Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).

Egy amerikai rajztanár oldala az Expressive Monkey (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a rajzolást segítő anyagokat találhatunk. Eredetileg az egyes formák rajzolását segítő útmutatókat készített a szerző, de aztán egyre jobban bővült a kínálat. Az ingyenes anyagok között (ITT) is vannak olyanok, amikben kockadobással határozhatjuk meg, hogy milyen motívumokat használjunk fel, ami kifejezetten vicces szórakozás.

Majdnem egy éve írtunk a Mentimeter nevű eszközről (ITT), amivel sokrétű visszajelzést kaphatunk az órán a diákoktól. Készthetünk vele a Kahoot!-hoz hasonló kvízt, feltehetünk a Socrative-hoz hasonlóan kérdéseket, de még ennél is többet is lehet vele csinálni skáláktól a szófelhőig. A mostani újdonság, hogy egy ingyenes bővítménnyel közvetlenül a Powerpointba is integrálhatjuk a Mentimeter eszközeit. Ehhez az ITT TALÁLHATÓ bővítményt kell a Powerpointhoz hozzáadni.

Gyerekként sokszor mondták/mondtuk, hogy ha lefúrnánk a földbe és elég sokáig csinálnánk, Kínában lyukadnánk ki. Így belegondolva, lehet, hogy ezt csak nekem mondták a műveletlen gyerek-barátaim, ha a nyájas olvasónak a Csendes-óceánt tippelték Új-Zéland mellett, akkor ők tudták jobban. Az Antipodes Map ( IDE KATTINTVA érhető el ) mindösszesen annyit tud, hogy ha bárjol lefúrunk, megmondja, hová lyukadnánk ki. Remek tippelgetős játékokat lehetne játszani ezzel. Én el tudom képzelni, hogy földrajz órán mondjuk az amerikai városokat úgy tanulnánk, hogy ki találja ki, hogy ha Bogotában leásunk, hová érünk a másik oldalon? Ehhez persze először azt kell tudni, hogy pontosan hol is van Bogota, és hogy működhet ez az átfúrás dolog.

A ClickView egy ausztrál kezdeményezés (IDE KATTINTVA érhető el). Az ötlet egyszerű: mi lenne, ha összegyűjtenénk azokat az interneten fellelhető videókat, amelyek használhatóak az oktatásban, adnánk hozzá feladatlapokat, szövegkönyvet, feladatokat, és mindezt esztétikusan tálalnánk. Ezt tették. Az egész rendszerhez nem tudunk hozzáérni sajnos, de ami publikus, az is rengeteg videót jelent, sok kiegészítő anyaggal. Érdemes ránézni nyelvtanároknak, illetve csak a rendszer érdekességei miatt más tantárgyat tanítóknak is. Nem rossz anyag!

Sokan kezdik a tanévet iskolai kirándulással, erdei iskolával, nekik (is) gyűjtöttünk egy csokorba olyan oldalakat és alkalmazásokat, amik hasznosak lehetnek, ha a falakon kívülre merészkedik az iskola.

• Hazánk földtani térképe (ITT) segít abban, hogy pontosan lássuk, milyen területre is megyünk.
• A Geománia nevű oldal (ITT) pontos leírásokat ad minden környék ásványi lelőhelyeiről.

Arcok, emberek leírása még mindig a nyelvtanulás egyik jellemző és visszatérő eleme. Hogy ezt megkönnyítsük, ajánljuk a MakeGirls (ITT TALÁLHATÓ) oldalt, ahol összesen 12 változót állíthatunk be, és ezek alapján generál a program számunkra egy rajzot. Lehet diktálni az órán, és megnézni, hogy kinek milyen kép jön ki, de fordítva is lehet használni a játékot, azaz a megadott képek alapján meg lehet próbálni visszafejteni, hogy milyen változókat állíthattunk be. Mindkét megoldás garantált szórakozás és tanulás kezdő angolosoknak. Az oldalt mesterséges intelligencia hajtja, és az eredeti terv az volt, hogy lelkes anime rajongók készíthessenek új karaktereket akkor is, ha éppen nem tudnak rajzolni.

Vannak dolgok, amelyeket nem érdemes túlbonyolítani. Namost, a digitális feladatlapok készítése nem pont ilyen, mégis bemutatunk most egy pofonegyszerű módszert arra, hogyan lehet ilyeneket készíteni a Telegraph nevű oldal segítségéve (amely ITT TALÁLHATÓ). Először az oldal ijesztően üres, de ne hagyjuk magunkat eltántorítani. A Title mellé adjunk egy címet, majd kezdjünk el gépelni. Ha új sort kezdünk, megjelenik egy kis fényképezőgép ikon, illetve egy beágyazás jel. Ezekkel képeket tudunk feltölteni, illetve videókat beilleszteni pl. YouTube-ról. Szerkesztési lehetőségeink még: ha kijelölünk egy szövegrészt, automatikusan felkínál az oldal alapvető szövegszerkesztő funkciókat (pl. félkövér). Miután elkészültünk, egyszerűen a Publish gombra kattintva publikálhatjuk a feladatlapunkat, és már készen is vagyunk. Ahogy a mondás tartja: egyszerű, de egyszerű.

Nem véletlenül van elnevezve Gróf Széchényi Ferencről hazánk legnagyobb könyvtára, végrendeletében nem csak a könyvtárát hagyta a nemzetre, hanem okirat és térképgyűjteményét is. Pár éve ez utóbbiak katalógusa készült el és ennek kapcsán a térképgyűjtemény remek internetes oldala is (IDE KATTINTVA. Az oldalon tematikusan böngészhetünk az igazi kincsek között. A földrajzórán a régi megyetérképek vagy éppen a hajózási térképek tehetnek jó szolgálatot. Történelemből pedig a hadi térképeket használhatjuk fel. Mindkét tárgyból különlegesen érdemes figyelmet szentelni a lenyűgöző várostérképeknek!

Egyszer már írtunk a remek Designpedagógia oldalról (ITT TALÁLHATÓ), de annyi remek új dolog van rajta, hogy úgy gondoltuk újra ajánljuk. Az oldalt Mészáros Zsuzsa a Fazekas rajztanára írja és tele van olyan anyagokkal, amik igazi 21. századi projektek. A különféle tantárgyak összekapcsolását láthatjuk abban a feladatban, ahol növények MR képéből kellett megrajzolniuk a vizsgált élőlényt. Így nem csak a tomográfia alapjaival és növényszervezettannal ismerkedtek a diákok, de térlátásuk is fejlődött (ITT).