A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

Az adatok ábrázolására gyakran van szükségünk, akár természettudományokból, akár történelemből, fontos lehet, hogy az információkat, adatokat, folyamatokat képi formában is megmutassuk. Egyre több az olyan diák (vagy egyre többről tudjuk), akinek nehézséget jelent a szövegek megértése és értelmezése, számukra mindennél fontosabb lehet, hogy képben is találkozzanak a tananyaggal.

Természetesen nagyon sokféleképpen rendezhetjük az adatokat, információkat. Tulajdonképpen ez a táblavázlat is, de vannak azért annál rafináltabb módok is. A Periodic Table of Visualization Methods (ITT TALÁLHATÓ) több mint száz módszert foglal vicces keretbe.

Jön az új élet, és elkezd téged ... mondta a költő nem is olyan régen. Erre gondoltunk, miközben az Egyszervolt.hu vadonatúj digitális segédanyagában barangoltunk. Aztán arra is gondoltunk, miközben egy elsős nyílt napon tapasztaltakat idéztünk fel, hogy mennyivel hatékonyabban is lehetne pl. a matematikát tanítani az anyag segítségével. Az talán köztudott, a TIOP pályázatok során sok-sok tanulói számítógép kerül az iskolákba (ezt az ITF-en számszerűsítette is az egyik illetékes, ha jól emlékszem, 40 000 gépről szólt). Mindez rendben is van, de a következő kérdés felmerül: mi kerül a tanulói gépekre? És ez fontos kérdés, mert a tanulói számítógépek persze jók, de önmagukban azért mégiscsak 'csupán' számítógépek. Az Egyszervolt megpróbált a kérdésre szakmai választ adni, az alábbiakban megpróbáljuk sorra venni, hogy milyen sikerrel. Amiről szó lesz: az alsó tagozat négy évfolyamának három kompetencia területére kidolgozott teljes digitális oktatási segédanyag. A TanárBlognak lehetősége nyílt belenézni a még nem publikus anyagba, lapozás után található részletes kritikánk!

A My Solar System (ITT TALÁLHATÓ) nagyszerű módja annak, hogy megértessük a diákokkal, miként is működik a Naprendszer. Legfeljebb négy testet helyezhetünk el, megadhatjuk a tömegüket és a kezdeti sebességüket, majd figyelhetjük, miként mozognak.

Vannak előre megadott beállítások is, amikkel például megfigyelhetjük, miként is alakul ki egy csillag-bolygó-hold rendszer.

Megérkeztünk Debrecenbe, ahol a Sulinetwork konferenciára, ahol - ha kicsit késve is - de elkezdjük elő közvetítésünket. A Bővebben gombra kattintva a nap során tapasztaltakról folyamatos, élő beszámolót találhat minden kedves olvasónk. Szimultán két helyszínről, folyamatosan bővülő tartalommal, percről percre.

10:50 Geogebra szekció. Aki mateket tanít és egy kicsit is érdeklődik az IKT iránt, ismeri a Geogebrát. Ebben a szekcióban egy profi tanár ismerteti a használatát érdeklődő matektanároknak.

11:14 Microsoft alkalmazások. Ezt a szekciót a TanárBlog másik szerzője, Prievara Tibor tartja, gondolom, majd ír róla bővebben.

Komolyan kezdünk kifejezetten lelkesedni egyes Microsoft dolgokért - nagyon ráfeküdtek az oktatási alkalmazásokra, és azért nem lehet, hogy egy ekkora cég ne csináljon jó dolgokat, hiszen a kreativitás, meg az eszköztár ugye adott. Úgy tűnik, minket, tanárokat tüntet ki figyelemével a Microsoft, nekünk akar kedveskedni. A Fuse Labs nevű helyen most a közösségi keresztrejtvényt, azaz a Team Crossword oldalt szeretnénk bemutatni (IDE SZERETNÉNK mutatni). A feladat: megadott keresztrejtvényeket interaktívan, másokkal közösen, együtt és egyszerre tudjuk csinálgatni. Nem kell mást tennünk, mint az óra végén ráengedni a diákokat csoportokban egy-egy keresztrejtvényre, aztán hadd csinálják. Hátrány: elég nehezek a keresztrejtvények, ráadásul vannak azért az angol-szász kultúrkörből származó utalások, amiket nem olyan egyszerű magyaroknak visszafejlteni. De hát erre van a Google ... vagy a Bing :)

Köszönjük Simon Péternek a linket, amely a Grammaring nevű oldalhoz vezetett minket (IDE KATTINTVA vezetődhet más is ide), ami nem más, mint egy igen rendesen összerakott, tisztességes leíró nyelvtan-könyv, online formában. Angol tanításhoz, tanulásához remek, nem ad mást, mint amit ígér, azaz korrekt, praktikus nyelvtani magyarázatokat, amit viszont tud, azt biztonsággal hozza. Érdemes ránézni - nyelvtanároknak feltétlenül. Persze vannak közösségi funkciók is hozzá, lájkolás, chat meg ilyenek, de azért ez mégiscsak egy jófajta nyelvtankönyv.

A Bibme oldala (ITT TALÁLHATÓ) olyasmit tud, amit én nem - ez pedig nem más, mint tudományos cikkeket, könyveket, weboldalakat tud hivatkozni - helyesen. Van itt MLA és APA - aki már próbált tudományos cikkeket publikálni angolul, az tudja, hogy most miről beszélek! - ami csak szem-szájnak ingere. A helyes hivatkozáshoz elég a könyv ISBN száma, megadjuk mellé a hivatkozási rendszert - pl. APA - nyomunk egy entert, és már másolhatjuk is be a cikkünkbe az elkészült hivatkozást. Hosszú, hosszú órák kilátástalan küzdelmét spórolhatjuk meg - főleg, ha annyira figyelmetlenek vagyunk, mint e sorok szerzője. Adjatok Bibme-nek egy esélyt!

A Freeplaymusic oldalán (ITT TALÁLHATÓ) elég sok ingyenes zenét (és még több fizetőset) találhatunk, de zenehallgatásra azért ennél vannak már talán jobb oldalak (hacsak a Grooveshark-ra gondolunk, amely az én személyes kedvencem). Amiért mégis megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, az a jogtiszta hangeffektusok gyűjteménye. Egyetlen kattintással tölthetünk le sejtelmes zenéket horror történetünkhöz, és sok más egyéb effektust is. Ha iskolai projektet készíttetünk a gyerekekkel, amelynek része a zene, vagy a hang, akkor érdemes a Free Play Music, és egyéb hozzá hasonló oldalak tartalmát böngészgetni egy picit, ha másért nem talán azért, hogy a végül elkészült filmeket, zenés klipeket ne tiltsa le, vagy csendesítse el azonnal a YouTube, mondván pl. a Smooth Criminal c. Michael Jackson számának NEM mi vagyunk a jogtulajdonosai.

Az Online Chart Tool (ITT TALÁLHATÓ) egy nagyon aranyos, egyértelmű, már kisebbeknél is használható alkalmazás, amely segítségével pillanatok alatt készíthetjük el bármilyen adathalmaz vizualizációját (ha van ilyen szó). Nem kell mást tennünk, mint begépelni az adatokat, kiválasztani a ábra típusát, majd letölteni az elkészült, igényes diagrammot. Természetesen sok-sok típusú ábra közül választhatunk, az egyszerűsége mellett az eredmény profi kinézete a legnagyobb érv az Online Chart Tool használata mellett. Természetesen a szellemi mióunkát nem lehet megspórolni vele, azaz azt ki kell találni, hogy az adatokat hogyan és hová kell bevinni!