Mikor is észlelték elsőként hazánkban a törpesármányt? Biztosan sokakat égetett ez a kérdés, de amióta megjelent a Magyar Madártani Egyesület oldalán Magyarország madarainak listája (IDE KATTINTVA), ez már nem lehet gond. A megfelelő oldalra kattintva (IDE) egyértelművé válik, hogy 1988-ban fogták az első példányt (én csak tudom, mert ott voltam). Persze ennél sokkal több dologra is használható ez a remek oldal, ahol minden hazai madárfajról található leírás, kép pontos adatok a vándorlásáról, ha lehet, akkor még film is.

A Body Visualiser nem testépítők gyűjtőhelye, hanem egy olyan oldal, ahol a testalkatunkat alakítgathatjuk. Meg kell mérnünk magunkat, aztán ahhoz alakíthatjuk a testünk különböző méreteit (pl. mellkas szélessége stb.). A végén beállíthatjuk azt is, hogy hány órát edzünk egy héten, és ehhez képest látszik a testalkatunk változása, alakulása. Összességében érdekes összefüggéseket találhatunk, jó eljátszani a számokkal egy kicsit.

Egy hónapja jelent meg és jelentős port kavart az OECD tanulmánya a laptopok iskolai használatáról. Mi is írtunk róla és meg is fogalmaztuk az értelmezésével kapcsolatos aggályainkat (ITT), az OECD kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a technika bevezetése magában az iskolákba nem sokat jelent. A neo-ludditák úgy érezték, hogy végre igazolva lett amit mindig is mondtak: a technika elbutít, elidegenít, árt. Valójában pedig csak arról volt szó, hogy a technika magában semmit nem jelent, ha nincs hozzá megfelelő pedagógia, ha nincs hozzá megfelelő elképzelés, hogy miért is kellene.

Pár napja megjelent egy újabb kutatás, az eredménye kevésbé bombasztikus, így jó eséllyel nem fogja majd megjárni az országos médiát és a blogoszférát, pedig nagyon alapos és nagyon megfontolandó dolgokról szól. A kutatást a European Schoolnet végezte két éven át nyolc ország több mint negyven iskolájában. Az iskolákban különféle felállásokban, különféle szcenáriókban vizsgálták az IKT eszközök használatát, a kutatók hosszas megfigyeléseket végeztek az osztálytermekben, interjúkat készítettek, felméréseket csináltak. Az eredmények elolvashatók projekt oldalán (Creative Classrooms Lab).

Több ilyen oldalról írtunk már, a visszajelző rendszerek (pl. Kahoot) rendkívül egyszerűen használhatóak, és népszerűek. Ha valakinek még ezek is bonyolultnak tűnnének, és valóban nem szeretne mást, mint esztétikusan kivitelezett feleletválasztós teszteket kiadni az órán a diákoknka, amelyre azonnali visszajelzést szeretne kapni, akkor a Quizizz egy élhető alternatíva lehet. Viszonylag egyszerűen szerkesztehő a felület - kérdés majd négy válasz következik. Ezután kapunk egy kódot, amit a diákoknak meg kell adnunk, és már mehet is a játék. Mérsékelten vicces mémes visszajeltéseket kapunk, ami nem zavaró. Összességében: egy egszerű, nem túl különleges, ám mégis esztétikus, és azt az egyetlen funkciót nagy biztonsággal hozó oldalról van szó, amelyet IDE KATTINTVA lehet meglátogatni.

Nemzeti ünnepünk, október 23. azért is különleges, mert szemben a többi történelmi ünnepeinkkel (március 15., augusztus 20.), a nem túl távoli múltban történt, abban az időben, amikor már volt fényképezés és filmfelvétel, helyszínei pedig ma sem változtak túl sokat. Mindez nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy interaktívan, látványosan, esetleg a helyszíneket felkeresve tanítsuk meg történelmünk magasztos pillanatait. Ehhez gyűjtöttünk össze és készítettünk el némi IKT-s segítséget, tíz olyan weboldalt, amit használhatunk akár az órán vagy egy ünnepségen is.

Egy rövid, egyszerű, de talán hasznos és többek számára új ötletet szeretnénk mindenkinek bemutatni. Ez pedig nem más, mint az, hogy a Google Form-ba hogyan lehet videókat beilleszteni, amelyekhez aztán feltehetünk kérdéseket, amelyekre aztán a válaszok egy online Excel fájlban gyűlnek. Ha már kifordított osztálytermet képzelünk magunknak, akkor ez egy érdekes eszköz lehet, hiszen a YouTube videót egyszerűen megosztva, bármilyen visszajelzést lehet kérni a diákoktól, ami viszont nagy segítség lehet számunkra abban, hogy az órai munkát, gyakorlást megtervezzük. Hogy ne csak írjunk róla, ha valakinek kedve van ilyet csinálni, IDE KATTINTVA nem egész két perc alatt a videó segítségével megtanulhatja.

Sokan és soket gondolkodtak azon, hogy milyen is lesz/lehet a világ a jövőben. Nos, az Earth 2045 nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) is eljátszott a gondolattal, de nem álltak meg itt, hanem el is készítettek két szcenáriót. A képernyőn két videó fut végig párhuzamosan, elhúzhatunk egy csúszkát, és ugyanazt láthatjuk két verzióban (pl. a szép jövőben friss zöldségeket esznek a hűtőből, míg a csúnya jövőben minden műannyag flakonban érkezik már). Sok ilyen rövid, viszonylag igényesen megszerkesztett és kivitelezett szcenárió található a videóban, órán kitűnően használható, hiszen az osztály egyik fele az egyik, a másik pedig a másik jövőt nézheti meg, majd összevetik a tapasztalatokat, és végül megnézik a másik jövőt is. Nyelvi akadály nem lehet, nem beszélnek a videóban. Remek 20 perc lehet bármileyn órán, ahol a környezetvédelem, vagy a fenntarthatóság előtérbe kerül.

Körülbelül végtelen olyan webes eszköz van, amivel teszteket, kérdőíveket lehet összeállítani, de valamiképpen mégiscsak dönteni kell közöttük. Arra érdemes figyelni, ha z ember választ egyet, hogy bírja-e a magyar karaktereket, mennyire sok lehetőséget kínál fel és milyen szép, mennyire up-to-date a kinézete. Ebben az összehasonlításban előkelő helyen szerepel a Riddle nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ, sokféle szavazást készíthetünk vele pillanatok alatt, nagyon jól néz ki. A megszokott szavazásokon túl készíthetünk listákat, kvízeket és személyiség teszteket is, ahol a kérdésekre kell válaszolnia a felhasználóknak, mi pedig megadhatjuk, hogy melyik válasz milyen személyiségre a legjellemzőbb. Persze nem csak személyiségekkel lehet ezt megcsinálni hanem bármilyen más állásponttal, jellemzővel is. Az elkészült tesztet beilleszthetjük a blogunkba, elküldhetjük levélben és persze mi pedig láthatjuk, hogy mi az eredmény.

Megint egy ígéretet teljesítünk és közreadjuk a 20 órás tanulásmódszertan kurzus tanári kézikönyvét is. Ez ugyanúgy egy OneNote füzet, de a diákoknak kiadott anyagok mellett ott találhatók (zöld színnel) a tanároknak szánt tanácsok, ötletek is. Igyekeztünk úgy összeállítani, hogy ebből bárki képes legyen megtartani a diákoknak a tanulásmódszertan kurzust. IDE KATTINTVA érhető el ez az anyag.

Kellene egy jó kis projektet csinálni, de publikálni is szeretnénk? Netán képekkel illusztrálni, majd megosztani egy blogon? Mi lesz a szerzői jogokkal? Ezek az ellentmondások feszülnek akkor, ha egyrészt szeretnénk értelmes projekteket csinálni a diákokkal, és ezeket megosztani a világgal valamilyen formában. A feloldása ennek a dilemmának általában az, hogy "keressetek képeket a Google-ban, aztán, ha valaki szól, hogy jogsértő, akkor azt a képet kicseréljük". Sajnos nem csak iskolai projektekben megy ez így, de ez egy másik poszt lenne. Szóval, a Photos for Class (ITT TALÁLHATÓ), egy kényelmes nulladik fázist iktat be a gondolatmenetbe, amennyiben a kreatív közlegelőn (creative commons) összegyűlt képek között enged keresgélnünk, ráadásul mindezt úgy, hogy iskolai projektekben is használható anyagot ad.