A 21. századi oktatás három nagy kihívásából kettőre (IKT-használat és valós problémákra fókuszálás) megoldást nyújtott a Prievara Tibor által kidolgozott, gamifikáción alapuló értékelési rendszer. Ez olyan keretet jelent a tanórákon, mely demokratizálja az oktatási folyamatot, a tudásépítést helyezi előtérbe és a korábbinál nagyobb felelősségvállalásra ösztönzi a diákokat, hiszen jóval többször kerülnek döntéshelyzetbe. A hazai tapasztalatok alapján a jelenlegi berendezkedés nem támogatja a diákok önállóságát a saját tanulási folyamatuk szervezésében, ezért is tartom nagyon előremutatónak a pontrendszert, hiszen az egész életen át tartó tanulás koncepciójának (LLL) megalapozásához alapvető az önszabályozás kialakítása, a metakognitív képességek fejlesztése.

Érdekes éa talán hasznos is lehet a Deviantart nevű közösségi oldal (ITT TALÁLHATÓ, amely a művészetek felszabadítására hivatott - legalábbis szerintük. 2000 óta működik, és rengeteg amatőr - és kevésbé amatőr - alkotást gyűjt össze. Minden közösségi oldal annyit ér, amennyire aktívak a tagjai, és a Deviantart nem panaszkodhat. Tanórai felhasználása terméyzetesen akár nyelvórán is elképzelhető, hiszen pont azért érdekesek az alkotások, mert nem mindig jelentenek mindenki számára értéket. Izgalmas vita kerekedett már többször abból, hogy kivettem 5-6 művet, kivetítettem, és megpróbáltuk eldönteni, hogy ez most művészet, avagy nem művészet. Meglepő és érdekes, hogy mennyire magától értetődőnek gondolja mindenki, hogy mi számít művészetnek, és mennyire meglepődik azon, hogy másoknál ez mennyire másképpen van. Természetesen a Devianart - közösségi oldalként - fogad is alkotásokat (akár irodalmi műveket is), és ha valaki szeretné kipróbálni magát, lehet egy lépcsőfok az iskolai kiállítás előtt.

Igazi aranybánya a történelem és az irodalom tanításához a Hungaricana nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldal a különféle közgyűjtemények anyagait gyűjti egybe, rendszerezi, teszi elérhetővé és kereshetővé. Akár irodalom órán (hiszen a 19. századtól fogva megtalálhatók itt akár kis megyei lapok is), akár történelemből (itt vannak például a magyar költségvetések és zárszámadások), akár földrajzból (elérhetők a katonai felmérések térképei) bámulatosan sok forrás van itt. Mazsolázhatunk belőle az órára bevihető anyagokat, de akár az érdeklődőbb diákoknak is megadhatjuk az oldalt, hogy maguk kutassanak benne, igazi kutató diákok legyenek.

A Miami Herald hasábjain írt egy kicsit harcos, mégis némileg elkeseredett cikket egy tanárnő, ezzel a címmel: Unatkoznak a diákjaid az iakolában? Mondd meg nekik, hogy oldják meg. A szerző úgy látja, hogy manapság az oktatásban elcsúszott a fókusz. Olyan hívószavak mellett, hogy differenciálás, élménypedagógia, eljátékosítás stb. a pedagógia egy termék lesz, a diákok fogyasztók, a tanár pedig szolgáltató. Ha a tanóra (vagy projekt, házi feladat stb.) nem elég érdekes, játékos, izgalmas, akkor a diákok nem csinálják, vagy csak fél gőzzel. A termék nem kell. A cikk írója úgy látja, hogy egy nagyon veszélyes spirálba kerül így az oktatás, ahol folyamatosan megpróbáljuk tanárként változatos eszközökkel átütni a diákok egyre magasabb ingerküszöbét. Gondolkozzunk el ezen egy percre!

Az alábbi cikket Jánosi Zsuzsától kaptuk. Köszönjük, és nagy örömmel tesszük közzé. A 21. századi készségekről beszélve újra és újra felmerül az a kérdés, hogy hogyan lehet a megtanultakat rendszerezni, megfoghatóvá, értékelhetővé tenni. Mivel nagyon szerteágazó és sokrétű ismeretekről van szó, így a megszokott értékelési formák egyre kevésbé alkalmasak a megszerzett készségek áttekintésére. Erre a problémára kínál egy érdekes megoldást a Badgecraft (ITT TALÁLHATÓ, aminek működését és előnyeit a honlapon található rövid, angol nyelvű videó foglalja össze.

Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Sok alkalmazás van, amely segítségével mozgó képeket (animgif-eket) készíthetünk. A Gickr (IDE KATTINTVA található) is egy ilyen oldal, amely nem sokoldalúságával, hanem egyszerű használhatóságával, és kiszámítható működőképességével hívja fel magára a figyelmet. A működése nagyon egyszerű: feltölthetünk legfeljebb 10 képet számítógépünkről, vagy akár egy Flickr mappából, kattintsunk a 'continue' (azaz 'Tovább') gombra, és már el is készült az animált kép, amelyet le is tölthetünk, vagy online tárolhatunk. Ez utóbbi esetben egy linket kapunk, és online tárolják az animgif-et nekünk, hihetetlenül könnyűvé varázsolva a megosztást. Ami még fontos és szép, hogy YouTube videókból is készíthetünk animált képeket, és nem kell mást tennünk, mint megadni a YouTube videó linkjét, és már készül is a gif. Jó mulatást hozzá! :)

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Új, minden eddiginél nagyobb és alaposabb tanulmány jelent meg a számítógépek tantermi használatáról a minap (ITT OLVASHATÓ). A kutatók az USA katonai főiskoláján vizsgálták a hallgatók eredményeit egy bevezető közgazdaságtan kurzuson, úgy, hogy a több mint 700 diákot véletlenszerűen osztották három csoportba. Voltak, akik olyan órán vettek részt, ahol tilos volt bármiféle számítógépet használni, mások használhattak tabletet, aminek folyamatosan képernyővel felfelé az asztalon kellett lennie, míg az utolsó csoportba járók teljes interneteléréssel használhattak laptopot, a tanár csak akkor szólt rájuk, ha látványosan mással voltak elfoglalva. Az eredmények hasonlóak ahhoz, amit a korábbi vizsgálatok mutatnak: a számítógépet használók (mindegy, hogy milyen formában) rosszabbul teljesítenek azoknál, akik hagyományos módon jegyzetelnek. A különbség nem nagyon nagy, de szignifikáns és nem is elhanyagolható (a szórás 18%-a). Nem ez az első ilyen vizsgálat és nem az első hasonló eredmény, olyan kutatás is van, ami kimutatta, hogy nem csak a géppel jegyzetelők eredménye múlik, hanem a mellettük ülőké is. Egy elemzés fel is veti (ITT), hogy jelen pillanatban az lenne a legtanácsosabb, ha betiltanánk a technikai eszközöket a tanulásban.

Korábban írtunk egy cikket egy kémiás Minecraft modról (ITT), a Facebookon szólt hozzá Bognár Amália és mondta el, hogy ő is használja órán, méghozzá történelemből és magyarból. Természetesen azonnal megkértük, hogy írja le részletesebben nekünk a tapasztalatait, amit ő örömmel meg is tett. Az alábbiakban tehát az ő írása olvasható arról, hogy miként került elő az óráján a virtuális homokozó, a Minecraft.