Miben versenyzünk?
Vezércikk - 8 éve
Hollandia nem kiemelkedő az atlétikában gondolhatná a felületes szemlélő. Alapozhatná ezt arra a megfigyelésre, hogy az olimpiákon alig nyertek ilyen érmeket, Rióban összejött egy ezüst női 200 méteren, de azelőtt csak Barcelonában volt érmük (női 800-on egy arany). Szóval nem az atlétika a hollandok erőssége állíthatnánk, ha nem tudnánk, hogy Fierljeppen-ben minden világrekordot holland tart és minden komolyabb versenyt is holland nyer (pontosabban fríz, de tényleg ne legyünk szőrszálhasogatók). Az, hogy a fierljeppen nevű csatornaárugrást, ahol egy, a csatornába állított tíz méteres pózna felhasználásával kell minél messzebbre ugrani, szóval a tény, hogy ezt a sportot a világon sehol máshol nem űzik semmit nem von le a teljesítmény értékéből. Nézzük csak meg, miről is van szó:
A Yelon.hu nevű oldal érdekes felületén (amely
Sokat beszélnek/beszélünk arról, hogy vajon mennyire vagyunk kiszolgáltatva a közösségi oldalaknak. A válasz az, hogy valószínűleg nagyon, sőt, szinte teljesen, és egyre több olyan hangot hallhatunk, akik arra ösztönöznek bennünket, hogy óvatosak legyünk ezeken az oldalakon. Ez hasznos tanács, de csak annyira, mintha a csatába induló katonának tanácsolnánk azt, hogy vigyázzon magára. A közösségi portálok ugyanis úgy - és azáltal - működnek, hogy aktivitást végeznek az ott található emberek. Ha nem teszik, semmi értelme az egésznek, és az oldal elhal. Ezért elemi érdeke a fejlesztőknek, hogy minél izgalmasabbá, vonzóbbá és kifizetődőbbé tegye számunkra az aktivitást. Szóval a feladat adott: hogyan maradjunk életben egy csatában, ahol azt tanácsolják nekünk, hogy a 'legbiztosabb az, ha nem is lősz'.
Minden tanár (a legtöbb biztosan) szeretné, ha 'menő' lenne. Mindenki másképpen törekszik erre, de érthető és alapvető vágya mindenkinek, aki emberekkel dolgozik, hogy azok pozitívan jelezzék vissza a munkáját. Tanárként a 'menőség' elég logikus iránya manapság az IKT. Egy szakmai cikkben, ahol egy telefonos applikáció használatát mutatják be, a feladatot kitaláló tanár így ír a sikerről: "A diákok teljesen el voltak ragadtatva attól, hogy „milyen menő már a tanárnő” és engem is rendkívül boldoggá tett látni, hogy milyen élvezettel dolgoznak egy amúgy – mondhatni – nem túl érdekfeszítő feladaton." Azaz két szempontot emelt ki, amelyek miatt a tanóra sikeres, ezek pedig: 1) menőnek gondolták a diákok őt, 2) élvezettel dolgoztak egy egyébként unalmas feladaton. A következőkben egy fenyőfa történetén keresztül szeretnék az IKT szerepéről szólni, reflektálva az idézetben megfogalmazott két 'sikerkritériumra'. Azt gondolom ugyanis, hogy az IKT jövője (és talán már jelene is), valami egészen más irányban van.
Verseket írni jó, de nehéz. Angolul pláne. Szerencsére itt van ez a teljesen névtelen oldal, amel nemes egyszerűséggel az alábbi néven fut: 52.24.230.241. Már ebből is sejthető, hogy ez nem egy újabb kitűnő marketingfogás (vagy ha az, hát dupla csavar van benne). Akárhogyan is, a lényeg az, hogy
A Weavesilk (
Ahogy egyre több és több digitális eszközt, alkalmazást használunk, könnyen elveszhetünk a rengetegben. Nagyon sok forrásból jöhet infomrávió és nagyon sok dolgot kell egyszerre figyelni. Milyen jó lenne, ha bizonyos dolgokat automatizálni lehetne.! ezt tudja a Microsoft Flow (
... legalábbis a program készítői szerint. Na jó, a 'talán'-t én tettem hozzá, ők kerek-perec a legjobbnak tartják alkalmazásukat. Jelenleg (még) sajnos magyarul nem tud, cserébe angolul, franciául, németül, spanyolul vagy éppen olaszul igen. Mesterséges intelligencia van a dolgok hátterében, rengeteg kifejezést képes tárolni, feldolgozni és összehasonlítani a rendszer. Érdemes lehet tanórán akár egy Bing vagy Google fordító ellen kihívni, és első VS második idegen nyelv fordítóbajnokságot rendezni. Vajon ugyanazokat a mondatokat ki hogyan fordítja? Én ehhez szoktam egy külön nyelvtan fókuszt adni, és akkor a gépi fordítást lehet egészen konkrét, nyelvtani alapon kritizálni. És végül, a Deepl oldala 




