A TanárBlog birodalomról
Vezércikk - 2013. június 12.
Most, hogy hetedik éve nyúzzuk a TanárBlogot, egyre több helyen egyre több minden jelenik meg rólunk. Érdekes és izgalmas látni, ahogy két ’renegát’ tanár magánkezdeményezése egyre nagyobb hullámokat ver. Ez mára odáig jutott, hogy egyenesen a fejlesztés-szolgáltatás Microsoft-jának kiáltottak ki minket. Úgy érzem, egy pillanatra érdemes elgondolkodni azon, hogy mi is a TanárBlog – és mi nem. Lapozás után őszinte kitárulkozás!
A fent idézett blogbejegyzésben nagyon kedvesen emlékeztek meg rólunk, de valamiért a TanárBlogot így definiálták: ’Prievara Tibor és csapata’. Ez azt a képzetet keltheti, hogy a TanárBlog egy nagy vállalat, netán oktatási intézmény lenne komoly infrastruktúrával. Nos, fontos gyorsan leszögezni, hogy a TanárBlog továbbra sem egy ilyen hatalmas, multinacionális cég, hanem a Gergő meg a Tibi. Két (főállásban dolgozó) középiskolai tanár, akik – mellesleg – hajnalban két órával korábban felkelnek, vagy este ugyanennyivel később fekszenek le, hogy megosszanak valamit abból, amit aznap tanultak, foglalkoztatja őket, olvastak vagy tapasztaltak. Úgy éreztük, hogy az IKT-hoz kapcsolódó, osztályteremből származó, megélt tapasztalatok fontosak lehetnek a kollégáknak, akik hasonló úton járnak, vagy szeretnének talán egyszer elindulni. Ebben egyébként az egy év alatt elért 250 000 (különböző) olvasó fontos visszajelzés.
Többször kérdezték tőlünk, hogy mi az ’üzleti modellünk’, és mindig azt válaszoltuk, hogy nincs ilyen. És tényleg nincs. Írunk arról, amiről szeretünk és ami foglalkoztat minket. A TanárBlog nem üzleti céllal létrehozott, racionálisan működő vállalkozás, hanem két tanár IKT-val és pedagógiával kapcsolatos gondolatai. Ez utóbbi állítás most már (hál’ istennek) egyre kevésbé igaz, mert (elsősorban a Microsoft PIL Akadémia jóvoltából) mára már sok szerzője van a portálnak, többen írnak nekünk és osztanak meg tapasztalatokat, ötleteket, gondolatokat. Ezekért mindig nagyon hálásak vagyunk és szívesen tesszük közzé az írásokat.
Továbblépve az identitáskeresés sűrű dzsungelében, eljutunk a már idézett blogposzt újabb állításához, miszerint : „Találó hasonlattal azt is mondhatnánk, hogy olyanok mint a Microsoft az IKT fejlesztés és szolgáltatás piacán.” Ez egyrészt megtisztelő, mert mi soha nem gondoltuk, hogy ilyen komoly hatást gyakorolhatnánk ketten egy viszonylag széles piaci szegmensre, másrészt viszont feltételez egy profitorientált viszonyulást a piachoz, ami bennünk nem igazán él. Kitalálunk szerintünk hasznos dolgokat, majd megpróbáljuk ezeket megvalósítani. Monopol helyzetre is utal a szerző, mondván „hogy a fejlesztés-szolgáltatás terület domináns, bizonyos szempontok szerint egyetlen szereplőjévé váltak”. Épp a minap, egy általunk szervezett konferencián hangzott el, hogy pl. az Educatio Kft milyen sokrétű, a tanárok számára ingyenes, akkreditált képzési csomaggal állt elő – viszonylag komoly infrastruktúrával. Mivel nekik ez a dolguk. Több TEMPUS rendezvényen is részt vettünk már (előadóként vagy hallgatóként), és még sorolhatnám azokat az intézményeket, akik (nagyrészt ingyenesen) sokoldalú, minőségi képzéseket nyújtanak gyakorló pedagógusok számára – a tanártovábbképzésben. A TanárBlog is szervez továbbképzéseket, TeachMeet-eket, kisebb konferenciákat, ahol a gyakorlatból táplálkozó, valóban kevésbé elméleti tudást helyezzük a középpontba. Nem célunk a monopol helyzet kialakítása, igazából meg sem fordult a fejünkben, hogy az jó lenne nekünk, ha ez bármilyen kizárólagosságot jelentene. Ehelyett megpróbálunk együttműködni, és megyünk, ha kérnek, hívnak. Azt gondoljuk, hogy ezek az erőfeszítések kiegészíthetik egymást, hasznos elemei lehetnek ugyanannak az épületnek. A célunk mindannyiunknak az lenne ugyanis, hogy az IKT-val támogatott tanulás, illetve az ún. 21 századi pedagógia sikeresen integrálható legyen a mai magyar oktatási gyakorlatba. A cél tehát ez, nem pedig maximális profitot termelni különböző termékekből (ha ez nem így lenne, például biztosan nem ingyen adnánk a TanárBlog könyvtár kiadványait, amelyekkel azért elég sok munka van, hanem szerveznénk hozzájuk egy sales csapatot … de nem tesszük).
További kérdés, hogy a TanárBlog mennyire ’levédhető’, mennyire egyedi, vagy utánozhatatlan. Nos, egyáltalán nem az. Blogot bárki írhat erről a témáról. Innovatív pedagógiai módszereket is használhat (mint ahogy használnak is sokan). Írhat ezekről ingyenesen letölthető könyveket, szervezhet képzéseket stb. Szóval újdonság nem nagyon van benne, sem pedig levédhető zseniális szabadalom. Ismerve egy közoktatásban dolgozó pedagógus terhelését, feladatait, egy ’innovatív’ IKT eszközökkel támogatott óra felkészülési igényét, a napi cikkírás nyomását, az emellett napi szinten elolvasandó szakirodalom mennyiségét, és mindehhez egy Facebook-oldal karbantartását napi 5-6 releváns poszttal, nem csoda, hogy erre nem sokan vállalkoznak – főleg úgy, hogy akár évekig jó ha pár száz olvasóval számolhat a szerző, és semmilyen garancia nincs arra, hogy valaha ez megváltozna.
Érdekesség, hogy évente legalább egyszer megkeresnek minket azzal, hogy egy új, üzleti vállalkozásként induló portál átvenné (természetesen ingyen) a mi cikkeinket, tartalmainkat, majd ő értékesítene erre reklámokat és ebből nekünk visszaosztana jutalékot. Ezeket a megkereséseket mindig kedvesen elhárítjuk, és az szokott kiderülni, hogy jól tesszük, mivel ezek a portálok egy-két éven belül úgy tűnnek el, ahogy létrejöttek. Szépen csendben.
Többször hallottuk már, hogy az a baj a TanárBloggal, hogy bevételt termel, azaz mára olyan cégekkel dolgozunk együtt, mint a Microsoft, a SMART vagy éppen az Intel. Az igazság az, hogy mi örülünk annak, hogy a céljainkhoz sikerült piaci alapon működő cégekkel együttműködnünk, és így szervezni olyan eseményeket, létrehozni olyan tartalmakat (megkockáztatom: helyenként értékeket is), amelyek a teljes pedagógustársadalom hasznára válhatnak.
Végül szintén a fentebb idézett posztból vennék ki egy újabb – számomra rendkívül érdekes – idézetet, amely a TanárBlogról ezt mondja ki: „A saját jó gyakorlatokra épülő birodalom az IKT svédasztallal együtt egy olyan területet rajzol meg, ahol a felsőoktatásnak, szervezett továbbképzéseknek nem lehet helye és nincs érdekeltsége (mert ez már nem a feladatuk, hatáskörük)”. Bevallom, ez kicsit meglep, ugyanis én pont az ellenkezőjét gondolom. Jelenleg az IKT eszközök gyakorlati használatáról, osztálytermi alkalmazásukról még az eredeti tudásfelhalmozás fázisában járunk szerintem. Azaz, akik ezt jelenleg a felsőoktatásban tanítják, jó eséllyel nem olyan iskolába jártak, ahol interaktív táblák voltak és minden diák kezében ott volt a laptop vagy a tablet. A pedagógia ugyanakkor (szintén szerintem) az a tudomány, amely már-már fájóan kötődik a gyakorlathoz. Matematikusként elképzelhető olyan disszertáció, amely nem tartalmaz feltétlenül konkrétan megvalósítható elemeket, azaz nincs esetleg hatása a világra, amit leír. A pedagógia tudománya nem ilyen. Nehéz lenne beadni egy tanulmányt pedagógiai témában, amely kimondja, hogy mindannak, amit leír gyakorlati implikációja nincs.
Természetesen lehet, hogy egészen másra gondolt a szerző, hiszen úgy is értelmezhetjük az idézetet, hogy ahhoz az osztályteremben megtermelt gyakorlati tudáshoz nincs és nem is lehet a tanárképzésnek viszonyulása, hiszen a folyamatnak pont ellentétes irányban kellene mozognia – az egyetemeken megtermelt elméleteket kellene a pedagógiai gyakorlatba ültetni. Fordítva nem megy. Természetesen el lehetne gondolkodni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatán (ti.mit ér a sikeres pedagógiai gyakorlat elmélet nélkül, illetve mire jó egy sikeres peadógiai elmélet gyakorlat nélkül), és mi a TanárBlogon kétségkívül a kevéssé elméleti megközelítést választottuk, mert abban hiszünk, hogy azzal segítünk a legtöbbet, ha a bennünk meglévő elméletek gyakorlati megvalósítását dokumentáljuk. Azaz, a TanárBlog nem csupán vicces, érdekes egyszer használatos ötletek gyűjteménye (bár talán úgy is működik), hanem bizonyos pedagógiai elméletek gyakorlati lenyomata. Meggyőződésem szerint a gyakorlati tapasztalatoktól elzárkózni hiba és tévedés. Főleg egy olyan területen, mint az IKT, ahol nincsenek még évszázados tapasztalatok. A területek kijelölése, hatáskörök pontos definiálása, vonalak meghúzása helyett fontosabb lenne arra figyelni, hogy mivel is tudnánk jelenleg egymás munkáját a kétségtelenül közös cél érdekében minél hatékonyabban használni.
Mi is a TanárBlog? Mindenkinek más, ez érthető, számunkra továbbra sem egy monopol helyzetben lévő (pláne nem erre törekvő) birodalom, ahol egy csapat dolgozik, hanem két középiskolai tanár blogja, ahol mások számára talán érdekes tapasztalatokat oszthatunk meg egyre több kollégával, akikkel jó találkozni a Microsoft PIL Akadémián, vagy egy TeachMeet-en, ahol mi is mindig legalább annyit tanulunk, mint bárki más.