Az eddig általam látottak közül a legszebb és legjobban használható törzsfát találta meg, amit a lyoni bioinformatikai intézet készített el (IDE KATTINTVA). A Lifemap nem is egy, hanem rögtön három törzsfa van itt. Az egyik az Open Tree of Life knszenzusát tartalmazza, a másik csak genetikai adatok alapján rendezi a fajokat, a harmadik pedig nem csak fajokat, hanem törzseket, változatokat is besorol. Mindezt nagyon szépen, kereshető formában teszi, ráadásul ha megadunk két fajt, akkor még a közöttük levő legrövidebb utat is láthatjuk. Egy-egy csoportra kattintva rögtön olvashatjuk annak Wikipedia oldalát is. Rendszertan tanításakor nagyon hasznos szemléltetés lehet.

Az Ásványkincs.hu oldalt (ITT TALÁLHATÓ) láthatóan a bányászati lobbi hozta létre, de ezzel nincsen semmi baj. Olyan információk, anyagok vannak itt, amik a középiskolai tananyagnak a perifériáján vannak a legjobb esetben is, pedig érdekesek lehetnek. Az oldal szerzői ügyesen gyűjtenek egybe olyan anyagokat, amik a geológia, geofizika tanításában hasznosak lehetnek (ITT). A legizgalmasabb ezek közül számomra a geo-origami volt, olyan kivágható és hajtogatható minták, amik segítenek megérteni a rétegek mozgását és annak következményeit.

Gyorsan az elején lelövöm a poént, szerintem soha, de hogy miért gondolom ezt, az több szempontból is érdekes lehet. A robotizáció, a negyedik ipari forradalom itt van a nyakunkon és egye gyarapszik az olyan foglakozások száma, amik a jövőben jó eséllyel teljesen gépesítettek lesznek, a kamionsofőröktől a bolti eladókon át a postásokig, időről-időre felmerül a gondolat, hogy a tanárok is felkerülnek majd erre a listára. A nagy oktatástechnikai újítások kapcsán újra és újra előkerül, hogy az majd nem csak megkönnyíti, hanem ki is váltja a tanárok munkáját. Gondolták ezt a rádió megjelenésekor, a tévé vagy éppen a videómagnó bevezetésekor. Elhangzott többször, hogy mostantól elég lesz a legjobb fizikatanár, aki az ország összes tantermében egyszerre tud órát tartani. A behaviorizmus atyja B. F. Skinner tanítógépet tervezett (ITT MUTATJA BE), ami a programozott oktatás révén átveheti a tanár munkáját (bár mechanikus szerkezet volt, em különbözött sokban a mai e-learning platformok többségétől). A számítógépek és a hálózatok megjelenésével is felmerült a gondolat, hogy mostantól elég lesz, ha a diákok az oktatószoftvereken dolgoznak, legfeljebb egy rendszergazda kell majd az iskolákba. Aztán azt látjuk, hogy mindezek ellenére itt vannak a tanárok és órákat tartanak. Vajon miért?

Karl Nikoletta írása

Paolo! Figyelj! Még egyszer a feladatod. Holnap korán reggel Rómába repülsz. Várni fog egy taxisofőr. Odaadod neki ezt a címet.

Így kezdődött a történet két évvel ezelőtt a Tóth Tímea által tíz éve működtetett Nyelvsziget nevű pátyi nyelviskolában. Két fiú, két tanítvány, egy testvérpár éppen németet tanultak, és házi feladatként folytatták a megkezdett történetet. Aztán óráról órára hozták a folytatásokat, megbeszélték, javítgatták, változtatták. Amikor túlnőttek a nyelvóra keretein, bevezették a hetenkénti szerkesztőségi üléseket. Ekkor csatlakozott hozzájuk a harmadik kamaszfiú. Eljátszották a jeleneteket, utánanéztek a hiányzó információknak, ismeretlen helyszíneknek. Rajzoltak, interneten böngésztek, jegyzeteltek, sebességet számoltak, időt kalkuláltak, és sokat vitatkoztak. Tímea következetesen németül beszélt, a fiúk azonban kialakítottak egy sajátos nyelvhasználatot, ahol is a német volt az alap, a hiányzó részeket pedig angol és magyar szavakkal töltötték ki.

Nem sok öröme van mostanában azoknak a diákoknak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, és persze a tanáraiknak se. Egy kis jó hírt azért mégiscsak mondhatunk, az Office olvasást segítő eszköze megtanult magyarul és bárki használhatja arra, hogy megkönnyítse számára az olvasást. Már elérhető a Wordből és a OneNote webes változatából is, beállíthatók benne diszlexiabarát színek, betűtípusok, nagyobb térköz, szótagolás. Most már felolvasni is tud az eszköz. Azt, hogy ez jelentősen segíti a diszlexiások szövegértését tudományos vizsgálatok is igazolták (ITT). Egy videóban mutatjuk meg, hogy miként érhető el az eszköz és mire is használható.

Havassy András írása

Nagy örömünkre szolgál, hogy vendégszerzőt köszönthetünk a TanárBlogon, Havassy András írása saját blogján jelent meg (IDE KAttintva), szíves engedelmével mi is közöljük. Ebben a cikkben két csoportmunkát elősegítő alkalmazást vet egybe, érdemes kipróbálni őket!

A világ körülöttünk egyre gyorsabban változik, amitől nem, vagy csak egyre nehezebben tudja magát függetleníteni az iskola. A feladatot Caperton és Papert így fogalmazta meg: “Az átalakult munka sokkal többet követel meg, mint a korábbi tananyag tudását. Az elmúlt századok lassan változó világában a siker kulcsa az volt, hogy jól csináljuk, amit megtanultunk az iskolában. A gyorsan változó világban azt kell jól csinálnunk, amit nem tanultunk.” (Vision for Education: Caperton & Papert). Az elkövetkezendő évek, évtizedek pedagógiai gyakorlatának sikerességét nem kis részben fogja meghatározni az, hogy a megváltozott feltételekhez és elvárásokhoz hogyan viszonyul az oktatás.

Dr. Tim Lomas a pozitív pszichológia professzora és egyik feladatának tekinti az olyan szavak gyűjtését, amik nem könnyen fordíthatók le egy-egy szóval más nyelvre. Inuit nyelven az iktsuarpok például azt jelenti amikor izgalommal várunk valakit és ki-kiszaladunk az ajtó elé, hogy megnézzük, nem érkezett-e már meg. Izlandiul a gluggaveđur az olyan időjárás, ami a szóbából kinézve remek, de kint lenni benne nem kellemes. Magyarul a pihentagyú, na jó, azt mindenki tudja, hogy mi a pihentagyú. A szótár interaktív (és egyre bővülő) változata IDE KATTINTVA érhető el, Dr. Lomas oldala pedig ITT.

Érdekesnek látszó mobiltelefon alkalmazást készített az MME, amelyben kétéltűeket és hüllőket határozhatunk meg, vagy csak tanulhatunk róluk a lexikonból. Összesen három alapfunkciója van az appnak: Milehet?, Lexikon, és Játék. Ha a Mi lehet?-re kattintunk, ott lépésről lépésre választhatunk, egészen addig, amíg meg nem határozzuk az előttünk lévő állatot. Választhatunk pl színt, testalkatot, míg végül jó eséllyel csak egy akad fenn a szűrőn. A sikeres meghatározás után rengeteg további információt kaphatunk az állatunkról. A Játék - nem meglepően - egy határozó kvíz, ahol ki kell választani kép (és pl. békák esetében hang) alapján, hogy milyen élőlényről is van szó. Részletesebb leírást, és linkeket az alkalmazásokhoz az MME oldalán, (IDE KATTINTVA) találhatunk.

Történetmeséléshez nagy előszeretettel használom az emotikonokat. Az emotikonok érzelemgerjesztő erejére akkor döbbentem rá teljes valóságában, amikor messenger üzenetekhez egy időben teljesen random emotikonokat kezdtem hozzárakni (ennek az elvi hátteréről - mert hogy az is volt neki - IDE KATTINTVA lehet olvasni. Az eredmény az lett, hogy minden véletlenszerű emojisor mögé komoly történeteket kerítettek ismerőseim (majd néhányan töröltek, de ez más kérdés). Őszintén meglepett, hogy sikerül ilyen mély érzelmeket kiváltani pár ténylegesen random ikonnal. Ugyanakkor ez remek ötletet adott egy órához, amit a lapozás után meg is osztok a nyájas olvasóval.