Véget ért a PIL Akadémia a Microsoft és a TanárBlog közös, majdnem fél éves képzése, amiben 200 tanár ismerkedhetett meg az IKT használattal és a hozzá társuló pedagógiával is. Záró konfrenciánk csúcspontja egy közel húsz szereplős Teachmeet volt, ahol az akadémia résztvevői osztották meg egymással pár percben ötleteiket, sikeres tanítási gyakorlataikat.

Tusorné Fekete Éva utazási irodákat készítetett diákjaival informatika órán és ezt mutatta be nekünk az alábbi videóban:

Egyszerű módját találtam a XXX. Olimpiai Játékok és az ahhoz kapcsolódó kulturális olimpia rendezvények honlapjainak bemutatására. A már említett corkboard.it alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) az általam érdekesnek talált weboldalakról pillanatfelvételt készítettem a jegyzeteken és mindegyikhez nyelvórán hasznosítható feladatot csatoltam, mégpedig ITT. Az oldalt lehet csak böngészéshez használni, de ha bárki kommentárt szeretne írni hozzá, meghívhatom, ha jelzi. A nyárra való tekintettel nem tudom, mennyire kapnak rá diákjaim, de már vannak érdeklődők.

Dúl az Olimpia-láz és remélhetőleg még szeptemberre is marad belőle valamennyi. Ezért is lehet érdekes az a három játék, amik a gyerekeknek szánt programozási környezethez, a Kodu-hoz készültek. Erről az ingyenesen letölthető programról már többször szót ejtettünk (például ITT és ITT IS vagy éppen ITT), lényege, hogy komoly programozásiismeretek nélkül készíthetünk mi és diákjaink is látványos és élvezetes játékokat.

Ha már olimpia izgalmas feladat lehet a számukra, hogy bármiféle versenyek kodusított változatát csinálják meg. Kioszthatjuk az egyes versenyszámokat a diákok között és utána meg is rendezhetjük a saját olimpiánkat. Mutatóba érdemes megnézni (esetleg a diákokkal is megosztani) a következő három játékot, amik már erre a témára készültek, a Kodu olimpia változatai: EGYIK, MÁSIK, HARMADIK. azért is érdekesek lehetnek ezek a példák, mert a diákok láthatják, mások hogyan oldották meg ezt a feladatot és bőven szedhetnek belőle ötleteket.

Pályázati felhívás :: Innovatív iskolák fejlesztése (TÁMOP-3.1.4-12/1 és TÁMOP-3.1.4-12/2). Az LSK Hungária Kft., mint a kanadai SMART Technologies ULC. licence alapján Magyarországon gyártott SMART Board interaktív táblák és a SMART interaktív oktatástechnikai eszközök kizárólagos magyarországi képviselete az alábbi pályázati lehetőségről szeretné tájékoztatni a Tisztelt Érdeklődőket. Részletek ITT TALÁLHATÓAK illetve a lapozás után!

A 85 éves Magyar Rádió érdekes oldalt állított össze (ITT TALÁLHATÓ), ahol sok olyan anyagot is megtalálunk, amit akár tanórán is jól használhatunk. Van sok olyan anyag, ami a történelem tanításában lehet érdekes és olyanok is, amiket elsődlegesen az irodalom, vagy éppen a zene órákon használhatunk fel. Négy csoport lehet igazán érdekes a számunkra, a magyar rádiózás emlékezetes hangjai, az archív ritkaságok, a híres színművészek felvételei és az emlékezetes sportközvetítések.

És hogy mi minden van itt? Például Kossuth beszéde, Horthy napiparancsa, a Cantata Profana szövege Bartók felolvasásásban, Babits versmondása, interjú Szent-Györgyi Alberttel, Nagy Imre híres beszéde vagy éppen Papp László olimpiai győzelme. De nem csak magyarul találunk érdekességeket, hanem németül (Thomas Mann és Albert Einstein) és franciául is (Albert Schwitzer).

Talán érdekes, talán vicces, ám feltétlenül tanítható apróságot szeretnénk ma ajánlani - különösen angolosoknak és különösen 'utazás', 'kultúrák' témakörban. A Bored panda nevű blogon (IDE KATTINTVA érhető el) született és az egyes nemzeti zászlók 'igazi' jelentését adja meg, például a kínai zászlóban a piros rész a dolgozó 14 éven aluliakat jelenti, a sárga (a csillagok) pedig az iskolába járó 14 éven alulliakat. Néha erőltetetettnek tűnik egy-egy ötlet talán, de a kolumbia zászló pl. kifejezetten vicces. A lapozás után meg is mutatjuk.

A tananyag nemzetközi példákon át Magyarországgal (is) foglalkozik. A téma a népesedéspolitika. Vajon mi lesz itt 50 év múlva? Mik a kihívások, illetve a lehetséges megoldások. Mindez rengeteg érvvel, vitafeladattal, interaktívan, vagy nyomtathatóan.

Társadalomismeretből lehet hasznos a most ajánlott oldal, ahol egy interaktív migrációs térképet találunk (IDE KATTINTVA). A globalizáció kapcsán az egyik legégetőbb probléma a menekülőké és migránsoké, ennek feldolgozásához jöhet jól ez a térkép. Az oldalon választhatunk országot és megadhatjuk, hogy azt akarjuk-e látni, honnan érkeznek az adott országba, vagy inkább arra kíváncsiak, hova mennek az adott ország polgárai. Minden esetben a tíz országot látunk, a színezésük pedig a rangsornak felel meg. Az egyes országok fölé víve az egeret alapvető adatokat tudhatunk meg róluk (népesség, GDP, HIV fertőzöttség, TBC fertőzöttség és gyermekhalandóság).

Bár az adatok öt évvel ezelőttiek, tanulságosak lehetnek. Ha összeállítunk 20 kérdést arról, hogy mi jellemző egyes országok migránsaira, és ebből a 20-ból minden diáknak adunk 5-öt (úgy, hogy ne kapják ketten ugyanazt az öt kérdést), a diákokat a gépteremben önállóan is hagyhatjuk dolgozni, hogy kiderítsék a válaszokat (erre 20 perc elég lehet), ezután érdemes kis csoportokat alakítani, akiknek az a feladata, hogy általános megállapításokat tegyenek a migrációról.

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy vajon hogyan lehetne a Facebook-ot használni 'rendes' tanulásra (rendes alatt azt értem, hogy nem csupán random vicces fényképeket teszünk ki angolul, majd gyűjtjük a lájkokat, de igazából sem valódi koncepció, sem tematika nem érhető tetten az oldalon). Bujtás Barbara (aki hosszú ideje a Facebook-on tanítás/tanulás hithű képviselője) most - úgy tűnik - valami ilyesmivel próbálkozik. A Facebook CoW csoport ITT TALÁLHATÓ, és láthatóan a Facebook adta lehetőségeket megpróbálja kreatívan kihasználni, diákoknak ténylegesen lehet tanulni sok mindenből,a mi az oldalon található, tanárok pedig érdekes ötleteket 'lophatnak'. Bár nagyon drukkolok a kezdeményezésnek, valamiért nem tudok szabadulni attól a képzettől, hogy a Facebook a diákok számára nem elsősorban a tanulás, hanem a kikapcsolódás, a magánélet helyszíne. De bárcsak ne nekem lenne igazam, hajrá Facebook Cow, tessék kattintani és csatlakozni!

A magyar állam egy évtizede ad a normatíván felül kiegészítő támogatást, a sajátos nevelési igényű illetve a szegény sorsú gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskoláknak. Ez az összeg lényegesen kevesebb, mint amit az önkormányzati (állami), illetve az egyházi iskolák kapnak, de mégis valamelyest lehetővé teszi a szerény működést. Az idei pályázatban több olyan iskola nem kapott támogatást, akik, szegény, nyomorúságos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, ha ők bezárnak, sok gyerek kerül azonnal az utcára.

Ezek az iskolák olyan feladatokat látnak el, amire a hagyományos iskolák nem vállalkoznak, olyanoknak adnak esélyt, akiknek máshol nincs lehetőségük és nem utolsósorban felkarolják azokat is, akikkel a többi iskola nem akar és tud foglalkozni. Most ezek az iskolák segítségre szorulnak, szép példája lehetne a pedagógus szolidaritásnak, ha mi is tenni tudnánk érte. ezért is közöljük Horn György levelét: