Fizika szimulátor
Termtudos ötletek - 10 éve
Remek és ingyenes 2D szimulációs program a Physion (ITT TALÁLHATÓ), amivel bármilyen szimulációt elkészíthetünk. Csinálhatunk mechanikai vagy kinematikai szimulációkat, kísérletezhetünk folyadékokkal, töltésekkel, mágnesekkel. Amiben több, mint az Algodoo, hogy Javascriptben programokat is írhatunk az egyes szimulációkhoz. Érdemes játszani vele akár informatika, akár fizika órán.
Izgalmas és kifejezetten az otatásnak szánt alkalmazást tett mindenki számára hozzáférhetővé a Google. Az Expeditions lényege, hogy a Google virtuális valóság szemüvegével egy egész osztály utazhat el izgalmas helyekre. A Google cardboard szemüveg bármely Androidos telefont átalakítja virtuális valóság szemüveggé. Nem túl drága mulatság (
A British Council Schools Online oldalán rengeteg érdekesség található, érdemes ránézni, nem csak angoltanároknak! Amellett, hogy nagyon sok már befejezett projekt leírása is megtalálható az oldalon, ezek között életkor és téma alapján is kereshetünk. Természetesen az oldalon található projekteket 'ellophatjuk', és használhatjuk a saját óráinkon is. A legérdekesebb talán mégis a csereprogramok szervezése. A rendszerbe lépve egy egyszerű regisztráció után kereshetünk számtalan iskola között, akik mind szeretnének csereprogramokban részt venni. Egy lépésben felvehetjük velük a kapcsolatot, és már tervezhetjük is a közös munkát. Ha valaki abban gondolokodik, hogy angol nyelven szívesen lenne egy közös projekt részese, a British Council Schools Online projektjének az oldalánál (amely
Képek szerkesztésére és/vagy készítésére előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz, aki IKT-val foglalkozik. A Photoshop (fotosop) ma már köznyelvi használatú kifejezés lett, de a baj az, hogy nagyon drága. Az iskolák és a diákok nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ezzel a kifejezetten professzionális eszközzel dolgozzanak. Szerencsére van alternatíva bőségesen ingyenes, online vagy offline képszerkesztőkből. Ezekből szedtem most össze egy csokorra valót, mégpedig aszerint, hogy én magam mennyit használom őket.
Íme a bevezető az oldalról, amely
Bélyeget gyűjtöttem. Apám egyszer hozott egy kilót. Azóta nem gyűjtök bélyeget. - mondja svéd gyermekvers. Kicsit így érezhetjük magunkat, ha megtudjuk, hogy
Önnek nincs olyan egészségügyi problémája, amely miatt nem lehet alkalmas tanárnak? Befizette a 4000 Ft-os csekket? Olvasott pedagógiáról szóló irodalmat? Meg tud írni egy motivációs levelet anélkül, hogy szörnyű ostobaságok lennének benne? És végül: fel tud-e készülni 15 darab pedagógiai szituációból? Ha a válaszai a fenti kérdésekre IGEN, Ön minden valószínűség szerint alkalmas tanárnak. Avagy: mi az? 10+ napon át csak az ELTE-n ezzel foglalkoznak oktatók százai, és minden vizsgálat ugyanazt az eredményt hozza? Éz nem más, mint a pedagógiai 'alkalmassági vizsgálat' (sic). Megpróbálunk a színfalak mögé nézni, hogy megtudjuk, vajon mennyit ér ez a több ezer óra befektetett munka.
Egyre több olyan alkalmazás van, amik lehetőséget adnak arra, hogy minden diák egyaránt részt vegyen az órai munkában. A sokat emlegetett Socrative mellett ilyen a GoSoapBox is (
A Time-ban megjelent cikk alapján szeretnénk ma néhány tippet adni mindenkinek ahhoz, hogy aktivitásuk közösségi oldalakon ne eredményezzen hosszan tartó munkanélküliséget. Avagy: mit tegyünk, vagy mit ne tegyünk, ha szeretnénk, hogy legyen egy következő munkahelyünk! Az első kérdés az, hogy számít-e ez egyáltalán bármit, vagy érdekel-e bárkit, hogy mit posztolunk. Nos, felmérések szerint a munkaadók 93%-a ránéz a Facebook oldalunkra, mielőtt behívna. A rossz hír az, hogy az alapján, amit ott találtak, a munkaadók 55%-a úgy döntött, talán mégsem alkalmazná a jelentkezőt. Kimondhatjuk tehát, hogy egyrészt igenis fontos az online jelenlét, másrészt képes befolyásolni a vezetők döntéseit. Nézzük, mir kell figyelnünk még!
Ahogy telik-múlik az idő, egyre több olyan tulajdonsággal bővül az Office365 rendszer, amit jól lehet használni a tanításban (hamarosan majd írunk például a Microsoft Classroom-ról), most a Microsoft űrlap vált elérhetővé (




