Izgalmas, programadó és vitaindító tanulmány jelent meg a minap, az úgynevezett white paper (egy adott témát összefoglaló, a cselekvési irányokat kijelölő tanulmány) célja, hogy egy globális mozgalmat indítson el, ami a modern kor kihívásaihoz alakítja az oktatást. Ebben az IKT remek eszköz lehet. A tanulmány címe Új pedagógiák a lényegi tanulás szolgálatában (INNEN TÖLTHETŐ LE). Röviden összefoglaljuk, miről is szól:

Elsőként definiálja a lényegi tanulást, olyan tanulást ért alatta, ami a diákokat felkészíti arra, hogy sikeresek legyenek a változó világban. A változást elsődlegesen a globalizált együttműködésben, a folyamatos technológia fejlődésben, a tudás-tőke növekvő szerepében, a kollaboráció előtérbe kerülésében  tulajdonképpen a változásra való állandó képességben látják. Hat területet azonosítottak, mint a lényegi tanulás fő színtereit:

Nagyon vicces a Benetton Play oldala (ITT TALÁLHATÓ), ahol kisebb, tényleg érdekes játékokat játszhatunk (bár nekem nem mindegyik működött). Több játék aktív részvételre buzdít - egy webcam bekapcsolásával játszhatunk másokkal pl. 'most-mutasd-meg'-et is, de van amihez regisztráció és még csak angol nyelvtudás sem kell. Ha csak egy percünk van, talán az Orbit játék lehet izgalmas, ahol saját zenét készíthetünk. Jó szórakozást!

Ha valaki nagyon lassan követi csak a technika fejlődését, megvan az az előnye, hogy kevesebbet kell költenie elavuló technológiákra. Ha például most szeretné valaki lecserélni a bakelitlemezeit valami modernebb hanghordozóra, átugorhatja CD-t, a DVD-t és rögtön gyűjtheti a zenéket valamilyen mozgó alkatrész nélküli, digitális tárolón (pl. egy pendrive-on). Ez egy minap megjelent tanulmányt olvasva (ITT TALÁLHATÓ) jutott eszembe, amiben a mostanában divatos kifordított osztályterem koncepcióját bírálják a szerzők. Ha valóban meghaladott ez a tanulási modell, akkor könnyedén túl lendülhetünk rajta, hiszen mifelénk még alig kezdték el használni egyáltalán.

A kifordított osztályterem lényege, hogy megfordul a tananyag leadásának és feldolgozásának színtere. A klasszikus modellben, a tanár az órán leadja az anyagot és a diákok azt feldolgozzák otthon. A fordított osztályterem esetében a diákok előbb otthon elolvassák (vagy megnézik videón) az anyagot, majd az órán közösen feldolgozzák, dolgoznak vele. Most azt tesztelték, hogy vajon melyik sorrend vezet hatékonyabb tanuláshoz. (Végre nem csak arról beszél valaki, hogy szerinte mi lenne jó, hanem kísérleteket, méréseket is végez róla, ahogy erről EGY KORÁBBI CIKKBEN már írtunk.) Lássuk, mit és hogyan vizsgáltak!

Sokszor kívántam azt diákként, hogy bárcsak lenne egyetlen helyen összefoglalva az összes jelentős esemény és folyamat. Egy időben ezért is tűntek az enciklopédiák, nagy összefoglaló művek a megoldásnak. Aztán valahogy mégsem tanultam belőlük olyan sokat. Pont ma ajánlotta egy PIL Akadémista az Európa történelme című remek videót (pl. ITT TALÁLHATÓ). Nekem is nagyon tetszett, aztán azon is elkezdtem gondolkodni, hogy még sokkal jobb lenne, ha némi leírás, magyarázat is tartozna a videóhoz. Elkezdtem hát interaktív idővonalakat keresni, és EZ ITT nagyon megtetszett (sajnos angol). Érdemes rajta átlapozni Európa történelmét!

Rengeteg jelszót, bejelentkezési adatot kell fejben tartanunk, és ami még rosszabb, állandóan begépelnünk napi online tevékenységeink során. A Lastpass erre kínál egyszerű megoldást. Nem kell mást tennünk, mint letöltenünk egy kis kiegészítőt a böngészőnkbe (IDE LÁTOGATVA), majd megadni EGY utolsó jelszót. Minden esetben, amikor valahová bejelentkezünk, az okos Lastpass kiegészítő már tudja az adatainkat. Sőt, megtaníthatjuk arra is, hogy automatikusan betöltse űrlapokba az adatainkat (mondjuk egy új webáruházban online vásárlás esetén. Íme egy rövid videó arról, hogyan induljunk el a Lastpass telepítésénél (angolul).

A CoverTimes oldalon (IDE KATTINTVA) napilapok címoldalait láthatjuk szerte a világból. Szinte minden nagyobb lap nyitóoldala látható egy montázsban. AZ egyes képekre kattintva láthatjuk nagyítva az adott újságot. Belelapozni nem tudunk, csak az első oldalt nézhetjük meg, de ez is elég arra, hogy láthassuk, mit tartanak éppen fontosnak vagy érdekesnek. Leválogathatjuk egy-egy ország lapjait is, így tulajdonképpen nyelvek alapján is válogathatunk. Lehetőségünk van a tegnapi, tegnapelőtti stb. lapokat is megnézni (a holnapit, ahogy Örkény egypercesében van, sajnos nem).

Hasznos lehet az oldal nyelvórán, főleg ha az újságok a téma. Érdekes foglalkozás lehet, ha egy kiválasztott cím alapján kell megírni magát a hírt. Jó szolgálatot tehet a CoverTimes média órán is, ha éppen a nyomtatott sajtóról van szó, de akár az egyes országok, kultúrák közti különbségek bemutatására is használhatjuk.

A lapozás után összesen 25 olyan weboldalt mutatunk be - rövid leírással, amelyek kiválóan használhatóak szókincs tanítására. Mindez annyira így van, hogy ezeket az oldalakat mind ki is próbáltuk, így hát személyes tapasztalatok alapján tudunk nyilatkozni (sajnos ez azt is jelenti, hogy van néhány oldal, amely csak angolórán használható,de meglepően sok a nyelvfüggetlen alkalmazás. Érdemes akár nyelvtanulóként is rápillantani a listára! Lapozás után tehát jöjjön a lista:

Rengeteg anyag van a YouTube-on (gondolom, ez senkinek nem újdonság), ugyanakkor vannak olyan csatornák, amelyek tartalma talán megérdemel egy pár sort itt, a nyári pangás közepén! Régebben is használtam ScreenJunkies anyagait (ITT TALÁLHATÓAK), a napokban azonban filmekkel kapcsolatos anyagokat keresve akadtam bele ismét egy videójukba, majd nagy örömmel fedeztem fel a teljes csatornát. Többfajta filmet készítenek, nekem most az 'őszinte filmelőzetesek' tetszettek meg nagyon, ahol (ugyanúgy pár percben, ami még használhatóbbá teszi az anyagot) nem dicsérik, hanem őszinte véleményt mondanak el, ugyanakkor megtartják az előzetesek stílusát, ezért csak közben vesszük észre, hogy itt picit másról van szó, mint amire számítottunk. Órán is használtam már, nagyon jól bevált, ajánlom mindenkinek (akár tanítaná, akár kikapcsolódna pár percre).

A szófelhő alkalmazások olyanok mint a gumicukor. Valójában nincs különbség közöttük, de az ember mégis megkóstolja a mackó alakú után a giliszta formájút is. Írtunk mi már nagyon sok szófelhő készítő programról (ITT NI), de ha már egy újra akadtunk, hát kipróbáltuk azt is. Ennek a neve Tagul (ITT TALÁLHATÓ) és regisztráció után ingyenesen használható.

A Tagul a szófelhő készítők között a sokrétűbbek közé tartozik. A megadott szövegből törölhetünk szavakat, személyre szabhatjuk a színeket, a hátteret és még magának a szófelhőnek az alakját is. Ha van ötletünk, hogy miként építsük be a tanításba, jó választás lehet. Egy példa szófelhő a Bővebben után található.

A WALS elnevezésű oldal (a betűszó jelentése: World Atlas of Language Structures) (IDE KATTINTVA) a világ nyelveit mutatja be. A pontosan adatolt, forrásmegjelöléssel ellátott gyűjteményben megtudhatjuk minden nyelvről, hogy milyen hangtani és nyelvtani szerkezeteket használ, mindezt egy szép, könnyen átlátható formátumban. Az egyes nyelvekhez még példaszavak, példamondatok is tartoznak, így könnyebben megérthetjük, miként is működnek.

Nyelvtan órán például hasznos lehet bemutatni az uráli nyelvcsaládot EZEN A TÉRKÉPEN, ahol az egyes nyelvek pontos elhelyezkedése is látható. Az azonos színek pedig a rokonsági viszonyokat jelenítik meg. Utánamehetünk itt annak is, hogy az egyes nyelvek alapvető szerkezetükben mennyire hasonlítanak egymásra. Persze, mint minden atlaszt, ezt is jó csak úgy különlegesebb cél nélkül böngészni.