természetesen nem kezdtünk el táblákat felállítani, a mi tanösvényünk virtuális volt és a következő lépésekben készült:

Tapasztalataim szerint az égi mechanika az egyik legnehezebben felfogható része a természettudományos tananyagnak. Talán nem véletlen, hogy az emberiségnek is legalább tizenkétezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kibogozza, miként is függenek össze a látszólagos és a valóságos mozgások. Persze az órán sokat rajzolunk, szemléltetünk, de érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha ezt az anyagrészt is konkrét tapasztalatokhoz tudjuk kötni. Ebben lehet segítségünkre a mobiltelefon. A telefon ugyanis nagyon pontosan képes mérni a saját dőlésszögét (a benne levő giroszkópnak köszönhetően) ezt pedig felhasználhatjuk arra, hogy a nap mozgását kövessük az égen.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

A Dictanote nevű kiegészítő (vagy app, ha úgy töltenénk le) kiválóan segítheti a munkánkat, főleg ha jegyzetelésről van szó, és lusták vagy lassúak vagyunk gépelni. A program annyit tud, hogy leírja nekünk, amit mondunk. És lássuk be, ez nem kevés. Már régebben is írtunk az akkor még nem Dictanote néven ismert alkalmazásról, ám akkor még közel sem éreztük, hogy teljesen használható lenne (főleg magyarul). Most viszont azt kell mondanunk, hogy de. Én személyesen próbáltam ki, egy tudományos cikkből készítettem vele jegyzeteket és valóban megéri. Legközelebb már ezt fogom használni, mert keveset hibázik és kétszer annyi jegyzetet tudok egységnyi idő alatt elkészíteni. Az alkalmazás IDE KATTINTVA telepíthető akár a böngészőnkbe is (feltéve, hogy Chrome az), illetve, ha valakinek bizonyíték kell, nem ígéret, hát csináltam egy rövid demo felvételt, ahol egy videón lehet követni, hogy a Dictanote hogyan dolgozik. Azoknak, akik nem akarnak semmit letölteni, és Explorer vagy Mozilla van a gépükön, a Dictanote oldalát érdemes felkeresni, MÉGPEDIG ITT.