Iskolánkban (az AKG-ban) harmadik éve folyik már a digitális iskola projekt, aminek lényege, hogy a diákok iskolai felszerelésének része egy saját laptop is (minderről ITT EGY FILM). Már a kezdéskor tudtuk, hogy a diákokat meg kell tanítani arra, miként is használják ezeket az eszközöket a tanulásban, ezért készítettünk el egy 20 órás Digitális tanulásmódszertan kurzust, ami IDE KATTINTVA érhető el. Úgy gondoltuk, hogy két és fél év után érdemes visszatérnünk a témára, így az iskolánkban szokásos témahetek közé beiktattuk a Digitália hetet, ahol a digitális ismerteken túl az úgy nevezett puha képességek (soft skillek) fejlesztése is a célok között volt. Az alábbiakban közreadjuk a hét programját és az egyes programok leírását.

Fontos, hogy diákjaink (és mi is) tisztában legyenek azzal, hogy nem minden igaz, amit olvasunk az interneten. Eddig általában el is jut mindenki, a kérdés csak az, hogy mit tesz ezzel a tudással. Én egy tejes álhír-órát terveztem angolosoknak, B1-től használható szinten (bár B2 körül működik igazán jól). Ezt tettem: létezik egy Robert Haas nevű NatGeo fotósnak egy flamingós képe (lásd a cikk illusztrációja), amelyben flamingók összeállnak egy flamingó alakzatban. Emellé feltettem az állítólag Fukushima mellett fényképezett mutáns százszorszépeket, és röviden arról kellett beszélniük a diákoknak, hogy mit látnak a képen. Már eddig is izgalmas, de ez mind semmi ahhoz képest, ami a lapozás után jön!

Pár hete komoly hullámokat vetett egy iskolai újságban megjelent cikk a történelemtanításról (ITT OLVASHATÓ), a cikket író diák hiányolja, hogy keveset tanulnak történelemből a mindennapokról, a nem kiemelkedő emberek életéről. Ha bárki egyetért vele, biztosan örülni fog, hogy már weben is elérhető a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (IDE KATTINTVA). Az 1880 és 1928 között kiadott jegyzékek tartalmazzák Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a képviseleti és az államhatalmi szervek, hivatalok adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá Budapest lakosainak betűrendes lakcímjegyzékét. Bár keresni nem lehet a jegyzékben, a lapok között érdemes böngészni. Megtudhajuk például, hogy a VII. kerület Huszár utca 7-ben volt a Villanyos izzólámpagyár-részvény-társaság székhelye, melynek igazgatója dr. Deutsch Izidor volt. De arról is meggyőződhetünk, hogy 1882-ben két bélkereskedő is működött a városban.

Az alábbiakban Majoros-Geréby Ádám írását tesszük közzé. Ajánljuk szeretettel.

A Nemzetközi Diszlexia Szövetség szerint az USA-ban a gyermekek 5-6%-a kap fejlesztést olvasási nehézségeinek leküzdésére, de becsléseik szerint 15-20%-ra tehető azok száma, akinek bármilyen írott szöveg feldolgozási nehézsége akad. Jelenlegi tudásunk szerint a diszlexia örökletes, inkább az agyműködéshez, mintsem struktúrájához kapcsolódik, így feltételezhetjük, hogy ezek a számok nem csak az Egyesült Államokra vonatkoznak, hanem a helyzet globálisan is hasonló. Ebben az esetben viszont alsó hangon is 1,1 milliárd ember érintett az alábbi olvasási nehézség valamelyikében (ha nem is az összesben).

Most már lassan fél éve, hogy minden Facebook csoportom megszűnt, amely iskolai csoport volt, és - meg kell, hogy mondjam - az életem sokkal egyszerűbb lett. Nem az volt természetesen az alternatíva, hogy megszűnik köztem és diákjaim között a kommunikáció, hanem az, hogy egy zárt, biztonságos, mégis egyszerűen használható felületre tereltem a szakmai kommunikációt. Erre a Microsoft Teams lett a megoldás (ami egyébként ingyenesen használható minden magyar iskolában). Mivel mostanra teljesen világosan látszik, hogy mi minden változott meg, gondoltam, talán hasznos lehet összegezni pár rövid pontban.

A Fluiddata oldala (ITT TALÁLHATÓ) minden korpusz-függő nyelvtanár álma, de a mezei tanuló is jól járhat vele. Egy keresőmotorról van szó, amely sok millió kifejezésre ad pillanatok alatt audió anyagot. Évtizedekre visszamenőleg lehet keresni a hatalmas adatbázisban a hangfájlok között. Kipróbáltam: a love szó például közel 3 millió alkalommal található, és ehhez helyenként hosszú adásokat is végighallgathatunk. Ami még jobb ennél: ahányszor szerepel a szó a hanganyagban, annyiszor jelenik meg egy csík a hangfelvételen, így oda tudunk kattintani. És még itt sincs vége, hiszen a hangfelvétel mellé minden esetben kapunk szöveget is, automatikusan megjelenik ugyanis a szöveg átirata a hanganyag felett.

Hollandia nem kiemelkedő az atlétikában gondolhatná a felületes szemlélő. Alapozhatná ezt arra a megfigyelésre, hogy az olimpiákon alig nyertek ilyen érmeket, Rióban összejött egy ezüst női 200 méteren, de azelőtt csak Barcelonában volt érmük (női 800-on egy arany). Szóval nem az atlétika a hollandok erőssége állíthatnánk, ha nem tudnánk, hogy Fierljeppen-ben minden világrekordot holland tart és minden komolyabb versenyt is holland nyer (pontosabban fríz, de tényleg ne legyünk szőrszálhasogatók). Az, hogy a fierljeppen nevű csatornaárugrást, ahol egy, a csatornába állított tíz méteres pózna felhasználásával kell minél messzebbre ugrani, szóval a tény, hogy ezt a sportot a világon sehol máshol nem űzik semmit nem von le a teljesítmény értékéből. Nézzük csak meg, miről is van szó:

A Tab for a Cause érdekes és hasznos ötlet (ITT TALÁLHATÓ) . Egy viszonylag egyszerű app vagy (vagy böngészőből használjuk) kiegészítő letöltése után, amennyiben a bővítményen keresztül keresünk (pl. Facebook-on vagy YouTube-on), akkor 'szíveket' kapunk. Ezeket a szívesek aztán egy listából kiválasztható jótékonysági szervezetnek adhatjuk. Órai projektnek is érdekes lehet, én például a társadalmi vállalkozások tanításakor tudom kiválóan használni, rövid regisztráció után - vagy otthon, házi feladatként - mindenkinek kell legalább 10 keresést futtatni, majd adakozhatnak. Hihetetlenül jó érzés, hogy úgy adhatok, hogy valójában nem kerül pénzembe, ráadásul azt is én irányíthatom, hogy egy oktatási vagy éppen egészségügyi projektet szeretnék segíteni. Érdekes lehet akár azt is megvitatni, hogy a (jelenleg) 8 szervezet közül melyiknek lenne a legjobb adakozni. Az oldal elég profi, hiszen ha adakozunk, megpróbálja kézzel foghatóvá tenni az eredményt (pl. Köszönjük, hogy segítettél, egyetlen kattintással egy embernek ivóvízzel láttál el egy embert').

A Yelon.hu nevű oldal érdekes felületén (amely ITT TALÁLHATÓ )rengeteg cikket, sőt, még live chat-et is talál minden tinédzser, akinek tényleg sok információt ad(hat) át az oldal. Szépen kialakított, vizuálisan nekem kicsit zavaros, mégis 'menő' külsőt kapott a Yelon, és a keresőben már könnyebb eligazodni is. Létezik korosztályra szűrés is, így kiválaszthatjuk a kifejezetten kicsiknek (10-11 éveseknek) szóló írásokat, aztán egészen a 18-ig szemezgethetünk. Arra is módunk van, hogy nemet válasszunk, a 'fiú' és 'lány' mellett LMBTQ lehetőséget is kapunk - bár itt elég kevés (még) a tartalom. Amikor cikkeket választunk, a főoldal vizuális túltöltöttsége után az egyszerűbb, letisztult tartalmak kicsit egyszerűnek tűnnek, pedig nem azok. Érdemes egy próbát tenni az oldallal akár osztályfőnöki órán, vagy csak elmondani a diákjainknak, hogy létezik ilyen.

Sokat beszélnek/beszélünk arról, hogy vajon mennyire vagyunk kiszolgáltatva a közösségi oldalaknak. A válasz az, hogy valószínűleg nagyon, sőt, szinte teljesen, és egyre több olyan hangot hallhatunk, akik arra ösztönöznek bennünket, hogy óvatosak legyünk ezeken az oldalakon. Ez hasznos tanács, de csak annyira, mintha a csatába induló katonának tanácsolnánk azt, hogy vigyázzon magára. A közösségi portálok ugyanis úgy - és azáltal - működnek, hogy aktivitást végeznek az ott található emberek. Ha nem teszik, semmi értelme az egésznek, és az oldal elhal. Ezért elemi érdeke a fejlesztőknek, hogy minél izgalmasabbá, vonzóbbá és kifizetődőbbé tegye számunkra az aktivitást. Szóval a feladat adott: hogyan maradjunk életben egy csatában, ahol azt tanácsolják nekünk, hogy a 'legbiztosabb az, ha nem is lősz'.