Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Sok alkalmazás van, amely segítségével mozgó képeket (animgif-eket) készíthetünk. A Gickr (IDE KATTINTVA található) is egy ilyen oldal, amely nem sokoldalúságával, hanem egyszerű használhatóságával, és kiszámítható működőképességével hívja fel magára a figyelmet. A működése nagyon egyszerű: feltölthetünk legfeljebb 10 képet számítógépünkről, vagy akár egy Flickr mappából, kattintsunk a 'continue' (azaz 'Tovább') gombra, és már el is készült az animált kép, amelyet le is tölthetünk, vagy online tárolhatunk. Ez utóbbi esetben egy linket kapunk, és online tárolják az animgif-et nekünk, hihetetlenül könnyűvé varázsolva a megosztást. Ami még fontos és szép, hogy YouTube videókból is készíthetünk animált képeket, és nem kell mást tennünk, mint megadni a YouTube videó linkjét, és már készül is a gif. Jó mulatást hozzá! :)

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Új, minden eddiginél nagyobb és alaposabb tanulmány jelent meg a számítógépek tantermi használatáról a minap (ITT OLVASHATÓ). A kutatók az USA katonai főiskoláján vizsgálták a hallgatók eredményeit egy bevezető közgazdaságtan kurzuson, úgy, hogy a több mint 700 diákot véletlenszerűen osztották három csoportba. Voltak, akik olyan órán vettek részt, ahol tilos volt bármiféle számítógépet használni, mások használhattak tabletet, aminek folyamatosan képernyővel felfelé az asztalon kellett lennie, míg az utolsó csoportba járók teljes interneteléréssel használhattak laptopot, a tanár csak akkor szólt rájuk, ha látványosan mással voltak elfoglalva. Az eredmények hasonlóak ahhoz, amit a korábbi vizsgálatok mutatnak: a számítógépet használók (mindegy, hogy milyen formában) rosszabbul teljesítenek azoknál, akik hagyományos módon jegyzetelnek. A különbség nem nagyon nagy, de szignifikáns és nem is elhanyagolható (a szórás 18%-a). Nem ez az első ilyen vizsgálat és nem az első hasonló eredmény, olyan kutatás is van, ami kimutatta, hogy nem csak a géppel jegyzetelők eredménye múlik, hanem a mellettük ülőké is. Egy elemzés fel is veti (ITT), hogy jelen pillanatban az lenne a legtanácsosabb, ha betiltanánk a technikai eszközöket a tanulásban.

Korábban írtunk egy cikket egy kémiás Minecraft modról (ITT), a Facebookon szólt hozzá Bognár Amália és mondta el, hogy ő is használja órán, méghozzá történelemből és magyarból. Természetesen azonnal megkértük, hogy írja le részletesebben nekünk a tapasztalatait, amit ő örömmel meg is tett. Az alábbiakban tehát az ő írása olvasható arról, hogy miként került elő az óráján a virtuális homokozó, a Minecraft.

Remek és ingyenes 2D szimulációs program a Physion (ITT TALÁLHATÓ), amivel bármilyen szimulációt elkészíthetünk. Csinálhatunk mechanikai vagy kinematikai szimulációkat, kísérletezhetünk folyadékokkal, töltésekkel, mágnesekkel. Amiben több, mint az Algodoo, hogy Javascriptben programokat is írhatunk az egyes szimulációkhoz. Érdemes játszani vele akár informatika, akár fizika órán.

Izgalmas és kifejezetten az otatásnak szánt alkalmazást tett mindenki számára hozzáférhetővé a Google. Az Expeditions lényege, hogy a Google virtuális valóság szemüvegével egy egész osztály utazhat el izgalmas helyekre. A Google cardboard szemüveg bármely Androidos telefont átalakítja virtuális valóság szemüveggé. Nem túl drága mulatság (ide kattintva például kevesebb mint 300 forintért vehető darabja). Ha feltelepítjük a megfelelő alkalmazást (ITT TALÁLHATÓ), akkor választhatunk, hogy egy kalauzolt túrát szeretnénk, vagy magunk kalauzoljuk az osztályt. Ezt követően ki kell választanunk a helyszínt, erre már most sok száz lehetőségünk van és a lista folyamatosan bővül. Ha ezután a diákok is bekapcsolódnak, látni fogjuk, hol vannak és kijelölhetünk nekik pontokat, amire fel akarjuk hívni a figyelmüket. Az érzés tényleg olyan, mintha az adott ponton állnánk, hiszen körbe-körbe lehet nézni.

A British Council Schools Online oldalán rengeteg érdekesség található, érdemes ránézni, nem csak angoltanároknak! Amellett, hogy nagyon sok már befejezett projekt leírása is megtalálható az oldalon, ezek között életkor és téma alapján is kereshetünk. Természetesen az oldalon található projekteket 'ellophatjuk', és használhatjuk a saját óráinkon is. A legérdekesebb talán mégis a csereprogramok szervezése. A rendszerbe lépve egy egyszerű regisztráció után kereshetünk számtalan iskola között, akik mind szeretnének csereprogramokban részt venni. Egy lépésben felvehetjük velük a kapcsolatot, és már tervezhetjük is a közös munkát. Ha valaki abban gondolokodik, hogy angol nyelven szívesen lenne egy közös projekt részese, a British Council Schools Online projektjének az oldalánál (amely ITT TALÁLHATÓ) valóban nem találhat egyszerűbb első lépést.

Képek szerkesztésére és/vagy készítésére előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz, aki IKT-val foglalkozik. A Photoshop (fotosop) ma már köznyelvi használatú kifejezés lett, de a baj az, hogy nagyon drága. Az iskolák és a diákok nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ezzel a kifejezetten professzionális eszközzel dolgozzanak. Szerencsére van alternatíva bőségesen ingyenes, online vagy offline képszerkesztőkből. Ezekből szedtem most össze egy csokorra valót, mégpedig aszerint, hogy én magam mennyit használom őket.

Íme a bevezető az oldalról, amely IDE KATTINTVA található, és amelyen rengeteg játék, foglalkozásterv letölthető."Mire valók a sajátélményű gyakorlatok? A kompetenciafejlesztés olyan tevékenység, melynek során az attitűdöket, a képességeket és az ismereteket együtt, egymással kölcsönhatásban igyekszünk fejleszteni. A sajátélményű gyakorlatok ezt a hármas megközelítést képesek biztosítani a csoport vezetője és a résztvevők számára. Az érzelmi bevonódás lehetővé teszi az attitűdök „elérését”, így a mélyebb, és valódi változást előidéző hatásokat. A magas motivációval történő feladatmegoldás jótékonyan hat a mozgósított képességek fejlődésére, míg a tapasztalatoknak a résztvevők észrevételein alapuló, azokat összegző, értelmező átgondolása az ismeretek elmélyülését szolgálja."