Kétségkívül alapjaiban rengette meg a beadandó, házi dolgozatok intézményét a mesterséges intelligencia. Minek, kinek - és főleg mit! - hihetünk el ezentúl?! Amikor pedig megkérdezzük a diákokat arról, hogy AI írta-e a beadandót, azt mondják, hogy nem. És látszik, hogy őszintén hiszik is, amit mondanak. Ha jobban megpiszkáljuk a kérdést, és úgy tesszük fel, hogy használt-e AI-t a megíráshoz, már igen lesz a válasz. És innen csak egy kis lépés, hogy beismerjék, hogy tulajdonképpen pár vesszőt, és egy jelzőt írtak át. De annyira a sajátjuknak érezték már ettől, hogy olyan ez, mintha ők írták volna :). MIvel elég sok ilyen helyzetbe kerültünk, és nap mint nap kapunk írásokat a diákoktól, összeszedtünk pár árulkodó jelet arról, hogy AI írta a fogalmazást. Spoiler: nem az AI detektor a megoldás, de olvasás közben elég könnyen rá lehet jönni, ha ismerjük a jeleket.

Nem is olyan régen még azt lehetett hallani a szakértőktől, hogy a promptolás, azaz annak a képessége, hogy hatékonyan tudjunk AI alkalmazásokkal kommunikálni, lesz a digitális írástudás új formája. Ahogy telnek a hónapok, és egyre újabb AI chatbot verziók jönnek ki, azt láthatjuk, hogy sokkal előbb tanul meg az AI érteni abból, amit mi írunk neki, mintsem mi megtanulhatjuk, hogyan is kell vele - a jelenlegi formájában - hatékonyan kommunikálni.

Mégis, most még elengedhetetlen, hogy hatékonyan tudjunk promptokat írni, és egyre több prompt könyvtár elérhető az interneten. Ha jobban megnézzük a tartalmát ezeknek a gyűjteményeknek, arra kell rájönnünk, hogy ezek egyrészt teljesen általánosak, azaz nem (vagy csak nagyon ritkán) egy bizonyos feladatra vannak konkrétan kitalálva, vagy már maguk is AI segítségével íródtak.

Az elmúlt több mint egy évben napi szinten használva az AI technológiát, azt vettük észre, hogy rengeteg feladatra - kisebb, nagyobb kérdésekben - használható. És használtuk is. Ebből lett egy saját, pedagógiai feladatokra emberek által generált prompt gyűjteményünk, amit január végén megosztunk minden TanárBlog olvasóval!

Összesen 50 feladat, óravázlat írásától saját chatbotok készítéséig, valamint vicces trükkökig arra, hogy sikeresen lebuktassuk az AI-val készült beadandókat, került bele a TanárBlog AI Prompt-Könyvtár első részébe, minden esetben kis leírással, a pedagógiai helyzet vázolásával, majd az általunk használt prompttal. Összegyűjteni és szerkeszteni is nagyon izgalmas feladat, meggyőződésünk, hogy a TanárBlog AI Prompt-Könyvtár nem hiányozhat egyetlen pedagógus virtuális polcáról sem.

A megjelenés várható dátuma: 2025. január 27.

A kiadványt minden előfizetőnknek emailben küldjük el. Az előfizetésekről itt lehet tájékozódni..

Nemrég írtunk itt a tanárBlogon is a ‘feladás kultúrája’ jelenségről, amikor a diákok inkább hagyják a feladatot, ha az nem azonnali eredménnyel jár, és nem könnyű, lehetőleg annyira könnyű, hogy valódi erőfeszítést ne is igényeljen. Ahogy egy diákom mondta: én akarnám, tanár úr, de annyira nehéz akarni akarni’. Vagyis az az első lépés nehéz, hogy valahogy intellektuális erőfeszítést legyen hajlandó tenni valamiért. Az az értékelési és visszajelzési rendszer, amit a MotiMore is képvisel, pont azt mondja, hogy akkor lesz egy diák hajlandó megmozdulni, ha az első lépések pont annyira nehezek, hogy minimális erőfeszítést igényeljenek, és fokozatosan érdemes egyre összetettebb feladatokat adni. A jó hír az, hogy most egy 2024-es kutatás már oldalról közelítve a kérdést, nagyon hasonló eredményekről számolt be. Lehet, hogy ez lesz a kulcs a jelen és a közeljövő tanulóihoz?

Szinte minden területén az oktatásnak feltűnt már az AI, és ez nincs másképpen a videókészítésben sem. Az AI-alapú videókészítő oldalak azonban még elég kezdetlegesek, és/vagy elég drágák. Most egy olyan alkalmazást mutatunk meg, amelyet tudunk (korlátokkal, de már értelmezhetően) ingyen is használni, és a szerkezete is elég gyakorlatias ahhoz, hogy kezdők is elkezdhessék Ráadásul a rengeteg beépített template miatt a végeredmény is elég pofás - akár már az első próbálkozás után.

A nyelvtanulásban fontos egy bizonyos ponton az, hogy megtanuljunk embereket leírni - valamiért nyelvvizsgán is gyakran elvárás, hogy a 'harmincas szőke, göndör hajú nő' és társai elhangozzanak a képleírás feladat egy pontján. Nincs is ezzel baj, ha például személyleírást kell adnunk a táskánkkal elszaladt tolvajról, akkor magabiztosan tudjuk majd segíteni a nyomozó szervek munkáját. Ezen felül különösen felértékelődhet a kritikai hozzáállás az AI világában. Sok diákunk mondja, hogy 'engem nem lehet átverni'. Erre remek oldalt mutatunk most, ahol kedvünkre generálhatunk nem létező, de nagyon létezőnek látszó embereket!

Lassan már történelmünk van az AI-val is, hiszen közel egy éve rendszeresen használom a tanteremben, és a készülés során is, vagyis a pedagógiai feladatok szinte teljes spektrumában. A január eleje mindig egy érzékeny időszak, hiszen ilyenkor számot vetünk (és néha vihart aratunk) az elmúlt év eseményeivel, tapasztalatokat élünk újra, és jó esetben még tanulunk is a hibáinkból, örülünk a sikereinknek. Ennek a kényszernek engedve most öt olyan tanulságot szeretnék röviden bemutatni, amit az AI jelenlegi állapotában a következő időszakban talán hasznos lehet másoknak is.

Így év elején adja magát, hogy az aktuális év számával is játszunk egy kicsit. Ráadásul 2025 kifejezetten izgalmas szám, ami sokféle szempontból is érdekes. Készítettünk egy kis prezentációt erről, az alábbiakban letölthető, bátran használható akár évindító órákhoz is.

Különös dolog a placebo, olyan tabletta vagy akár injekció, amiben nincsen semmilyen hatóanyag, csak cukor vagy sós víz és mégis sok betegség esetén azt találták, hogy segít a betegeken. Természetesen nem mindegy, hogy milyen panaszról van szó, artériás vérzés vagy vakbélgyulladás esetén senkinek sem jutna eszébe placebót használni, de fájdalomcsillapításra, egyes pszichés problémákra (például depresszióra) kifejezetten hatékony lehet. Azt is tudjuk, hogy nem mindegy, milyen a plcebo, a drágább jobban hat, mint az olcsóbb és a szuri is hatásosabb, mint egy egyszerű tabletta. Egy több évig tartó vizsgálatban, még az alanyok 5%-ánál elvonási tünetek is jelentkeztek, amikor abbahagyták a szedését. Az orvosok elképzelése szerint ez a kezelés a szervezet meglévő erőforrásait, például az agy saját fájdalomcsillapító rendszerét mozgósítja, ebből a szempontból nem különbözik a minden szülő által alkalmazott gyógypuszi hatásmechanizmusától. Hiába kifejezetten hatásos bizonyos esetekben, jellemző, hogy ez a hatás nem tartós, az okokat nem kezeli, legfeljebb a tüneteket. Ráadásul a placebo használata etikai szempontból nagyon megkérdőjelezhető, hiszen tulajdonképpen becsapja az orvos a beteget, ráadásul erősen erősen megingatja az orvosba vetett bizalmat is, miért hinné el a beteg a legközelebbi alkalommal, hogy a gyógyszer, amit adnak neki valódi?

Mindez a mesterséges intelligencia, annak oktatási használata és közelebbről a mesterséges intelligencia tutorok kapcsán jutott eszembe. A nagy nyelvi modellek (ChatGPT és társai) megjelenésekor az egyike első gondolat az volt, hogy ezeket hogyan lehet majd használni az oktatásban, félelmek és távlatos remények egyaránt elhangzottak. Voltak, akik a tanárok munkáját féltették, míg mások a személyre szabott oktatás aranykorát vizionálták. Nem véletlen, hogy a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI még a legmenőbb modelljeinek megjelenése előtt megkereste Salman Khan-t, hogy dolgozzanak együtt a technika lehetséges oktatási alkalmazásain. Sal Khan nem akárki, ő alapította a Kahn Akadémiát (aminek sok anyaga már magyarul is elérhető), ami kis oktatóvideókkal segíti a tanulást és a tanítást. A Khan Akadémia megjelenése túlzás nélkül földindulásszerű hatással volt a technika oktatási használatára, hozzájárult ahhoz, hogy a 2000-es évek elején a kifordított osztályterem volt az egyik legfelkapottabb kifejezés az oktatásban. Khan nem csak könyvet írt a mesterséges intelligencia használatáról és nem csak videóban mutatta be a ChatGPT-4o tutor képességeit, hanem egy külön AI-ra épülő előfizetéses tutort is fejlesztett Khanmigo néven. Akkor most tényleg arra kell felkészülnünk, hogy a tanárok helyét átveszik a mesterséges intelligencia tutorok?

Hiába vagyunk Kodály országa, gyakran van az az érzése az embernek, hogy a zene mostoha tantárgy a magyar iskolákban. Eleve a készségtárgyakkal együtt a könnyű és ezért nem annyira komolyan vehető tárgyak közé van sorolva. A tantervben a hangszeres zene alig jelenik meg és miközben a diákoknak a NAT szerint több száz népdalt kellene fejből tudniuk mire befejezik az iskolát, a valóság ettől távol van. Az sem segít, hogy a tananyag fő hangsúlya a klasszikus és a népzenén van és miközben a diákok nagy része tulajdonképpen non-stop hallgat zenét, arról az órán szó sem eshet.

Fájdalmasan marad ki a tanulásból a zeneelmélet, pedig ez sokaknak, főleg a matematikai gondolkodásban jobbaknak lehetne nagyon izgalmas. Az pedig, hogy a diákok maguk írjanak zenét már fel sem merül, pedig ez, a közös zenélésen túl igazi élmény lehetne.

Van egy iskola, ahol a gyerekek közül sok a BTMN-es, ADHD-s, és diszes. Érdekes kísérlet, hogy miként lehet őket lekötni. Én több szabályt is megszegtem, a láthatóan erős ADHD-s gyerekeknek például meg szoktam engedni, hogy rágózzanak az órán. Emellett működhet az is, hogy miközben az órán részt vesznek, és nincsen éppen aktív feladatuk, színezhetnek. Ehhez szinte adja magát a gondolat, hogy olyan színezőt készítsünk, amely kapcsolódik a tanórai témához. Nagy örömmel újságolta valaki egy csoprtban, hogy milyen fantasztikus színezőket készítő alkalmazást talált. Nos, kipróbáltuk, leteszteltük, és kerestünk rá talán még jobb alternatívát. Ha szeretnél ilyen tematikus színezőket készíteni AI segítségével, a lapozás után mutatjuk, hogyan érdemes.