AI írta a fogalmazást? Íme pár jel - nem az AI detektorok lesz a megoldás
- egy éve
Kétségkívül alapjaiban rengette meg a beadandó, házi dolgozatok intézményét a mesterséges intelligencia. Minek, kinek - és főleg mit! - hihetünk el ezentúl?! Amikor pedig megkérdezzük a diákokat arról, hogy AI írta-e a beadandót, azt mondják, hogy nem. És látszik, hogy őszintén hiszik is, amit mondanak. Ha jobban megpiszkáljuk a kérdést, és úgy tesszük fel, hogy használt-e AI-t a megíráshoz, már igen lesz a válasz. És innen csak egy kis lépés, hogy beismerjék, hogy tulajdonképpen pár vesszőt, és egy jelzőt írtak át. De annyira a sajátjuknak érezték már ettől, hogy olyan ez, mintha ők írták volna :). MIvel elég sok ilyen helyzetbe kerültünk, és nap mint nap kapunk írásokat a diákoktól, összeszedtünk pár árulkodó jelet arról, hogy AI írta a fogalmazást. Spoiler: nem az AI detektor a megoldás, de olvasás közben elég könnyen rá lehet jönni, ha ismerjük a jeleket.
Nem is olyan régen még azt lehetett hallani a szakértőktől, hogy a promptolás, azaz annak a képessége, hogy hatékonyan tudjunk AI alkalmazásokkal kommunikálni, lesz a digitális írástudás új formája. Ahogy telnek a hónapok, és egyre újabb AI chatbot verziók jönnek ki, azt láthatjuk, hogy sokkal előbb tanul meg az AI érteni abból, amit mi írunk neki, mintsem mi megtanulhatjuk, hogyan is kell vele - a jelenlegi formájában - hatékonyan kommunikálni.
Nemrég írtunk itt a tanárBlogon is a
Szinte minden területén az oktatásnak feltűnt már az AI, és ez nincs másképpen a videókészítésben sem. Az AI-alapú videókészítő oldalak azonban még elég kezdetlegesek, és/vagy elég drágák. Most egy olyan alkalmazást mutatunk meg, amelyet tudunk (korlátokkal, de már értelmezhetően) ingyen is használni, és a szerkezete is elég gyakorlatias ahhoz, hogy kezdők is elkezdhessék Ráadásul a rengeteg beépített template miatt a végeredmény is elég pofás - akár már az első próbálkozás után.
A nyelvtanulásban fontos egy bizonyos ponton az, hogy megtanuljunk embereket leírni - valamiért nyelvvizsgán is gyakran elvárás, hogy a 'harmincas szőke, göndör hajú nő' és társai elhangozzanak a képleírás feladat egy pontján. Nincs is ezzel baj, ha például személyleírást kell adnunk a táskánkkal elszaladt tolvajról, akkor magabiztosan tudjuk majd segíteni a nyomozó szervek munkáját. Ezen felül különösen felértékelődhet a kritikai hozzáállás az AI világában. Sok diákunk mondja, hogy 'engem nem lehet átverni'. Erre remek oldalt mutatunk most, ahol kedvünkre generálhatunk nem létező, de nagyon létezőnek látszó embereket!
Lassan már történelmünk van az AI-val is, hiszen közel egy éve rendszeresen használom a tanteremben, és a készülés során is, vagyis a pedagógiai feladatok szinte teljes spektrumában. A január eleje mindig egy érzékeny időszak, hiszen ilyenkor számot vetünk (és néha vihart aratunk) az elmúlt év eseményeivel, tapasztalatokat élünk újra, és jó esetben még tanulunk is a hibáinkból, örülünk a sikereinknek. Ennek a kényszernek engedve most öt olyan tanulságot szeretnék röviden bemutatni, amit az AI jelenlegi állapotában a következő időszakban talán hasznos lehet másoknak is.
Így év elején adja magát, hogy az aktuális év számával is játszunk egy kicsit. Ráadásul 2025 kifejezetten izgalmas szám, ami sokféle szempontból is érdekes. Készítettünk egy kis prezentációt erről, az alábbiakban letölthető, bátran használható akár évindító órákhoz is.
Különös dolog a placebo, olyan tabletta vagy akár injekció, amiben nincsen semmilyen hatóanyag, csak cukor vagy sós víz és mégis sok betegség esetén azt találták, hogy segít a betegeken. Természetesen nem mindegy, hogy milyen panaszról van szó, artériás vérzés vagy vakbélgyulladás esetén senkinek sem jutna eszébe placebót használni, de fájdalomcsillapításra, egyes pszichés problémákra (például depresszióra) kifejezetten hatékony lehet. Azt is tudjuk, hogy nem mindegy, milyen a plcebo, a drágább jobban hat, mint az olcsóbb és a szuri is hatásosabb, mint egy egyszerű tabletta. Egy több évig tartó vizsgálatban, még az alanyok 5%-ánál elvonási tünetek is jelentkeztek, amikor abbahagyták a szedését. Az orvosok elképzelése szerint ez a kezelés a szervezet meglévő erőforrásait, például az agy saját fájdalomcsillapító rendszerét mozgósítja, ebből a szempontból nem különbözik a minden szülő által alkalmazott gyógypuszi hatásmechanizmusától. Hiába kifejezetten hatásos bizonyos esetekben, jellemző, hogy ez a hatás nem tartós, az okokat nem kezeli, legfeljebb a tüneteket. Ráadásul a placebo használata etikai szempontból nagyon megkérdőjelezhető, hiszen tulajdonképpen becsapja az orvos a beteget, ráadásul erősen erősen megingatja az orvosba vetett bizalmat is, miért hinné el a beteg a legközelebbi alkalommal, hogy a gyógyszer, amit adnak neki valódi?
Hiába vagyunk Kodály országa, gyakran van az az érzése az embernek, hogy a zene mostoha tantárgy a magyar iskolákban. Eleve a készségtárgyakkal együtt a könnyű és ezért nem annyira komolyan vehető tárgyak közé van sorolva. A tantervben a hangszeres zene alig jelenik meg és miközben a diákoknak a NAT szerint több száz népdalt kellene fejből tudniuk mire befejezik az iskolát, a valóság ettől távol van. Az sem segít, hogy a tananyag fő hangsúlya a klasszikus és a népzenén van és miközben a diákok nagy része tulajdonképpen non-stop hallgat zenét, arról az órán szó sem eshet.




