A futurológia nagyszerű dolog, valahol a természettudomány és a költészet határvidékén helyezkedik el és lehetőséget ad arra, hogy mindenféle jövőbeli dolgokról képzelődjünk, többé-kevésébe komolyan vehetően. Akár arról is, hogy milyen lesz a jövő osztályterme. De ne felejtsük el, amit Demjén Rózsi tanított nekünk, hogy ma van a tegnap holnapja! Sőt mi van akkor, ha a jövő elkezdődött? Ezt vehette figyelembe a European Schoolnet is, amikor Brüsszelben létrehozta a jövő osztálytermét Future Classroom Lab néven. Első pillantásra az FCL oktatástechnikai bemutatóteremnek tűnik és bizonyos szempontból az is, nem egy iskolában van és nem tartanak ott rendszeresen órákat, viszont egészen mérhetetlen mennyiségű kütyüvel van telezsúfolva. Szerencsére azonban jóval több ennél, a technika mellé ugyanis metodika is jár. Hat nagy tanulási típust különítettek el és a teret is úgy rendezték be, hogy ezek már a színek alapján is elkülönüljenek. A hat típus a következő:

Mi mindenre nem jó egy közösségi oldal! Ma Veszelszkiné Huszárik Ildikó tanárnő oldalát mutatjuk be, aki nemrég indította Napi Orosz nevű Facebook oldalát (amely IDE KATTINTVA látogatható meg), ahol pontosan azt találhatjuk, amire a beszédes név is utal: orosztanulóknak szánt, érdekes tananyagokat, rövid hasznos, és/vagy vicces apróságokat, fogyasztható mennyiségben és hosszúságban. A szerző nyilvánvalóan jól mérte fel a médium adta lehetőségeket, és ehhez igazította a megosztott tartalmat. Bár az én orosztudásom erősen megkopott, és amikor a csúcson volt is alig létezett, szívesen olvasgattam visszamenőleg is a posztokat. Nincs kifogás, orosztanulásra fel. Most úgysem kötelező, hátha így érdekesebb.

Nagyon izgalmas, sokoldalú és rendkívül hasznos oldalról írunk ma, a neve Commonlit (ITT TALÁLHATÓ . Az oldal angol nyelvű, és ezzel nem lehet mot kezdeni, ugyanakkor nem csak nyelvtanároknak lehet érdekes. Nézzük sorjában, hogy mit is tud. Itt van először is egy hatalmas tananyagbázis, minden műveltségterületre, korosztályonként kereshetően. A témák általánosak, kiválóan használhatóak bármilyen tartalom alaoú nyelvórához. Az adatbázis első ránézésre is alapos és hatalmas. Ez azonban mind semmi, hiszen a tananyaghoz és a szöveghez egy kis eszköztár tartozik, amellyel pl. ki lehet emelni a szövegből részeket, fel lehet olvastatni a szöveget. Sőt, kérdések is vannak a tananyagokhoz rendelve. És ami még ennél is szebb: osztályokat is létrehozhatunk, ahol tudjuk a diákok haladását követni és visszajelezni. Összességében egy rendkívül jól használható, összetett, mégsem túlbonyolított IKT megoldásról van szó, amit csak ajánlani tudunk.

Új eszközzel bővült az Office 365 csomag, ami minden iskola számára ingyenesen elérhető! A Teams egyfajta csevegőfelület, magán-Facebook, projekt bonyolító felület, akár magában virtuális osztályterem is lehet. A meghívott tagok témákat indíthatnak, fájlokat tölthetnek fel és le és dolgozhatnak közösen azokon. Ha akarjuk, mindenfélét beágyazhatunk az üzeneteinkbe (például tankockákat is), és egy teljes wikit is nyithatunk a csapatnak. Mindezt egy egyszerre ismerős és nagyon tetszetős felületen tehetjük. A Teams nem váltja ki a OneNote Osztályjegyzetfüzetet, de ha nem akarunk tananyagokat, feladatokat kiadni és ellenőrizni, hanem csak olyan felületet keresünk, ami a csoport kommunikációját gyorsítja, remek választás lehet. Szintén hasznos lehet egy-egy projekt menedzselésére.

A Microsoft nemrég tette közzé egy érdekes kutatás eredményét, amelyben arra keresték a választ, hogy milyen jellegű veszélyeknek ilyen mértékben vagyunk kitéve a digitális térben. Négy kategóriát állítottak fel: Tolakodás (pl. bejelölnek kéretlenül), a Viselkedés (pl. trollkodás), Szexuális és végül a Jóhírnév csorbítása. A kutatás eredményeként létrejött az ún. Digital Civility Index (DCI), amit az alapján állapítanak meg, hogy a felhasználók hány százaléka volt kitéve ilyen jellegű veszélyeknek, kockázatoknak. A kutatást egy remekül strukturált infografikában is közzé tették, amely (IDE KATTINTVA ) érhető el (angol nyelven). A lapozás után pár érdekességet kimazsolázva szeretettel nyújtunk át egy csokorban.

Sokat beszélünk mi is az online biztonság kérdéséről, és folyamatosan igyekszünk megosztani a témához kapcsolódó hasznos oldalakat, helyenként még az elcsépelt szakszóval ún. jó gyakorlatokat is. Ma pont az ellenkezőjéről lesz szó, ugyanis egy olyan oldalt mutatunk be, amely szerintünk leginkább elrettentő példa lehet minden, ezzel foglalkozó pedagógus számára. A Better Internet for Kids nevű érdekes képződmény. A 'Rólunk' részben kiderül, hogy EU-s portálról van szó, pedig első ránézésre azt gondoltuk, hogy talán csak egy alattomos, gonoszkodó troll aknamunkája, aki megpróbálja a gyerekeket az internet sötét oldala felé terelgetni. Elemzés a lapozás után!

2015-ben a neves Associated Press hírügynökség munkába állította a Wordsmith nevű szoftvert, ami a gazdasági hírek egy részét automatikusan generálja, a gép által készített szövegek az újságírók által írottak mellett jelennek meg a hírfolyamban. Amikor 2003-ban Stephen Wolfram publikálta az első teljes mértékben mesterséges intelligencia által bizonyított matematikai tételt, már lehetett sejteni, hogy egy nap ezek a rendszerek cikkeket is írhatnak majd, de talán senki nem gondolta, hogy ez a pillanat ilyen hamar elkövetkezik. A dolog még fundamentálisabb, ha belegondolunk, hogy nem csak mesterséges intelligenciák írnak cikkeket, hanem azok is olvassák. Számtalan rendszer van, a Facebook algoritmusaitól a titkos szolgálatok rendszereiig, melyek szövegeket elemeznek és értelmeznek. A szöveg szerepe, ami évszázadokon át a tudás megjelenési formája és így tulajdonképpen a tudás maga volt, megváltozik, ahogy a technika fejlődik. Mindez magával hozza a tudásról alkotott koncepcióink változását is.

Ha nem irtóznánk a gyenge szóviccektől, akkor ezt a cikket kezdhetnénk úgy is, hogy 'Jó kis hecc a MEC'. Szerencsére van annyi egészséges önkritikánk, hogy ezt nem tesszük, ugyanis igencsak komoly dologról van szó. A Microsoft úgy döntött, hogy egy nagy lépéssel felhasználóbarát tanárközösséget hoz létre (ennek a neve MEC - azaz Microsoft Educator Community). Sokak bánata volt, hogy az oldal anyagai nem voltak lefordítva, illetve a felület sem volt agyarul elérhető. Ez a probléma megoldódott, elkészült a fordítás, és ezzel együtt sok tananyag is megosztásra került az oldalon. Nem elhanyagolható, hogy sorban publikálják a videóalapú kurzusokat, többek között a nemrégen elérhető 21. századi tanulásszervezés modul, amely rövid, 2-8 perces videókban magyarázza el a 21. századi pedagógia elvein alapuló tanórák tervezésének folyamatát. A videó tananyag ITT TALÁLHATÓ, a hozzáféréshez csupán egy 20 mp-es, teljesen ingyenes regisztráció szükséges.

A következő, a lapozás után látható látható remek ötletért Siposs Mátyás 10.C osztályos tanulónak tartozom köszönettel. Az történt, hogy nem volt olyan wi-fi, amire rácsatlakozhattak volna, ezért az internet hiányából készítettek kreatívan egy ketten játszható játékot. Az ötlet egyébként roppant egyszerű: internetkapcsolat nélkül indítsunk el a telefonunkon két böngészőablakot. A Google internet hiányában egy egyszerű, dinós játékkal édesíti meg a keserű pirulát. Amennyiben - ahogy fentebb is említettük, két böngészőt nyitunk meg, akkor a játékkal máris ketten, egymás ellen tudunk játszani. Azt hiszem, erre mondják, hogy egyszerű, de nagyszerű. És a lapozás után pedig jöjjön a képernyőkép a játékról!

Nagy kedvencünk volt sokáig a Movie Maker nevű program, ami ingyenesen jött együtt a Windows-zal és egyszerű filmecskék megvágására tökéletes eszköz volt. Nagyon sok olyan projektet csináltunk, aminek a végeredménye egy film és ehhez ez a program nélkülözhetetlen segítség volt. Sajnos, január vége óta megszűnt a program támogatása, nincsenek hozzá frissítések és már nem letölthető. Szerencsére azért nem maradunk filmvágó program nélkül, mert van olyan ami pótolni tudja a régi kedvencet. Itt most csokorba is szedtünk tíz ingyenes programot, amik legalább annyit tudnak, mint a régi kedvenc, gyakran pedig jóval többet is.