Az idei BETT kiállítás egyik érdekessége volt számomra, hogy a LEGO nem új termékekkel, hanem egy új megközelítéssel jelent meg rajta. A maker szemléletet ötvözték a LEGO adta lehetőségekkel és így készítettek el olyan projekt ötleteket, amiket kicsik és nagyok is tudnak használni. Mindezek IDE KATTINTVA érhetőek el. Vannak egészen kicsiknek szánt apró feladatok, amik a tervezés alapjait tanítják meg játékos formában és vannak a felső tagozatosoknak szánt komplexebb projektek is. Mindegyik egy probléma megfogalmazásával kezdődik és arra biztatja a diákokat, hogy mielőtt nekikezdenének építkezni, egy kicsit gondolják át, hogy mi is a probléma lényege és mi lehet a hatékony megoldás rá. Természetesen ötleteket is találunk a megvalósításhoz.

Hosszú évek óta tartunk taárképzéseket a Microsofttal együttműködésben, az első ilyen még a PiL Akadémia volt, amire talán sokan emlékeznek. Azóta folyamatosan fejlődött, hogy mit és miként akarunk elmondani a kollégáknak. Azonban akárhogyan is igyekeztünk mindig korlátozott volt, hogy hány tanárt érünk el személyesen, kihez juthat el a mondanivalónk. Mostantól viszont bárki részt vehet ezeken a képzéseken, mert online formában is megjelentek az Educator Community oldalán (IDE KATTINTVA). 7 modul készült el, a következők:

Nincs még egy olyan sokat és sokféleképpen használt eszköz egy maker műhelyben mint a ragasztópisztoly. Az eszköz már pár ezer forintért beszerezhető akár a nagyobb áruházakban is, a hozzá való töltény szintén nem túl drága. Használni viszont ezerféleképpen lehet. Ha kicsik kézműves foglalkozásáról van szó, a termésekből összerakott állatfigurák készítésétől a filcképek készítéséig bármire jó. A nagyobbaknál nem csak a rögzítéshez lehet használni (szinte mindenhez), hanem alkalmasint a vízszigetelésre vagy a felforrósított hegy műanyagba lyukak készítésére is alkalmas. Természetesen érdemes vigyázni vele, hiszen az óvatlan használat égési sérülést okozhat. Kisebbeknél csak tanári felügyelet mellett használjuk. Tény azonban, hogy a mi maker műhelyünkben ez a legtöbbet használt eszköz.

Immár hagyományos Országos Elsősegélyismereti Versenyét rendezi meg az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány, az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A verseny első fordulói az interneten zajlanak, a döntőben pedig a legjobb csapatok élőben, szimulációs gyakorlatokon is összemérhetik a tudásukat. A legkisebb résztvevők a 3. osztályosok lehetek, a legnagyobbak a középiskolák végzősei. A nevezési határidő az első kérdéssor beküldési határideje, március 5. További részletes információ IDE KATTINTVA érhető el!

Most, hogy az iskolák egyre több digitális eszközt kapnak, elkerülhetetlen, hogy szó essen a módszertanról, és arról, hogy az órán ezeket az eszközöket hogyan is lehet használni. Itt, a TanárBlogon, igyekszünk minél több adatot, tanulmányt - ha úgy tetszik, jó gyakorlatot - összegyűjteni és megosztani. Ilyen például a Telenor által pár éve indított Hipersuli program, ahol tejes osztályokat szereltek fel digitális eszközökkel (tabletekkel), és ezek hasznosulását mérték. Akit ez érdekel, IDE KATTINTVA a tavalyi évben készült részletes kutatás eredményei közül szemezgethet, míg ITT egy digitális eszközökkel megtartott óra anekdotikus leírását találhatjuk.

Czékmán Balázs kutatását ajánljuk ma minden kedves TanárBlog olvasó figyelmébe. Ahhoz, hogy megtaláljuk a digitalizáció pontos helyét a közoktatásban, fontos, hogy minél több gyakorlat, tapasztalat és tudás halmozódjon fel. Ezen az úton - véleményem szerint - a lokális, és nem a globális tudás lehet a legizgalmasabb. Ahhoz, hogy valódi változás legyen, először a változás igényének kell megfogalmazódnia, és ahhoz lehet kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást. Érdekes lenne kipróbálni, hogy mi történne, ha az iskolákra és a tanári közösségekre bíznánk, hogy saját digitalizációs programot dolgozzanak ki, és ehhez csak segítséget, képzéseket és ajánlásokat fogalmaznánk meg állami szinten (tudom, álnaiv a feltevés, de mégis le kellett írnom). Czékmán Balázs írása (amelynek címe: Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások) egy hasznos mérföldkő és jelentés lehet ezen az úton, (IDE KATTINTVA ) érhető el.

Ma egy teljesen komolytalan képsorozatot ajánlunk - angolul a Bored Pande oldaláról. Történt, hogy életvezetési tanácsokat kellett a könyvben olvasni, és keresni további fontos tippeket (ez ugye a life hacks). Ennek hatalmas online irodalma van, hiszen mindenki minden témában folyamatosan osztja meg a jó, és kevésbé érdekes, hasznos tippjeit. A Bored Panda gyűjteménye (ITT TALÁLHATÓ ebből csinál viccet, helyenként kifejezetten érdekesen. Ilyen a riasztó esete, amely tűzeseteknél segít: ha kifogyott az elem, egyszerűen zacskós popcorn-t javasol a falra akasztani. Ha hangos, pattogó hangot hallunk, az azt jelenti, hogy tűz van. Szintén ilyen a bagel (kerek, középen lyukas péksütemény) kettévágása, ami nehézkes - hacsak nem dugjuk át az ujjunkat a lyukon középen, így tökéletesen kiegyensúlyozva a bagelt vágás közben (lásd a cikk elején illusztrációnk). rengeteget beszéltek róla a diákok, és utána hoztunk valódi life hack-eket, amiket megtanítottak egymásnak. (Ja, itt van egy másik gyűjtemény, ha tetszett esetleg).

A DIP honlapjára látogatva (ezt ITT TEHETJÜK MEG) egyértelmű, hogy az Új Nemzedék nem spórolt a nagyágyúkkal! Itt van mindenki, aki internetbiztonság terén számíthat - EMMI, Digitális Jólét program, telekommunikációs óriások, Új Nemzedék Központ, pszichológusok, vloggerek, és még Majka is. Szóval itt van mindenki, aki számít(hat). És még többen. A teljesen rendben lévő weboldalon a leírás mellett tartalmakat is találunk. Először is itt van rögtön egy videó, ahol megtudhatjuk a veszély mértékét (nagy) - ha valakit csak ez érdekel, a YouTube-on megtekintheti, és egy tesztet is kitölthetünk arról, hogy mennyire is vagyunk biztonságban. Vannak még munkacsoportok, akik 2017. júliusában álltak fel, ilyen pl. a Tudatosság Munkacsoport (15 fő, válogatott szakemberek), akik éppen dolgoznak a javaslataikon. Érdeklődve várjuk az eredményt. Érdekes lehet ránézni az oldal egyes elemeire diákjainkkal, vagy akár csak a tesztet kiajánlani nekik. És várhatunk tovább, amíg egyszer valaki arról is beszél, hogy nem az illegális tevékenység a legveszélyesebb, vagy a legtöbb kárt okozó eleme az online létnek, hanem a teljesen legális megosztás, lájkolás, kommentelés, csetelés stb. Ez kétségtelenül nem olyan látványos viszont mindenkit érint, és mindenkinek befolyásolja az életét - így, vagy úgy. Lehet, hogy lassan a 'tudatos közösségi médiahasználat' nevű dolgot el kellene felejteni, és fel kellene adni.

A Google Arts and Culture ITT TALÁLHATÓ szinte kimeríthetetlen forrása tartalmaknak, amelyek kiválóan használhatóak a tanórán. Itt van rögtön a Történelem almenü (ide úgy jutunk el, hogy a felső menüsorban az Explore-ra kattintunk), ahol nem kevesebb, mint 6250 történelmi személyről tanulhatunk, de feldolgozhatunk történelmi eseményeket is. Intelligens az oldal elrendezése, ezért rendkívül átlátható a tartalom - lehet neveket adni, és meg kell keresni, hogy ki volt, de feladhatunk életrajzokat is, esetleg emberek azonosítását, stb. Emellett híres épületeket, helyszíneket, művészeket (pl. 304 Gauguin képet), vagy akár gyönyörű helyeket is felkereshetünk. További aktuális tartalom a heti top történet, mindig megújuló tartalommal. És ami még érdekes: külön kiemelik, hogy nem robotok, hanem emberek, szakértők által összeválogatott tartalomról van szó! Meg is látszik.

'Elkészültek a Digitális Mintaiskola Projekt ajánlásai' - adja hírül a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) főoldala. A dokumentum abban hivatott segíteni, hogy iskolák miként szervezhetik, irányíthatják az intézmény digitális iskolává válásának nem mindig egyszerű folyamatát. A DPMK összesen két fontos írást tett közzé, az egyik címe Ajánlások a digitális pedagógia szakmai és technológiai feltételrendszeréhez, míg a másik a Mintaiskola technológiai ajánlás. Mindez ITT LETÖLTHETŐ, elolvasható, adott esetben elfogadható, és bevezethető. Az látszik, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, és az is igaz, hogy első olvasásra talán nyomasztó, hogy mennyi mindenre kell(ene) figyelni, de ha többször, figyelmesen végigböngésszük, talán az első lépéseket is meg tudjuk tenni - intézményi szinten. Személyes véleményem szerint, a sikeres digitális transzformációhoz előbb egy nulladik lépés is szükséges, ami nem más, mint a változás igénye az egyes tanárokban. És ez nem elsősorban technológiai, hanem pedagógiai kérdés.