Megjelent a Netszótár!

A legelső kérdés, amit szinte kötelező is feltenni: Miért papíralapú a kiadvány, ha az internetes kommunikációról szól? A szerzők is rengetegszer hallhatták a kérdést, és ezzel kezdték az előadást is. A válaszuk egyszerű: azért, mert így azokat szólítják meg, akik egyébként nem kerülnének ilyen kifejezések közelébe, lévén nincsenek jelen a kibervilágban. Bevallom, én egy picit másra (is) gyanakszom. Szerintem a Kulturális Alap könyvre adott támogatást, illetve egy ingyenes online szótár nem generálhat bevételt. A jellemző eladási statisztikák alapján egyébként sem számíthat egy könyv manapság Magyarországon nagyon nagy hatásra. Ha 3000 példányban elfogy, az már elég szép teljesítmény. Mindez egyébként teljesen rendben van, rengeteg munkával létrehozott minőségi kiadványról van szó, érthető, hogy szerették volna megjelentetni és nem csupán egy újabb ingyenes online szótárat elkészíteni. Így sokkal nagyobb a súlya a Netszótárnak. Ami részben jó, részben viszont húzza a kiadványt.

Külcsín tekintetében nem lehet okunk panaszra, a Netszótár kifejezetten igényes megjelenésű kiadvány, jól olvasható, esztétikus, szép kivitelű. Az ára is ehhez mért: az összesen kb. 2000 szócikkért 3500 Ft-ot kell fizetnünk. No de hagyjuk a felületes szemlélődést, nézzünk a szótár mélyére!

És ez sem lehetetlen, mivel a műnek kifejezetten vannak mélységei. Én például nem nagyon mozgok a számítógépes játékok világában, ezért sok 'gamer' kifejezés újdonság volt. Ugyanakkor fel kellett tennem a kérdést magamnak: kinek szól valójában a Netszótár? Ha a teljesen kezdő vagy a gyermekeit megérteni szándékozó webnullás szülőnek, akkor túl sok a felesleges információ. Érdektelen, hogy mi az a 'hentelés', ha azt nem tudjuk, hogy mit csinál a gyerek pontosan, amikor 'fészbukozik'. Ha csak most tesszük az első bizonytalan lépéseket az online kommunikáció világában, a Netszótár inkább elijeszt, mintsem eligazít. Ezt különben kivédhették volna a szerzők, ha felvállalják, hogy kicsit bonyolultabb rendszerű szócikkeket állítanak össze. Így jelezni lehetett volna, hogy egy szó vagy kifejezés a 'gamer' szakszókincs része, de azt is, ha egyes kifejezések kifejezetten kezdők számára lehet hasznos, vagy éppen a cset nyelvezetében fordul elő gyakran. Itt az egyszerűség és átláthatóság okán - úgy érzem - sok engedményt tettek a szerkesztők a mű gyakorlati használhatóságának rovására.

Szóval akkor kinek is szól a könyv? Mert ha a webnullás szülőnek nem igazán, akkor talán a webegyes társaiknak, akik online mozognak ugyan, de nem igazán értik, hogy mi az az ikszdé, vagy az Instagram. De aztán arra gondoltam, hogy én ha én alapjártas szülő lennék és nem érteném, mi is az az Instagram, begépelném a keresőbe, így 20 mp alatt megkapnám a választ. Nem tűnik hatékonynak, sem kifizetődőnek ezért egy könyvet venni. Aztán végül arra jutottam, hogy részben én lehetek a célközönség, az internetes kommunikáció iránt érdeklődő szakmai blogger, tanár, aki érzi a kiadvány jelentőségét és feltétlenül a polcán szeretné tudni.

Ha már arra választ kerestünk, hogy kinek, akkor arra is ki kell térnünk, hogy 'mire' jó a könyv? A Netszótárhoz hasonló kiadványoknak meg kell küzdeniük a ténnyel, hogy a szócikkek szavatossága igencsak korlátozott. Most, 2013 elején még kifejezetten naprakész a kiadvány, hiszen az Instagram-tól kezdve a retweet-ig sok minden megtalálható benne, de már most érezhető, hogy a szótár aktualitása gyorsan kopik majd. Alapvető hiánynak érzem, hogy a Google Drive vagy a Skydrive nem szerepel a gyűjteményben, ezek jelentős és fontos szolgáltatások, ha már a felhő-alapú technológia előkerül, kár volt ezeket kihagyni, és az sem igaz, hogy ezek olyan nagyon új dolgok lennének.

Ezen a ponton vissza kell térnünk a mélységhez, illetve a vélt és valós mélységéhez egy ilyen jellegű szótárnak. Ha jól emlékszem Pipacs volt az a Rejtő Jenő alak, aki 'soha nem rontott el egy jó verset egy rím kedvéért'. Néha hasonlóan éreztem magam a könyv lapozgatása során, hiszen a gyűjtőmunkában - úgy érzem - néha egy jó poén győzött a tudományos igényesség felett. Kétségtelenül jól hangzik az, hogy 'fészes ős' (olyan szülő, akinek van Facebook profilja) vagy hogy 'hatevage-e' (azaz hétvége viccesen), de az gyanús, ha megguglizzuk a kifejezést, akkor kizárólag a Netszótárhoz kapcsolódó utalásokat kapunk (vagy még azt sem). Bizonyára a szótár összeállításakor kidolgozott szakmai protokoll szerint kerültek bele ezek a szócikkek, és engem nem is zavarnak, mert valóban viccesek, de itt is érdemes lett volna jelezni, hogy azért itt nem arról van szó, hogy a fiatalok fészes ősöznek egyfolytában, hanem valaki már valahol hallott ilyet, vagy látta egyszer leírva.

Az idők szavát meghalló tanárként megpróbáltam diákjaimmal a könyv alapján 'menő' beszélgetést folytatni, de egész egyszerűen kiröhögtek, fészes ősöstül, ikszdéstül, úgy ahogy voltam. Miért? Mert - mondták ők - így senki nem beszél! Vagyis egy nagyon szűk rétege a fiataloknak talán, de ők a gyerekek között is különcnek és furának számítanak. Szóval érdemes csínján bánni Netszótárral fész-tu-fész kommunikációban, mert könnyen egy nagyon extrém Réz Andrásként néznek majd ránk, aki nem nagyon érti, hogy 'miért baromi gáz', ha túl fiatalosak próbálunk lenni - főleg úgy, hogy hiányzik a szleng mögött a fíling!

Mert ugye azért a könyvben található kifejezések jelentős része szleng, ami igencsak gyorsan változik és csak egy kis közösségre jellemző. Már most érezhető az is, hogy nemsokára teljesen át kellene dolgozni a művet, hiszen például a Google Buzz már bezárt, ez lesz az MSN sorsa is, és látszik, hogy nincs olyan alkalmazás, amely teljesen állná az internet változásának őrült tempóját. Ugyanakkor, ha választanom kellene, hogy a Myspace legyen szócikk, vagy a 'meglájkol' (amely szinte kizárólag nyelvészeti oldalakon jelenik meg, más kontextusban csak kevéssé), akkor a Myspace győzne. Már csak mint kortünet, ha már úgyis leáldozott szegénynek. Lassan erre a sorsra jut egyébként az IWIW, vagy éppen a MyVip is, amelyek viszont szerepelnek a műben saját jogon.

Kétségtelen tény, hogy a szerkesztők alámerültek az internetes világban, és igyekeznek mindent megmutatni. Erre remek példa a (képpel is illusztrált) MILF rövidítés, amit a szerzők fel is oldanak (mothers I'd like to f*ck). Szintén nem találkoztam még olyan gyerekkel, aki azt leírta volna, hogy 'ticca' (cica változata lenne, de csak egy Ticca nevű tini blogger található a neten), valamint a '&' általam ismert jelentése nem lehet 'at', hanem 'and' - azaz 'és'. Szintén kérdéses pl. az 'arcpálma', ami angolul Facepalm (arcba temetett kéz akkor, ha valaki hülységet csinál), bár gyanús, hogy a 'palm' angolul eredetileg a tenyér, nem pedig 'pálma' jelentésben szerepel. Természetesen mindezt nem lehet a Netszótárnak felróni, hiszen nem ők találták ki a fordítást, csak érdemes lett volna talán ezeket a dolgokat a helyükre tenni.

Végül a szakszavakról is ejtsünk egy-két szót. Érdekes lehet, hogy GUI mit is takar, bár itt is felvetődik a kérdés, hogy ha valakinek ez probléma, akkor valószínűleg valamelyest jártas az online kommunikáció világában. A Joomla definíciója ugyanakkor 'honlapkészítő alkalmazás', amikor szerintem inkább tartalomkezelő rendszer, ami nem ugyanaz.

Egy közel 400 oldalas kiadványban nyilván egyszerű kipécézni a problémás eseteket, ami nem igazságos, mivel a mű valóban törekszik a teljességre, és rengeteg hasznos, jó, precíz definíciót ad. Abban biztos lehetek, hogy én a célközönség közé tartozom és egyetlen percig nem bántam meg, hogy megvásároltam a kiadványt. Tanároknak is érdekes lehet, hiszen átolvasva hagymaként hámozhatjuk le az online kommunikáció egyes rétegeit, érthetjük meg a nagyon sok rövidítést, speciális kifejezést, vagy éppen angolból átvett (helyenként magyarosított) szavakat.