2015-ben a neves Associated Press hírügynökség munkába állította a Wordsmith nevű szoftvert, ami a gazdasági hírek egy részét automatikusan generálja, a gép által készített szövegek az újságírók által írottak mellett jelennek meg a hírfolyamban. Amikor 2003-ban Stephen Wolfram publikálta az első teljes mértékben mesterséges intelligencia által bizonyított matematikai tételt, már lehetett sejteni, hogy egy nap ezek a rendszerek cikkeket is írhatnak majd, de talán senki nem gondolta, hogy ez a pillanat ilyen hamar elkövetkezik. A dolog még fundamentálisabb, ha belegondolunk, hogy nem csak mesterséges intelligenciák írnak cikkeket, hanem azok is olvassák. Számtalan rendszer van, a Facebook algoritmusaitól a titkos szolgálatok rendszereiig, melyek szövegeket elemeznek és értelmeznek. A szöveg szerepe, ami évszázadokon át a tudás megjelenési formája és így tulajdonképpen a tudás maga volt, megváltozik, ahogy a technika fejlődik. Mindez magával hozza a tudásról alkotott koncepcióink változását is.

Ha nem irtóznánk a gyenge szóviccektől, akkor ezt a cikket kezdhetnénk úgy is, hogy 'Jó kis hecc a MEC'. Szerencsére van annyi egészséges önkritikánk, hogy ezt nem tesszük, ugyanis igencsak komoly dologról van szó. A Microsoft úgy döntött, hogy egy nagy lépéssel felhasználóbarát tanárközösséget hoz létre (ennek a neve MEC - azaz Microsoft Educator Community). Sokak bánata volt, hogy az oldal anyagai nem voltak lefordítva, illetve a felület sem volt agyarul elérhető. Ez a probléma megoldódott, elkészült a fordítás, és ezzel együtt sok tananyag is megosztásra került az oldalon. Nem elhanyagolható, hogy sorban publikálják a videóalapú kurzusokat, többek között a nemrégen elérhető 21. századi tanulásszervezés modul, amely rövid, 2-8 perces videókban magyarázza el a 21. századi pedagógia elvein alapuló tanórák tervezésének folyamatát. A videó tananyag ITT TALÁLHATÓ, a hozzáféréshez csupán egy 20 mp-es, teljesen ingyenes regisztráció szükséges.

A következő, a lapozás után látható látható remek ötletért Siposs Mátyás 10.C osztályos tanulónak tartozom köszönettel. Az történt, hogy nem volt olyan wi-fi, amire rácsatlakozhattak volna, ezért az internet hiányából készítettek kreatívan egy ketten játszható játékot. Az ötlet egyébként roppant egyszerű: internetkapcsolat nélkül indítsunk el a telefonunkon két böngészőablakot. A Google internet hiányában egy egyszerű, dinós játékkal édesíti meg a keserű pirulát. Amennyiben - ahogy fentebb is említettük, két böngészőt nyitunk meg, akkor a játékkal máris ketten, egymás ellen tudunk játszani. Azt hiszem, erre mondják, hogy egyszerű, de nagyszerű. És a lapozás után pedig jöjjön a képernyőkép a játékról!

Nagy kedvencünk volt sokáig a Movie Maker nevű program, ami ingyenesen jött együtt a Windows-zal és egyszerű filmecskék megvágására tökéletes eszköz volt. Nagyon sok olyan projektet csináltunk, aminek a végeredménye egy film és ehhez ez a program nélkülözhetetlen segítség volt. Sajnos, január vége óta megszűnt a program támogatása, nincsenek hozzá frissítések és már nem letölthető. Szerencsére azért nem maradunk filmvágó program nélkül, mert van olyan ami pótolni tudja a régi kedvencet. Itt most csokorba is szedtünk tíz ingyenes programot, amik legalább annyit tudnak, mint a régi kedvenc, gyakran pedig jóval többet is.

A napokban történt mindkét eset, talán hasznos megosztanom, mert azt láttam, hogy sok kedves ismerősöm is áldozatul esett. Az egyik igencsak hagyományos, de mégis meglepően hitelesnek tűnő csalás; emailt kapunk, amelyben ez áll: "Facebook-fiókod jelszavának alaphelyzetbe állítására vonatkozó kérést kaptunk. A jelszavad módosításához kattints ide. Másik lehetőségként beírhatod a következő visszaállító kódot". Ugye azt tudjuk, hogy van olyan, hogy szól a Facebook, ha fura helyen szeretnének belépni a fiókunkba (pl. New York-ból, amikor mi mindig Budapestről szoktunk), vagyis nem is annyira meglepő ez a levél. A lapozás után a levél is megtekinthető kép formájában. Nagyon meggyőző, és automatikusan már kattintanánk is. Mondjuk az feltűnhet, hogy a feladó címe [email protected], de még ez sem annyira zavaró talán. További érdekességek a lapozás után!

Sokszor hallhatjuk a folyamatábra kifejezést, de ritka az olyan ábra, ami tényleg bemutatja a folyamatokat. a Loopy nevű alkalmazással (IDE KATTINTVA) tetszetős ábrákat készíthetünk, amiken megadhatjuk, hogy mi mire milyen hatással van, majd elindíthatjuk a rendszert és megnézetjük, miként is működik. Ez így nem hangzik olyan egyszerűen, pedig a valóságban nagyon egyszerű és intuitív és kifejezetten izgalmas ábrák készíthetők vele. A példák között van ökológiai, pszichológiai és szociológiai is, de készítettem magam is egyet a házi feladat csapdájáról:

Izgalmas városismereti füzetet található IDE KATTINTVA. Budapest belvárosát járhatjuk be a letölthető, rendkívül ízlésesen elkészített füzetecske segítségével rengeteget tanulhatunk az egyes épületek, terek, szobrok történetéről, szimbólumairól. Szinte minden épülethez vagy oldalhoz találhatunk feladatokat, amelyek sokszor még idősebb diákoknak is érdekes lehet. Persze azért nézzük át először, én nem biztos, hogy minden osztállyal lerajzoltatnám, hogy milyen cselekedettel segítenék az emberiséget, és ezért milyen szobrot állítanának maguknak, de ettől eltekintve a Titkos füzet az a kiadvány, amelynek silányabb, összevágott mását szoktam például én elkészíteni osztálykirándulások során az az adott város, helység kapcsán. Ha nem is használjuk fel a füzetet egy az egyben, remek alapanyag egy tartalmas sétához.

A 2015/2016-os tanévben határozta el az iskolám, hogy nekivág a digitális iskola projektnek, azaz az újonnan belépő diákok mindegyikének saját, teljes funkcionalitású digitális eszköze lesz. Várakozások és félelmek egyaránt kísérték ezt a változást, és így lassan két év elteltével itt az ideje, hogy megvonjuk az első mérleget. Mire számítottunk? Milyen nehézségekbe ütköztünk? Mik a tapasztalatok? Négy rövid filmecskében beszélnek tanárok, diákok és szülők arról, hogy milyen is egy digitális iskola.

A Wolfram nyelv egészen különleges programnyelv, amivel tényleg mindenki képes pár sor megírásával izgalmas és érdekes dolgokat létrehozni. Nagyszerű benne, hogy bármilyen tantárgyból felhasználhatjuk, matematikából legalább annyira mint irodalomból vagy történelemből. Erről szól a Digitális Témahétre felkészítő egyik előadás, amit volt szerencsénk megtartani. Bemutatjuk a nyelv alapfelpítését és ötleteket ahhoz, hogy különféle tantárgyakból miként lehet felhasználni. A videó (a közepén található elmaradhatatlan bénázással együtt) itt lent tekinthető meg:

Egy hete kisebb baleset ért, kifordult a térdem, ami legalább öt nap ágyat jelent. Mi lesz ilyenkor a diákokkal? Ha minden jól megy, esetleg sikerül a szakszerű helyettesítést megszervezni, de az elég komoly teher a kollégának, akinek hirtelen megduplázódik az óraszáma, ha pedig nincsen, aki megtartsa az órákat, marad a gyerekfelügyelet, esetleg a nagyobbaknál a lyukasóra. Nincs ennél valami jobb megoldás? Három osztályban tanítottam éppen, két érettségire készülő 11.-es és 12-es csoportot és 8.-osokat, akik éppen a déli félteke földrajzát tanulták. Gördülékenyen meg lehetett szervezni, hogy in absentia is tudjak órát tartani.