A szabadesést tanultuk éppen diákjaimmal fizikából, nagyon szép és izgalmas téma, de nem könnyű pontosan bemutatni, hogy miről is van szó. A klasszikus tollpihe és kalapács kísérlet csak a Holdon működik (ITT A VIDEÓ), nálunk betesz neki a fránya légellenállás. Mérni sem könnyű a gravitációs gyorsulást, hiszen túl nagy a kis g, a mi mérettartományunkban nagyon gyorsan esnek le a testek.

Ekkor jött az ötlet, hogy használjunk egy mikrofont az idő mérésére. Egy spárgára kötöttünk csavarokat egyenlő távolságokban, elégettük a spárgát és mrögzítettük a koppanások hangját. Szabad füllel persze ez még nem igazolja, hogy a szabadesés egyneletesen változó mozgás, de itt jött segítségünkre a számítógép. A felvett hangot betöltöttük az ingyenes Audacity szoftverbe (INNEN LETÖLTHETŐ) és megnéztük, hol vannak a csúcsok, ez a program ezredmásodperces pontosággal adja meg a koppanűsok idejét. Ezt láttuk:

Mártonné Kiss Ágnes írása
CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

A PIL Akadémia 2012-es évadja június 30-án zárult, a végső konferencián többek között egy grandiózus Teachmeetre is sor került, olyan alaklomra, ahol a tanárok három percben osztották meg egymással ötleteiket, tapaztalataikat, dilemmáikat. Már korábban is kiderült számunkra, hogy ez a kötetlen forma egészen különleges alaklom a tanulársa, a kapcsolatok építésére és a szórakozásra, de ez az alkalom minden várakozásunkat felülmúlta.

Az előadásokat videón rögzítettük és ugyan egyet-egyet már korábban bemutattunk, most itt a teljes gyűjtemény, több mint egy órányi Teachmeet. Reméljük a remek ötleteken és tapasztalatokon túl egy kicsit megmutat az Akadémia hangulatából is. A 2013-as tanévre már lehet jelentkezni (IDE KATTINTVA), akit meg a részletes anyagok és foglalkozásvázlatok érdekelnek mindarról, ami elhangzott itt, annak a PIL Networkre érdemes regsztrálnia (IDE KATTINTVA). A Tovább után jönnek a videók!

Néhány éve megjelent egy könyv Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes, kicsit provokatív cím, főleg egy tanárnak, de a minap mégis ez jutott eszembe. Nem is annak kapcsán, hogy értelmetlen lenne, amit tanítok (néha azon is el szoktam tűnődni), hanem annak kapcsán, hogy az iskolában vajon hol tanítjuk meg azt, amit tudni érdemes? Melyik órán kerülnek elő az igazán fontos dolgok, azok, amikre szinte mindenkinek szüksége lesz?

Kiselőadások voltak éppen, a kilencedikesek mutattak be egyes tudósokat, akik valami fontosat tettek hozzá a mechanika tudományához. Amúgy visszafogottan szoktam csak használni a kiselőadásokat, sok a rossz tapasztalatom velük, főleg amikor olyanokról beszélnek a diákok, amit egyáltalán nem értenek (felolvasnak Wikipédia szócikkeket például, néha akadozva az idegen szavaknál). Jöttek sorra a Powerpointok és egyik rettenetesebb volt, mint a másik. Amikor a harmadik csoport állt elő a fekete háttéren sötétvörös 6 pontos betűkkel írt diáival, amikről egyszerűen felolvasták a szöveget, elegem lett. Elmondtam nekik, hogy engem kérdeznének, lenne a TEK-nek egy Powerpoint osztaga (természetesen Prezikkel és egyéb prezentációs anyagokkal is foglalkozna), ami ilyenkor rájuk törné az osztály ajtaját és azonnal letartóztatná őket borzasztó prezentáció tartásának vádjával.

Mindig, mikor sportot tanítottam, szívesen használtam a Eurosport Watts rövid filmjeit (bakik, vicces jelenetek szenzációsan poénos zenei aláfestéssel IDE KATTINTVA), és most így év elején, a nyári Olimpiára emlékezve használtam újra. Sokkal szívesebben tanulnak a diákok sportokat úgy, ha látják is miről van szó. Előnyös ez olyan sportok tanítására, amit Magyarországon nem nagyon űznek, mint például a baseball, szinkronúszás, cricket. Hátrányos helyzetű és nehéz szociális közegben élő gyerekeknél különösen nagy sikert lehet vele elérni, akik sokszor leragadnak a focinál, mint egyetlen sportnál. Ami  a Watts-ot igazán különlegessé teszi, az a zenei aláfestése. Óriási élmény lehet a diáknak, amikor megérti a képhez csatolt zene szövegét, ezáltal a poént. Az Olimpiát illetően, mivel szurkolói jeleneteket is bevágnak, sokkal jobban átérezhető az Olimpia légköre, hangulata, és ezáltal közelebb kerül a diákokhoz is. ITT TALÁLHATÓ a watts egyik olimpiai összefoglalója, ami óriási sikert aratott minden osztályban már az első héten:

Őszintén megvallva nem voltam maradéktalanul megelégedve az easel.ly alkalmazással (ITT ÍRTUNK RÓLA), zavart, hogy nem kezeli az ékezetes karaktereket és az is, hogy az adatokkal nem nagyon lehet dolgozni benne. Keresgettem hát tovább, így akadtam az infogr.am alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Ez sem tökéletes, de sokban felülmúlja a másikat. Egyfelől érti a magyar betűket és adatsorokból készíthetünk grafikonokat és azokat térképen is ábrázolhatjuk, beágyazhatunk videókat is.

Diákjaimmal a mozgásokat tanultuk és rögtön ki is próbáltam, az atlétikai rekorderek átlagsebességét számoltuk ki, mjd erről készült egy infografika. Ez talán még gyorsabban ment, mint az előző, bár nem is annyira csicsás. IDE KATTINTVA látható a végeredmény. A diákok között versenyt hírdettem, hogy csináljanak jobbat, látványosabbat, olyat, amiről jobban leolvashatók az információk, kiváncsian várom a végeredményt.

Az Open University az e-oktatás zászlóshajója, remek és ingyenes anyagokkal a tanulni vágyóknak. Az anyagaik között hetekig lehet bogarászni, de most egy kis gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet. A címe 60 Second Adventures in Thought (azaz egyperces kalandok a gondolkodás világában) és IDE KATTINTVA található meg. Ha jól ismert filozófiai problémát mutat be egy-egy valóban egy perces videó, Akhillész és a teknős esetétől a végtelen hotel paradoxonig.

Ki veheti hasznát? Elsődlegesen természetesen a filozófiát tanítók, de a problémák egy része a fizikához vagy a matematikához is jól felhasználható. Természetesen az angolórán is remek kiindulás lehet a beszélgetésekhez (pl. a nagypapa paradoxon), de ha csak mi magunk nézzük meg, akkor is hasznát vehetjük, egy helyettesítő órán, osztályfőnökin, osztálykirénduláson vagy csak ha végtelenül fáradtak a gyerekek, megmozgathatjuk vele az agyukat.

Elérkezett a TanárBlog és az Egyszervolt Suli együttműködésében elkészült óravázlatok második fordulójának a vége. Most is mellékelünk letölthető SMART Notebook-ban elkészített interaktív táblás anyagot is az igen részletes és gazdag óravázlat mellé. Természetesen nem csak a teljes IKT eszköztár hadrafogásával lehet az órát tanítani, biztatunk mindenkit, hogy alakítsa, gyúrja át az ő lehetőségeihez - megéri!

Sokféleképpen lehet matematikát tanítani és tanulni is. Az egyik módszer, amikor megadjuk a szabályokat, majd gyakoroljuk példákon. A másik, amikor hagyjuk, hogy a gyerekek játszanak a számokkal, maguk fedezzék fel a törvényszerűségeket. Ehhez jelent nagy segítséget a Weapons of maths construction oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az itt letölthető program (valójában egy Java alkalmazás) (IDE KATTINTVA) bármilyen gépen elfut, de a legtöbb lehetőséget interaktív táblán vagy érintőképernyős táblagépen nyújtja.

A programmal egyszerű műveleteket írhatunk fel (összeadás, kivonás, osztás, szorzás), a kézírásunkat remekül felismeri a rendszer és át is alakítja karakterekké. Majd megoldja számunkra a példát. Ha például azt írjuk fel 3 +   =5, a hiányzó helyre bekerül a 2. Utána bármit változtathatunk a képleten és a program maga erre azonnal reagál, változtatja a számokat. Át is rendezhetjük az egyenletet, ha akarjuk. Így azután végigpróbálgathatjuk, hogy minek milyen következménye van.

A kérdést elég gyakran teszik fel nekem, ezért arra gondoltam, megnézem mit ír erről a magyar nyelvű internetes sajtó. Nemrég olvastuk (és ajánlottuk Facebook oldalunkon az Iskolai korrupció címmel megjelent posztot, ahol a szerző egy velejéig romlott iskolát ír le. Itt - a rengeteg pénzpumpáló technika között - megemlíti a több milliós interaktív táblákat is, amelyek ez órán használhatatlanok, ráadásul lassítják az órát, hiszen interaktív táblán 2, míg rendes teremben 9 példát is megold a szerző egy órán. Aztán belefutottam a NYEST-en egy cikkbe, ahol ezt olvastam: " Hány laptopot lehetne venni egy interaktív tábla árából? Tízet egészen biztosan." Aztán meg ezt: "Ha a táblához szükséges szoftverek árát is beszámítjuk (ami nélkül tényleg csak egy nagyon drága kivetítő), akkor pedig a 16 laptop még kevesebbe is kerül". Végül arra is felszólított a szerző, hogy keressünk jó példákat az interaktív tábla használatára - olyan példákat, ahol nem a tanár miatt működött jól az óra, hanem kifejezetten az interaktív tábla miatt, illetve azt is állítja, hogy a frontális oktatást erősíti a tábla. Szóval ezeken kezdtem el töprengeni, az eredmény a lapozás után található.