Sokak egybehangzó véleménye szerint minden idők legnagyobb drámaírója Shakespeare, de ez nem könnyíti meg az angol irodalmat tanítók munkáját. Míg minden más nyelvre újra és újra le lehet ordítani a darabjait, az angoloknak ott marad a reneszánsz nyelven írt szöveg, amivel egy mai diák nem birkózik meg könnyen. Ezen segít a MyShakespeare oldal (IDE KATTINTVA), ahol jelenleg négy darab (Hamlet, Rómeo és Júlia, Macbeth, Julius Caesar) feldolgozott változata érhető el. Olvashatjuk az eredeti szöveget, egy modernizált változatot, magyarázatot kapunk a problematikus szavakhoz és azokhoz a szójátékokhoz, mögöttes jelentésekhez, amiket elsőre nem feltétlenül vennénk észre. Meg is hallgathatjuk a szöveget és egyes részleteit híres előadásokban meg is nézhetjük.

Nagyszerű dolog, hogy a a NASA, mint adófizetők pénzéből működő kutatóintézet szinte minden adatát, fejlesztését szabadon elérhetővé teszi (IDE KATTINTVA), ezért is érdemes az oldalán böngészni. Most egy helyre gyűjtötték egybe a 3D modelleket, vizualizációkat, amiket bárki szabadon letölthet. Találunk itt modelleket űrhajókról, égitestekről, galaktikus objektumokról. Ezeket letölthetjük, beilleszthetjük a saját digitális tananyagunkba, vagy akár ki is nyomtathatjuk 3D nyomtatóval.

VIGYÁZAT! Olyan oldalt mutatunk be, amivel mérhetetlen időt el lehet tölteni! A Radio Garden nagyon egyszerű ötletre épül, egy térképre rakja fel az interneten szabadon fogható rádiók adását (ITT TALÁLHATÓ). Nincs más dolgunk mint pörgetni a glóbuszt és belehallgatni, hogy éppen mi szól Nairobiban, Bogotában vagy éppen Kiribatiban. Egészen izgalmas így bejárni a világot, amit csak még különlegesebbé tesz, hogy valóban élőben hallhatunk mindent.

Kellene gyorsan valami jópofa, amit bevihetnék az órára! - nincs az a tanár, aki ne gondolt volna már erre, néha percekkel a becsöngetés előtt. Láthatóan így voltak ezzel a Tools for Educators oldal megalkotói is (ITT TALÁLHATÓ), akik olyan eszközt adnak, amivel pilanatok alatt készíthető jópofa játék, rejtvény, feladat. Az oldalon megadott mintákat tölthetünk meg tartalommal és így készülhet keresztrejtvény, labirintus, táblás játék, Bingó vagy éppen szókereső az általunk választott témában, szavakkal. Semmi nagyon nagyra nem kell gondolni, nem ma gyerek ez az oldal, de megbízhatóan és jól működik.

Egyre gyakrabban lehet a digitális történetmesélés kifejezést hallani, ami valamiféle izgalmas, új, a tanításban használható eszköz lehet. Tény, hogy a digitális világ nagyon sok olyan eszközt ad a kezünkbe, amikkel sokkal gyorsabban, sokrétűbben vagy akár viccesebben mondhatunk el, mutathatunk be egy történetet. Ilyen a Google Story Builder is (ITT TALÁLHATÓ), amivel egy közös dokumentumszerkesztésen keresztül mutathatunk e egy történetet. Meg kell adnunk a szereplőket,majd azt, hogy ki mit mond vagy ír és már kész is a videó, amit megoszthatunk a többiekkel. Talán érthetőbb ha egy példán keresztül mutatjuk meg IDE KATTINTVA látható Kossuth és Széchenyi vitája, az ifjú Petőfi közbeszólásaival.

Remek új lehetőséggel bővült a OneNote osztályjegyzetfüzet, ha a bővítményt (INNEN) a legújabb változatra frissítjük, a Beszúrás menüben új ehetőség tűnik fel. Ezek a Matricák, amikkel gyorsan és hatékonyan adhatunk visszajelzést a diákoknak. Többféle ikonkészletből válogathatunk, és mindegyikhez fűzhetünk akár saját szöveget is, de lehet, hogy jó lesz az előre felkínált is. Szerencsére ez a bővítmény tud magyarul!

Tanév elején írtam egy cikket arról, hogy vajon mi lehet az iskolai könyvtárak sorsa a digitalizálódó világban (ITT), amire sokan és sokféleképpen reagáltak. Abban mindenki egyetértett, hogy valamilyen probléma van, de hogy pontosan mi az és mi is lehetne a megoldása, abban már nagyon eltértek a vélemények. Vannak, akik szerint az gond forrása, hogy digitalizált világban már nincs szükség az idejétmúlt papírra, ahol több könyvtárat hord mindenki a zsebében, kár erre termeket fenntartani. Mások szerint az a baj, hogy a képernyő-világgal elveszik a valódi kultúra, az olvasás leglényege, ami marad az üres, tartalmatlan, értéktelen. Nem tisztem és nem is célom dönteni a vitában, de volt egy olyan eleme, ami újabb gondolkodásra késztetett.

Gyakran merült fel az az érv, hogy ha nem lenne iskolai könyvtár, akkor vajon hol tartanák meg a könyvtári órákat? Ami elsőre tűnhet viccesnek, miért tartsunk fenn egy termet és egy főállású alkalmazottat azért, hogy évente három-négy órát tarthassanak ott (és rögtön elnézést kérek azoktól, akik sokkal, de sokkal több órát tartanak a könyvtárban évente)? De amint egy kicsit belegondoltam, rájöttem, hogy nagyon is fontos szempontról van szó.

Nagyon izgalmas kezdeményezésről olvastunk. Igaz, hogy Ausztráliában, de hátha hasznosak az eredmények a magyar iskolákban is. Arról van szó, hogy egy szervezet úgy döntött, hogy megpróbál segíteni az oktatás döntéshozóinak (helyi szinten is!!) abban, hogy milyen újítást érdemes bevezetni. Mindezt úgy, hogy a fellelhető, az adott módszer hatékonyságát vizsgáló kutatásokat összegyűjtötték. Végül az eredményeket teljesen közléthetően, az alábbi sorvezetők mentén teszik közzé: mennyibe kerül; mennyire hatékony a módszer a kutatások fényében; végül mennyire hasznos (ezt az oktatásban eltöltött idő gyorsításában vagy lassításában fejezik ki, azaz egy módszer lehet pl. +4 hónap). Az első kiszemeltünk a digitális technológia ... lássuk, mennyit ér és mire jó?! Végleg lerántjuk a leplet a lapozás után!

Régebben volt egy Graph search nevű funkciója a Facebook-nak, ahol egész komolyan lehetett bárki után nyomozni. Ezt élesztette fel egy etikus hekker, aki a Stalkscan nevű oldalon (amely még - de ki tudja meddig - ITT TALÁLHATÓ, visszakaphatjuk ezt a remek eszközt. Érdemes akár internetbiztonsággal foglalkozva beírni a keresőmezőbe a követni kívánt Facebook profil címét, és egy egyszerű és letisztult felületen már kezdhetjük is a nyomozást. Megtudhatjuk, hogy milyen képeket lájkolt, hogy változott a kapcsolati állapota, merre járt, hol jelentkezett be, kiknek a képeit, posztjait illette kommentekkel, és szinte végtelen mennyiségű információt gyűjthetünk be. Ha iskolában használnánk, talán arra is jó az oldal, hogy mindenki saját magát lenyomozva nézhesse meg, hogy mi mindent tud róla a világ - csak azért, mert ő közzéteszi!

"Ezt miért kellett? Te soha nem szerettél. Szerintem hagyjuk." - mondta, majd kilépett az ajtón. Örökre. Ahogy a nyájas olvasó már biztosan felismerte, ez itt egy haiku. Bár nem minden szabályt tart be, de a szótagszám (5,7,5) stimmel. Ezt én írtam, és csak egy van belőle. A Valentin napra időzített Szakítós Haiku Generátor azonban egy egyre bővülő adatbázis segítségével szinte kimeríthetetlenül ontja a sablonokat egy kapcsolat lezárásához. Már a megjelenés időzítése is sejteni engedi, hogy az irodalmi magaslatok mellett a posztmodern emberi kapcsolatok passzív-agresszív kommunikációs paneleit is célja gúnyolni az oldal szerkesztőinek. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne hozzájárulni az adatbázishoz, az oldal készítői ezen a címen várják az ötleteket: [email protected]