Az idézetek, szólások, közmondások izgalmas dolgok. Nem csak a magyar tanításban játszhatnak szerpet, egy-egy jó idézettel könnyen feldobahtunk egy órát, prezentációt, tananyagot. Történelemből is érdekes lehet utánamenni annak, hogy honnan ered egy mondás, ki lehet a forrása, mire is utalhat.

Ha ilyesmikkel akarunk foglalkozni, bőségesen találunk segítséget a weben. elsőként ott van például a Wikidézet oldal (IDE KATTIONTVA), a Wikipedia idézetekkel foglalkozó oldala. Kereshetünk benne szavakra, de szerzőkre, témákra is. A közmondásokat nyelvek szerint is csoportokba rendezték, úgy is átnézhetjük őket. Ha klasszikus műveltséget akarunk fitogtatni, akkor a Latin közmondások oldalára kell ellátogatnunk (IDE KATTINTVA), itt természetesen a magyar fordításokat is megtaláljuk.

A Catch nevű alkalmazást (IDE KATTINTVA) feljegyzések készítésére találták ki és láthatóan mindent tud is, amit egy ilyen programtól elvárhatunk. Készíthetünk feljegyzéseket, csatolhatunk hozzá képet, fájlt, de akár teendő listát is. Az egyes feljegyzések címkézhetők, gyűjteményekbe rendezhetők.

Két dolog teszi érdekessé a programot, az egyik, hogy nagyon sokféle módon érhetjük el, a webes alkalmazáson túl a böngészőbe épülő kiegészítőként és a mobiltelefonos alkalmazásként is, valóban lehetőségünk van tehát rá, hogy bárhol bármiről feljegyzést készítsünk. A másik, hogy a feljegyzésekhez meghívhatunk másokat is, így a közös ötletelés eszköze is lehet.

Érdekes oldalt ajánlott figyelmembe a PIL Akadémia egy tavalyi résztvevője, Dobos Linda (Köszönjük neki a tippet) pár hete, de most érett csak meg a helyzet, hogy az órán élesben is kipróbáljam. Meglepően nagy érdeklődést mutattak a gyerekek az amerikai elnökválasztás iránt, viszont az is kiderült, hogy elég keveset tudnak róla, ráadásul nem tudják a saját életükhöz kapcsolni, nagyon idegen nekik ez az egész (ez persze nem biztos, hogy baj, meg nem is szavazhatnak az USA-ban, de mégis ...). Az iSideWith nevű oldal segítségével (ITT TALÁLHATÓ), egy rövid interaktív kérdőív segítségével eldönthetik, hogy az elveik alapján ők kire szavaznának az USA-ban. Mit is jelent pontosan az, hogy demokrata, vagy republikánus, ha a gazdaságról, vagy éppen a nők helyzetéről van szó a társadalomban. Milyen hitek húzódnak meg a pártszimpátiák mögött? Érdekes kérdések ezek, és tanulságosak a válaszok is. És egy végső zseniális tipp a lapozás után :)

A szabadesést tanultuk éppen diákjaimmal fizikából, nagyon szép és izgalmas téma, de nem könnyű pontosan bemutatni, hogy miről is van szó. A klasszikus tollpihe és kalapács kísérlet csak a Holdon működik (ITT A VIDEÓ), nálunk betesz neki a fránya légellenállás. Mérni sem könnyű a gravitációs gyorsulást, hiszen túl nagy a kis g, a mi mérettartományunkban nagyon gyorsan esnek le a testek.

Ekkor jött az ötlet, hogy használjunk egy mikrofont az idő mérésére. Egy spárgára kötöttünk csavarokat egyenlő távolságokban, elégettük a spárgát és mrögzítettük a koppanások hangját. Szabad füllel persze ez még nem igazolja, hogy a szabadesés egyneletesen változó mozgás, de itt jött segítségünkre a számítógép. A felvett hangot betöltöttük az ingyenes Audacity szoftverbe (INNEN LETÖLTHETŐ) és megnéztük, hol vannak a csúcsok, ez a program ezredmásodperces pontosággal adja meg a koppanűsok idejét. Ezt láttuk:

Mártonné Kiss Ágnes írása
CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

A PIL Akadémia 2012-es évadja június 30-án zárult, a végső konferencián többek között egy grandiózus Teachmeetre is sor került, olyan alaklomra, ahol a tanárok három percben osztották meg egymással ötleteiket, tapaztalataikat, dilemmáikat. Már korábban is kiderült számunkra, hogy ez a kötetlen forma egészen különleges alaklom a tanulársa, a kapcsolatok építésére és a szórakozásra, de ez az alkalom minden várakozásunkat felülmúlta.

Az előadásokat videón rögzítettük és ugyan egyet-egyet már korábban bemutattunk, most itt a teljes gyűjtemény, több mint egy órányi Teachmeet. Reméljük a remek ötleteken és tapasztalatokon túl egy kicsit megmutat az Akadémia hangulatából is. A 2013-as tanévre már lehet jelentkezni (IDE KATTINTVA), akit meg a részletes anyagok és foglalkozásvázlatok érdekelnek mindarról, ami elhangzott itt, annak a PIL Networkre érdemes regsztrálnia (IDE KATTINTVA). A Tovább után jönnek a videók!

Néhány éve megjelent egy könyv Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes, kicsit provokatív cím, főleg egy tanárnak, de a minap mégis ez jutott eszembe. Nem is annak kapcsán, hogy értelmetlen lenne, amit tanítok (néha azon is el szoktam tűnődni), hanem annak kapcsán, hogy az iskolában vajon hol tanítjuk meg azt, amit tudni érdemes? Melyik órán kerülnek elő az igazán fontos dolgok, azok, amikre szinte mindenkinek szüksége lesz?

Kiselőadások voltak éppen, a kilencedikesek mutattak be egyes tudósokat, akik valami fontosat tettek hozzá a mechanika tudományához. Amúgy visszafogottan szoktam csak használni a kiselőadásokat, sok a rossz tapasztalatom velük, főleg amikor olyanokról beszélnek a diákok, amit egyáltalán nem értenek (felolvasnak Wikipédia szócikkeket például, néha akadozva az idegen szavaknál). Jöttek sorra a Powerpointok és egyik rettenetesebb volt, mint a másik. Amikor a harmadik csoport állt elő a fekete háttéren sötétvörös 6 pontos betűkkel írt diáival, amikről egyszerűen felolvasták a szöveget, elegem lett. Elmondtam nekik, hogy engem kérdeznének, lenne a TEK-nek egy Powerpoint osztaga (természetesen Prezikkel és egyéb prezentációs anyagokkal is foglalkozna), ami ilyenkor rájuk törné az osztály ajtaját és azonnal letartóztatná őket borzasztó prezentáció tartásának vádjával.

Mindig, mikor sportot tanítottam, szívesen használtam a Eurosport Watts rövid filmjeit (bakik, vicces jelenetek szenzációsan poénos zenei aláfestéssel IDE KATTINTVA), és most így év elején, a nyári Olimpiára emlékezve használtam újra. Sokkal szívesebben tanulnak a diákok sportokat úgy, ha látják is miről van szó. Előnyös ez olyan sportok tanítására, amit Magyarországon nem nagyon űznek, mint például a baseball, szinkronúszás, cricket. Hátrányos helyzetű és nehéz szociális közegben élő gyerekeknél különösen nagy sikert lehet vele elérni, akik sokszor leragadnak a focinál, mint egyetlen sportnál. Ami  a Watts-ot igazán különlegessé teszi, az a zenei aláfestése. Óriási élmény lehet a diáknak, amikor megérti a képhez csatolt zene szövegét, ezáltal a poént. Az Olimpiát illetően, mivel szurkolói jeleneteket is bevágnak, sokkal jobban átérezhető az Olimpia légköre, hangulata, és ezáltal közelebb kerül a diákokhoz is. ITT TALÁLHATÓ a watts egyik olimpiai összefoglalója, ami óriási sikert aratott minden osztályban már az első héten:

Őszintén megvallva nem voltam maradéktalanul megelégedve az easel.ly alkalmazással (ITT ÍRTUNK RÓLA), zavart, hogy nem kezeli az ékezetes karaktereket és az is, hogy az adatokkal nem nagyon lehet dolgozni benne. Keresgettem hát tovább, így akadtam az infogr.am alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Ez sem tökéletes, de sokban felülmúlja a másikat. Egyfelől érti a magyar betűket és adatsorokból készíthetünk grafikonokat és azokat térképen is ábrázolhatjuk, beágyazhatunk videókat is.

Diákjaimmal a mozgásokat tanultuk és rögtön ki is próbáltam, az atlétikai rekorderek átlagsebességét számoltuk ki, mjd erről készült egy infografika. Ez talán még gyorsabban ment, mint az előző, bár nem is annyira csicsás. IDE KATTINTVA látható a végeredmény. A diákok között versenyt hírdettem, hogy csináljanak jobbat, látványosabbat, olyat, amiről jobban leolvashatók az információk, kiváncsian várom a végeredményt.

Az Open University az e-oktatás zászlóshajója, remek és ingyenes anyagokkal a tanulni vágyóknak. Az anyagaik között hetekig lehet bogarászni, de most egy kis gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet. A címe 60 Second Adventures in Thought (azaz egyperces kalandok a gondolkodás világában) és IDE KATTINTVA található meg. Ha jól ismert filozófiai problémát mutat be egy-egy valóban egy perces videó, Akhillész és a teknős esetétől a végtelen hotel paradoxonig.

Ki veheti hasznát? Elsődlegesen természetesen a filozófiát tanítók, de a problémák egy része a fizikához vagy a matematikához is jól felhasználható. Természetesen az angolórán is remek kiindulás lehet a beszélgetésekhez (pl. a nagypapa paradoxon), de ha csak mi magunk nézzük meg, akkor is hasznát vehetjük, egy helyettesítő órán, osztályfőnökin, osztálykirénduláson vagy csak ha végtelenül fáradtak a gyerekek, megmozgathatjuk vele az agyukat.